Belgrád és Moszkva között

Előszó

Ha van Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatának, pontosabban a magyar-jugoszláv-szovjet politikai kapcsolatrendszer történetének olyan szakasza, amelynek feltárása többet ígér külpolitika-történetünk egyik szeletének leírásánál, akkor az 1956 és 1958 közötti időszak feltétlenül ilyen. A három jelentős politikus, Kádár János, Josip Broz Tito és Nyikita Szergejevics Hruscsov főszereplésével lezajlott fordulatos történet az egész kelet-közép-európai térség sorsának alakulását meghatározó folyamat fontos összetevője. Még akkor is, ha a ezúttal a történet „magyarcentrikus" feldolgozásával kell beérnie az olvasónak.
A Szovjetuniót 1956-ban egymás után érték a komoly megrázkódtatások. Olyan események voltak e sorozat meghatározó állomásai, mint Hruscsovnak a sztálini személyi kultuszt leleplező beszéde az SZKP XX. kongresszusán és ennek következményei; Lengyelországban a poznani munkásfelkelés, majd Wladislaw Gomulka hatalomra jutása a határozott szovjet fellépés ellenére; végül pedig a függetlenségi harcba torkolló magyarországi felkelés. A szovjet térségi politikát komolyan veszélyeztető válságjelenségek arra ösztökélték a moszkvai vezetőket, hogy minden más politikai szempont fölé rendeljék befolyásuk megőrzését, s ennek megfelelően a szocialista tábor egységének helyreállítását. Nem csoda, hogy a szovjet vezetés figyelmének középpontjába kerültek azok az országok. amelyek a leginkább veszélyeztették a stabilitást: Magyarország és Lengyelország, de különösen a szocialista táborhoz tartozást következetesen elutasító, önálló politikai koncepciót követő, s így rossz példával elől járó Jugoszlávia, amely ráadásul jelentősen növelte külpolitikai aktivitását a térségben.
A Sztálin halála után megkezdődött és 1956-ra révbe érni látszó szovjet-jugoszláv kibékülés folyamata a magyarországi fegyveres beavatkozást követően nem csupán törést szenvedett. Az ellentétek végletesen kiújultak, ismét éles konfrontáció támadt a két ország vezető politikusai között. A magyar-jugoszláv viszonyt nem egyszerűen befolyásolta, hanem egyértelműen meghatározta Moszkva és Belgrád viszonyának alakulása. Vissza