A költészet

Tartalom

Bevezetés: A költészet lényege és stílusa
1. Az esztétikum területe és a gyakorlati élet. 2. A mű-
vészét. 3. A költészet. 4. A költői alkotószándék sajátos
formái 5. A stílus fogalma. 6. Munkatervünk. 7. Anyag
és módszer 7
I. A költő és stílusa.
1. A költő általános jellemzése. 2. Költőtípusok. 3. Élmény és kifejezőképesség. 4. Az érzelem szimbolikája.
5. A költői alkotótevékenység kényszerítő és szabadító
jellege. 6. Az alakítás. 7. Kifejező- és alakítóköltők.
8. A költői személyiség alakulása. 9. Az ihlet. 10. Az
érzelmi élet típusai. 11. Az egyes érzelmi típusok. 12.
Szellemi típusok. 13. Különféle vérmérsékletek. 14.
A műveltségfok szerinti típusok. 15. Tipológiánk alkalmazása. 16. A naturalista, idealista és romantikus
típus. 17. Az egyéniség irracionalitása 19
II. A költői tárgy és stílusa.
1. A tárgy lélektani vonatkozásaiban. 2. A közönség
lélektana. 3. A költői tárgyak általában. 4. A költészet
különleges anyaglelőhelyei. 5. A költészetben feldolgozott anyagok egyre lélektanibb jellegűvé válása.
6. Az egyes motívumok öröm- és kedvetlenségokozó
jellege. 7. Tragikus tárgyak. 8. A kómikum tárgyai.
9. Költészet és élet 55
III. A közlésmód stílusformái.
1. A közlésmód, mint stílusalkotó tényező. 2. A múzsái
ősművészet. 3. A mese. 4. A balladaszerű dal. 5. A nagy
eposz. 6. A regény. 7. A novella. 8. Az epikai jelleg,
mint esztétikai kategória. 9. A líra zenei jellege. 10. Közvetlen és közvetett líra. 11. Az én a lírában. 12. A mímus. 13. A színház és művészi határozmányai. 14.
A színház közönsége és ennek jellemző vonásai. 15.
Tragédia és komédia. 16. A stílusfajok szociológiai
meghatározottsága 77
IV. A nyelv és stílusformái.
1. A költői nyelv emócionális jellege. 2. A költői
nyelv és a konvencionális szókincs. 3. A nyelv érzéki
és képzeleti elemei. 4. A nyelv zenei elemei (ritmus,
vers, rím). 5. A jelentésformák és a szimbolikus gondolkozás (metafora stb.). 6. A megszemélyesítés.
7. A költői nyelv irracionalitása 111

Témakörök