Kiinduló helyzetkép természeti erőforrásainkról

és azok hasznosításáról/Hivatalos használatra

Szerkesztő

Lektor

'Rétvári László: Kiinduló helyzetkép természeti erőforrásainkról ' összes példány

Kiadó:	MTA Földrajztudományi Kutató Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	151 oldal
Sorozatcím:	Elmélet-módszer-gyakorlat
Kötetszám:	27
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7322-19-1
Megjegyzés:	Megjelent 450 példányban. 56 fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"1.1 A helyzetkép kidolgozásának inditéka, célja és körülményei
A természeti erőforrások egyenetlen területi eloszlása gyakran okozott nehézségeket, olykor világméretekben válságokat, sőt háborukat a források megszerzésére törekvő hatalmak között. A fejlett iparral rendelkező, monopolhelyzetben levő tőkés országok már a mult századtól kezdve többször is sikeres kísérletet tettek a természeti erőforrásokból származó nyersanyagok és a feldolgozóipari termékek világpiaci cserearányának megváltoztatására, természetesen az utóbbiak javára. Az arányok megváltoztatási folyamatában a 7o-es években lezajlott két olajárrobbanás viszont nemcsak mértékében volt más, mint a korábbiak, hanem egyben egyik kiemelkedő előhirnöke is a világgazdasági korszakváltásnak. Ma már tudjuk, hogy a 6o-as években az energiahordozók igen alacsony árai károsan hatottak, mert gyengitették az alternativ /szénhidrogéneket helyettesitő/ energiaforrások és technológiák kutatását és használatbavételét, nem kevésbé az ismert forrásokkal való ésszerű takarékosság gyakorlatát. Az olaj világpiaci árának drasztikus - az 1972-es árhoz viszonyított 15-17-szeres - megemelése azonban igen nagy mértékben járult hozzá a világgazdasági válság, az infláció, az energiahordozókban szűkölködő fejlődő országokat többszörösen sújtó recesszió kialakulásához, s ezáltal a közel-keleti és más térségek politikai helyzetének ingatagságához.
A cserearányok közötti dinamikus egyensúly részleges megbomlása az utóbbi években világszerte felvetette a saját természeti erőforrások reálisabb számbavételének és értékelésének szükségességét. Számos országban nemzeti kutatási és fejlesztési programok készültek a közép- és hosszutávu nyersanyagszükséglet - gyakran alternativ - kielégítésére, a saját természeti erőforrások optimális igénybevételére. A nemzeti programok jelentős része ugyanakkor adott nemzetközi gazdasági közösség politikájába is beágyazódott.
A természeti erőforrások egy részének az utóbbi évtizedben bekövetkezett világpiaci felértékelődése hazánkat is a nyersanyagimport visszafogására kényszeritette. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőbeni belső ellátás biztonságához, vagyis a gazdasági növekedést megalapozó nyersanyagbázis megteremtéséhez gazdaság- és kereskedelempolitikai irányváltásra is szükség van. Tőkés relációban nyersanyagimportunk erőteljes visszafogására került sor, enyhébb formában ugyanez a KGST országokból származó behozatalban is végbement. Nyersanyagszükségletünk kielégitése érdekében kisérletet tettünk viszont néhány fejlődő ország bekapcsolására.
Határainkon belül az erőforrástermékekkel való ésszerű gazdálkodásra két lehetőség kinálkozott: mégpedig a nyersanyagtakarékosság /amelynek bizonyos eredményei az elmúlt években már megmutatkoztak/ és a saját természeti erőforrásaink fokozottabb feltárása." Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 1
1.1 A helyzetkép kidolgozásának indítéka, célja és körülményei 1
1.2 A természeti erőforrások fogalma és köre 3
2. A természeti erőforrásokból származó termékek világpiaci árának időbeli alakulása 5
3. Természeti erőforrásaink általános jellemzése és értékelése 15
3.1 Természeti erőforrásaink sajátságai 15
3.2 Természeti erőforrásaink részvétele a hazai szükségletek kielégítésében és az exportban 25
3.3 Természeti erőforrásaink ismeretessége és gazdaságossági megoszlása 39
4. A nemzeti vagyon természeti erőforráshányada és annak területi sajátságai 57
4.1 Természeti erőforrásaink részaránya a nemzeti vagyonban 57
4.2 A természeti erőforrások és a reáleszköz állomány 58
4.3 Természeti erőforrásaink területi elhelyezkedése 66
5. Természeti erőforrásaink és a társadalmi-gazdasági környezet kölcsönhatásai 77
5.1 A munkaerőpotenciál területi sajátságai 77
5.2 A szállitás műszaki és területi problémái 82
5.3 Tőkeigényesség és innovációs problémák 86
6. Természeti erőforrásaink bővitésének távlati lehetőségei 91
6.1 A bővités extenziv módja 91
6.2 A bővités intenziv módja 98
6.3 Az igénybevétel műszaki-szervezési szinvonala lo8
7. Természeti erőforrásaink távlati igénybevételére vonatkozó elgondolások 118
7.1 Az igénybevétel mértékét meghatározó világgazdasági és népgazdasági tényezők prognózisa 118
7.2 A hazai szükségletek kielégitése és az export prognózisa 121
8. A természeti erőforrások számbavételének és értékelésének helyzete 12 7
8.1 A nemzetközi helyzet áttekintése 127
8.2 A hazai gyakorlat és problémái 128
9. A kiinduló helyzetképből adódó néhány alapvető megállapitás és következtetés 131
Irodalom 149-151