Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig

Előszó

Most, amikor a természettudományok sodró lendületű fejlődése során az élő és élettelen világ titkai egymás után tárulkoznak fel a műszeres kutatások nyomán, és a Föld lakója már elküldötte az első műholdakat és műbolygókat a Kozmosz anyagi sajátságainak és törvényeinek megismerésére, szerényen és csendben hozzánk lép a magyar időjáráskutatók és geográfusok nesztora, Réthly Antal, és testes kötetet tesz asztalunkra. Ez a kötet a Kozmosz titkait fürkésző tekintetünket az anyaföldre, életünk hordozójára irányítja, és ráeszméltet bennünket arra a tényre, hogy tudományos ismereteink és tudományos ismeretszerzésünk alapjainak feltárása terén még sok és immáron halaszthatatlan adósságunk van.
Különösen érvényes ez a megállapítás a földrajzi tudományokra. Földrajzi - tehát az éghajlat és az időjárás sajátságaira, a vizek természetére és járására, a felszín alakulatainak és képződményeinek sajátságaira és élterjedésére vonatkozó - ismeretek szerzése kezdetben tapasztalati úton, nem rendszeres megfigyelések alapján történt. Hosszú idő telt el, amíg a földrajzban a terepmegfigyelésekig, a jelenségek műszeres regisztrálásáig eljutottunk. Csak avatottak tudják, hogy nálunk rendszeres időjárásmegfigyelések még 200 éves múltra sem tekinthetnek vissza, hiszen időjárási feljegyzéseink a leghosszabb budai sorral is mindössze 1780-ig nyúlnak vissza. Való igaz ugyan, hogy az ország éghajlatáról és időjárásáról az utolsó 100 év műszeres megfigyelései alapján jó és megbízható képet tudunk rajzolni, de mennyivel színesebb és plasztikusabb lenne ez a kép, ha színezni tudnánk a magyar múltnak a maguk idejében is feltűnést keltett időjárásjelenségeivél : feltűnően enyhe telek, hűvös nyarak, nagy nyári aszályok, pusztító árvizek felsorakoztatásával. Tudtuk, hogy ilyen feljegyzések vannak a régi írásokban, de csak kevesen tudtuk, sőt időközben meg is feledkeztünk róla, hogy a régmúlt időjárására vonatkozó fél jegyzéseknek szorgalmas magyar gyűjtője is van : Réthly Antal.
Munkája több mint fél évszázad gyűjtésének eredménye. Könyvét a laikus is haszonnal forgathatja, mert ismeretadó olvasmánynak is alkalmas, de különösen örömmel üdvözölheti az időjáráskutató. Réthly professzor adatközlései segítségével ugyanis az éghajlatingadozások is, sőt az éghajlatingadozások ritmusai is évszázadokra visszamenően vizsgálhatók, mert a kitűnő szerző az időjárási megfigyeléseket 1700-ig nemcsak összegyűjtötte, hanem a gyűjtött anyagot a szakember kritikájával vizsgálta és rendezte is. Vissza