Beszélő utcák, pletykáló házak

Fülszöveg

Rexa Dezső könyv- és levéltáros, irodalom-, színház- és várostörténész, a Magyar Pen Club tágja számos könyvet, cikket, levéltári segédletet hagyott az utókorra. A megjelent munkák mellett azonban több doboznyi kézirata is fennmaradt utolsó munkahelyén, a Pest Megyei Levéltárban. Ez az iker-könyv a szerző kiadásra váró kötet-terveiből tartalmaz kéthalmaznyi válogatást. ^^^ .
Rexa Pesten született a városegyesítést megelőző évben. Emlékezetében élénken éltek a főváros macskaköves belvárosi utcái, az egykori Rózsa tér es Sebestyén tér környéke, amelyeket utóbb átszabott a város öntörvényű, illetve irányított fejlődése. De mégélte a második világháborút követő megváltozott társadalmi rendszer utca-átkereszteléseit is.
A több évtizedes Budapest történeti kutatásaiból e kötetbe került válogatás egyrészt izgalmas „utcabolondériákat" tartalmaz, megszívlelendő tanácsokkal a város döntéshozóinak, élvezetes olvasmányul a városért rajongóknak. Az iker-társ „érdekes apró-cseprő esetkéket"... Tovább

Fülszöveg

Rexa Dezső könyv- és levéltáros, irodalom-, színház- és várostörténész, a Magyar Pen Club tágja számos könyvet, cikket, levéltári segédletet hagyott az utókorra. A megjelent munkák mellett azonban több doboznyi kézirata is fennmaradt utolsó munkahelyén, a Pest Megyei Levéltárban. Ez az iker-könyv a szerző kiadásra váró kötet-terveiből tartalmaz kéthalmaznyi válogatást. ^^^ .
Rexa Pesten született a városegyesítést megelőző évben. Emlékezetében élénken éltek a főváros macskaköves belvárosi utcái, az egykori Rózsa tér es Sebestyén tér környéke, amelyeket utóbb átszabott a város öntörvényű, illetve irányított fejlődése. De mégélte a második világháborút követő megváltozott társadalmi rendszer utca-átkereszteléseit is.
A több évtizedes Budapest történeti kutatásaiból e kötetbe került válogatás egyrészt izgalmas „utcabolondériákat" tartalmaz, megszívlelendő tanácsokkal a város döntéshozóinak, élvezetes olvasmányul a városért rajongóknak. Az iker-társ „érdekes apró-cseprő esetkéket" hordoz, amelyekben a szerző majd évszázados életének házakhoz kötődő emlékeire, élményeire tekint vissza. Ez a kettős együtt jeleníti meg Rexát a történész-levéltárost és a majd egy évszázadot megélt írót. Az utcahistóriákban megnyilatkozik a főlevéltárnok szakmai alapossága, a háztörténétekben teret kap a szépíró, a több mint kilenc évtizedet mégtapasztalt, örökké megújuló ember személyessége. Az írások egyszerre viszik közelebb az olvasót szeretett fővárosunkhoz és egy ízes szavú levéltároshoz, akinek arcvonásairól sajnos csak egyetlen, a címlapon megjelenő retusált kép maradt ránk. Vissza