1.035.125

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi közgazdaságtan

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Bíbor Kiadó
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 302 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9466-64-6
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Angol nyelvű tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és pénzmozgás vizsgálata már a XVII. századi merkantilisták óta a közgazdasági gondolkodás homlokterében áll, ennélfogva a nemzetközi közgazdaságtan, sok más... Tovább

Előszó

A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és pénzmozgás vizsgálata már a XVII. századi merkantilisták óta a közgazdasági gondolkodás homlokterében áll, ennélfogva a nemzetközi közgazdaságtan, sok más közgazdasági diszciplínát megelőzve formálódott ki és vált önálló, de a többi részterülettel szoros kölcsönhatásban fejlődő tudományággá. E területen kezdettől fogva működtek messze sugárzó hatást kifejtő gondolkodók, amit az is jelez, hogy a mai kézikönyvekben is megtalálhatók Dávid Hume, Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill gyakran több mint kétszáz éves, de időtálló gondolatai. Ha innen egy ugrással századunkba érkezünk, akkor hosszan sorolhatnánk a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei között azokat a kutatókat, akiknek munkásságában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok problémái előtérben állnak (említsük itt meg Bertil Ohlin és Paul Samuelson nevét).
Ez a tudományterület mindazonáltal sohasem vált volna a fejlett országok egyetemein a mikro- és makroökonómiához hasonló színvonalon kifejtett és terjedelemben oktatott alaptárggyá, ha az elmélet öncélúvá vált volna, s a merkantilistáktól kezdve nem a gyakorlati kihívásokra kereste volna a választ. Erre egy régebbi példa az Ohlin és Keynes közötti vita az egyoldalú transzferek gazdasági hatásairól, melyhez az indíttatást az I. világháború utáni német jóvátételi kötelezettségek szolgáltatták. Újabb példaként a lebegő árfolyamrendszer kialakulását említhetnénk a hetvenes években, amely a gazdaságpolitika számára új helyzetet teremtett, s megkövetelte a cselekvési alternatívák elméleti megalapozását.
A nemzetközi közgazdaságtan művelésének és oktatásának magyar hagyományai viszonylag szűk körűek. Hogy a nemzetközi közgazdaságtant a mikro- és makroökonómiához képest mégis tradíciókkal rendelkező tantárgynak lehet tekinteni, az elsősorban Zelkó Lajos egyetemi tanárnak köszönhető, aki már 1982-ben közreadta „A nemzetközi gazdasági kapcsolatok politikai gazdaságtani kérdései" című egyetemi jegyzetét. Tankönyvünk közvetlen előzménye a „Fejezetek a nemzetközi közgazdaságtanból" című egyetemi jegyzet, amelyben megtettük az első lépést, hogy a fejlett országokban széleskörűen használt tankönyvekhez hasonló szemléletben és szerkezetben fejtsük ki tárgyunkat. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 11
BEVEZETÉS 13
I. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM KLASSZIKUS
ÉS MODERN ELMÉLETEI 17
1. A kereskedelmi elméletek tárgya és vizsgálati feltételei 17
2. A komparatív előnyök elmélete és a kereskedelemből származó haszon 19
2.1. Adam Smith és az abszolút előnyökre épülő kereskedelem 19
2.2. Dávid Ricardo a komparatív előnyökről és hátrányokról 19
2.2.1. Ricardo kereskedelmi modellje 20
2.2.2. A specializációból származó előnyök nemzeti szinten 21
2.3. Alternatív költségek és specializációs irányok 22
2.4. A termelési lehetőségek görbéje 23
2.5. A transzformációs görbe és a külkereskedelem 25
2.5.1. Specializáció és külkereskedelem
állandó alternatív költség esetén 25
2.5.2. A növekvő alternatív költségek esete 27
2.6. Komparatív előnyök a neoklasszikus elméletben 29
2.7. A specializációból származó előnyök világgazdasági szinten 30
2.7.1. Az állandó alternatív költségek esete 30
2.7.2. A növekvő alternatív költségek esete 32
3. A termelési feltételek hatása a külkereskedelemre 34
3.1. Termelési függvények és a transzformációs görbék 34
3.1.1. Az állandó volumenhozadék esete 34
3.1.1.1. A modell 34
3 J.L2. A boxdiagram és a szerződési görbe 36
3.1.1 J. A transzformációs görbe levezetése 37
3.1.2. A nem lineáris termelési függvények 39
3.2. A komparatív előnyök okai 39
3.2.1. A Ricardo-hipotézis 39
3.2.2. A Heckscher-Ohlin hipotézis 42
3.2.2.7. A hipotézis lényege 42
3.2.2.2. Tényezőárarányok és termékárarányok 43
322.3. Komparatív előnyök és specializációs irányok 45
3.2.3. A Leontief-paradoxon és a „neo-faktor" elméletek 46
3.3. A kereskedelem visszahatása a tényezőárakra
és a belső jövedelemelosztásra 48
3.3.1. A tényezőárarányok kiegyenlítődése 48
3.3.2. A tényezőárak abszolút kiegyenlítődése 50
3.3.3. Létezik-e valóságos tendencia
a tényezőárak kiegyenlítődésére? 51
3 3.4. Az egymást helyettesítő részpiacok 52
3.3.5' A nemzetközi kereskedelem hatása
a belső jövedelemelosztásra 53
3.4. Növekvő volumenhozadékok és a külkereskedelem 54
3.4.1. A növekvő volumenhozadék változatai 54
3.4.2. Specializáció és külkereskedelem
növekvő volumenhozadékok esetén 55
3.4.3. Különbségek a komparatív előnyök
és a növekvő volumenhozadékok kihasználása között 57
4. Keresleti tényezők, cserearányok és általános egyensúly
a nemzetközi kereskedelemben 58
4.1. A keresleti tényezők bekapcsolása a modellbe 58
4.1.1. Az egyéni és a közösségi közömbösségi görbék 58
4.1.2. A jövedelemelosztás változásainak hatása
a közösségi közömbösségi térképre 59
4.1.3. A közösségi közömbösségi görbék
használhatóságának feltételei 60
4.2. Termelési szerkezet és társadalmi összhaszon autarchiában,
valamint a specializáció után 60
4.2.1. Az állandó alternatív költségek esete 60
4.2.2. A növekvő alternatív költségek esete 62
4.2.3. A külkereskedelemből és a specializációból
származó előnyök szétválasztása 64
4.2.4. A fogyasztói preferenciák különbségein
alapuló külkereskedelem 65
4.3. Az ajánlati görbék és a nemzetközi cserearányok 66
4.3.1. Az ajánlati görbe 57
4.3.2. Az egyensúlyi cserearány a nemzetközi kereskedelemben 68
4.3.3. A specializációból és a külkereskedelemből
származó előnyök elosztása 69
4.3.4. Cserearány-mutatók sok termék esetén 71
4.4. A termelés, a fogyasztás és a külkereskedelem általános egyensúlya 72
4.4.1. A kereskedelmi közömbösségi görbék 73
4.4.2. Az ajánlati görbe levezetése 74
4.4.3. Az általános egyensúly 75
II. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM 79
1. A gazdasági növekedés hatásainak áttekintése 79
2. A gazdasági növekedés fogyasztási hatásai 83
3. A gazdasági növekedés termelési hatásai 85
3.1. A termelési hatások rendszerezése 85
3.2. A tényezőellátottság bővülése és a nemzetközi kereskedelem 87
3.3. A technikai haladás és a nemzetközi kereskedelem 89
3.3.1. A technikai haladás típusai 89
3.3.2. A semleges technikai haladás termelési hatásai 90
3.3.3. Munkamegtakarító technikai haladás
a munkaigényes iparágban 92
3.3.4. Tőkemegtakarító technikai haladás a munkaigényes iparágban 94
4. A gazdasági növekedés külkereskedelmi hatása 96
5. A gazdasági növekedés, a nemzetközi cserearányok
és a társadalmi jólét 99
5.1. A gazdasági növekedés cserearány hatása 99
5.1.1. A gazdasági növekedés hatása az ajánlati görbére 99
5.1.2. A gazdasági növekedés hatása a nagy ország cserearányaira 100
5.2. Az elszegényítő növekedés 101
5.2.1. Az elszegényítő növekedés lehetősége
cserearányromlás esetén 101
5.2.2. Az elszegényítő növekedés lehetősége
belső piaci torzulások esetén 103
5.2.3. A tőkeimport és az elszegényítő növekedés lehetősége 104
ÓI. PROTEKCIONIZMUS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN 107
1. A vámok 107
1.1. Ki viseli a vámok terheit? 108
1.2. A vámok belföldi hatásai 110
1.2.1. Az alapmodell 110
1.2.2. A vámok jövedelem-újraelosztó hatása 112
1.2.3. A vámok jóléti hatásai 113
1.3. A vámok az általános egyensúlyi modellben 114
1.4. A vámrendszer együttes hatása: az effektív védelem 116
1.4.1. A nominális és az effektív védelem különbözősége 116
1.4.2. Az effektív védelem mértékének kiszámítása 117
1.4.3. Effektív védelem a gyakorlatban 118
2. A nem tarifális protekcionista eszközök 120
2.1. A kvóták 120
2.1.1. A vámok és a kvóták összevetése az alapmodellben 120
2.1.2. Vámok, kvóták és a kereslet, kínálat változásai 121
2.1.3. Vámok, kvóták és a belföldi monopóliumok 122
2.1.4. A védelem biztonságossága vám, illetve kvóta mellett 124
2.2. Önkéntes exportkorlátozás 124
2.3. Exportszubvenciók és kiegyenlítő vámok 125
2.4. A belföldi inputrészarány előírása 126
2.5. Diszkrimináció az állami megrendeléseknél és a regulációnál 127
3. A protekcionizmus mellett felhozott érvek vizsgálata 128
3.1. A kiskörű iparág védelme 128
3.2. Torzulások a belső árupiacon 130
3.3. Torzulások a belföldi tényezőpiacokon 131
3.4. A gazdaságon kívüli célok 134
3.5. Az optimális beavatkozás alapszabálya 135
3.6. Gazdaságpolitika a torzulások halmozódása esetén 137
IV. Nemzetközi vállalati versenystratégiák 139
1. Nagyvállalati exportstratégiák 140
1.2 A termék mint versenytényező 140
1.3.Nemzetközi verseny és termékdiffereciáció 146
1.3.1. Piaci struktúra és termékdifferenciáció 147
1.3.2. Az eladók közvetlen előnyei 147
1.3.3. Közvetlen vevői előnyök 148
1.3.4 A helyettesíthetőség szerepe a differenciált
termékkel folytatott versenyben 148
1.3.5. Differenciált termékek és árak 149
1.4. a termékekre alapozott versenystratégiák 150
1.4.1. Rivalizálás vertikális minőségjavítás révén 150
1.4.2. Horizontális termékváltoztatási verseny 152
1.4.3. Innovációs termékstratégia 154
2. A termékdifferenciáció szerepe a világkereskedelemben 156
3. Költség és külpiaci versenyképesség 159
3.1. A növekvő skálahozadék kihasználása 160
3.2. Olcsó erőforrások révén szerezhető költségelőnyök 162
3.2.1. Olcsó munkaerő a nemzetközi versenyben 162
3.2.2. Olcsó inputok megszerzése 163
4. Nemzetközi árstratégiák 163
4.1. Dömpingkalkuláció 164
4.2. Árstratégia új termékek bevezetésekor 165
4.3. Árképzés költségelőnyt kihasználó stratégiáknál 167
5. Működőtőke-export 170
5.1. Tipizálás a vállalati tevékenységhez kapcsolódás alapján 170
5.2. A külpiaci értékesítést támogató direktberuházások 171
5.3. A transzferköltségek megtakarítását szolgáló direktberuházások 171
5.3.1. A szállítási költségek csökkentése 171
5.3.2. A vámfalak megkerülése 172
5.4. A termelés hatékonyságának növelését célzó direktberuházások 174
5.4.1. A telephelyek kiválasztásának szerepe
a költségcsökkentésben 174
5.4.2. Az olcsó nyersanyagforrások
birtokbavételének jelentősége 176
5.5. Az oligopoüsztikus piaci struktúrából
következő direktinvesztíciók 176
5.6. A transznacionális vállalatok speciális előnyei 177
5.6.1. A teljesítményi előnyök forrásai 177
5.6.2. A monopolista pozíció kiaknázása 178
6. A nemzetközi munkamegosztás technológiai magyarázatai 179
6.1. A műszaki, technikai rés 179
6.2. A termékciklus-elmélet 180
6.3. Szempontok a termékciklus-elmélet értékeléséhez 181
V. A NEMZETKÖZI PÉNZFORGALOM
ÉS A KÜLGAZDASÁGI EGYENSÚLY 185
1T A nemzetközi fizetési mérleg 185
1.1. A nemzetközi fizetési mérleg fogalma 185
1.2. A fizetési mérleg felépítése 186
1.3. A fizetési mérleg könyvelési elvei 188
1.4. Hiányok és többletek a fizetési mérlegben 190
2. A valutaárfolyam és az árfolyamrendszerek 192
2.1. A valutaárfolyam 192
2.2. A különféle árfolyamrendszerek 193
2.3. Az egyensúlyi árfolyam szabad lebegtetés esetén 193
2.4. A fix árfolyamrendszer történeti modelljei 195
2.4.1. Az aranystandand rendszer 195
2.4.2. Az aranydeviza-standard rendszer 197
3. A valutaárfolyam és a kereskedelmi mérleg 198
3.1. A vizsgálat keretei 198
3.2. A valutakeresleti és -kínálad görbék levezetése 199
3.2.1. A valutakeresleü görbe 199
3.2.2. A valutakínálati görbe 201
3.3. A valutapiac stabilitása 202
3.3.1. Stabil és instabil valutapiacok 202
3.3.2. A valutapiac stabilitásának feltétele 204
3.3.3. A leértékelés hatásának empirikus vizsgálata 205
3.4. A valutaleértékelés inflációs hatása 207
4. A nemzeti jövedelem és a kereskedelmi mérleg 208
4.1. A vizsgálat keretei 208
4.2. Egyensúlyi jövedelem meghatározása nyitott gazdaságban 209
4.2.1. Az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya 209
4.2.2. Az „elszivárgás" és az „utántöltés" egyensúlya 212
4.3. Multiplikátorok a nyitott gazdaságban 214
4.3.1. Az autonóm tételek változásának jövedelmi hatása 214
4.3.2. Az autonóm tételek változásainak hatása
a külkereskedelmi mérlegre 215
4.4. Keynesi modell két országra 216
4.4.1. Az egyensúlyi jövedelem meghatározása 217
4.4.2. Az egyensúlyi jövedelem és a kereskedelmi mérleg 219
4.4.3. Multiplikátorok jövedelmi visszahatások esetén 220
5. Az abszorpciós megközelítés 222
VI. GAZDASÁGPOLITIKA ÉS FIZETÉSI MÉRLEG
RÖGZÍTETT ÁRFOLYAM MELLETT 225
1. A rögzített árfolyamra épülő valutáris rendszerek 225
2. Modellszerű megközelítések Keynes szellemében 227
2.1. Gazdaságpolitikai dilemmák nemzetközi tőkemozgás hiányában 227
2.1.1. A Swan-diagram 228
2.1.2. Az elemzés kiterjesztés az IS-LM keretben 232
2.2. Gazdaságpolitikai dilemmák a nemzetközi tőkemozgás
bekapcsolásával 235
2.2. 1 A Mundell-Flemingmodell 2
2 2'2 A Mundell-Fleming modell hiányosságai 240
2 2.3. Monetáris hatások rögzített árfolyamok mellett 242
2 2 4. A monetáris mechanizmus ábrázolása
a Mundell-Fleming modellben 243
2.2.5. Kiegészítések a Mundell-Fleming modellhez 245
3. A fizetési mérleg monetáris megközelítése 248
3.1. Alapösszefüggések 248
3.2. Egy monetarista ihletésű modell 250
3.3. A leértékelés hatása a monetarista felfogásban 251
4. Összefoglaló megjegyzések 252
VII. A RUGALMAS ÁRFOLYAMOK MAKROÖKONÓMIÁJÁNAK
ALAPJAI 255
1. A szabad árfolyam alakulás elméleti és gyakorlati jelentősége 255
2. Lebegő árfolyamok és a nemzetközi tőkeáramlás 257
3. Rugalmas árfolyamok a Mundell-Fleming modellben 258
3.1. Monetáris változások hatásai a Mundell-Fleming modellben 259
3.2. A költségvetési politika vizsgálata 260
3.3. Szabad áralakulás a Mundell-Fleming modellben 262
4. A valutaárfolyamok alakulását magyarázó modellek 264
4.1. A modellek osztályozása 265
4.2. A vásárlóerő-paritás elmélete 267
4.3. A valutaárfolyam monetáris megközelítése 269
4.3.1. A valutaárfolyamot meghatározó tényezők 269
4.3.2. A monetáris politika mozgástere
a monetáris megközelítés modelljében 271
4.4. Kamatlábkülönbségek és a valutaárfolyammal,
inflációs rátával kapcsolatos várakozások 272
4.4.1. A fedezett és a fedezetlen kamatparitás 272
4.4.2. A fedezetlen kamatparitás és a vásárlóerő-paritás kapcsolata:
inflációs várakozások 274
4.4.3. A fedezetlen kamatparitás beépítése
a monetáris megközelítésbe 276
4.5. A Dornbusch-modell 275
4.6. Kockázati prémium és a portfólió egyensúlyi megközelítés alapjai 280
5. Rögzített vagy nigalmas árfolyamok: a választás szempontjai 282
5.1. A valutakonvertibilitásról 282
5.2. Érvek és ellenérvek a két rendszerrel kapcsolatban 283
IRODALOMJEGYZÉK 287
NÉVMUTATÓ 293
TÁRGYMUTATÓ 294
CONTENTS 297
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv