Nyelvek és kultúrák Eurázsiában

Válogatott tanulmányok/Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerző

Robert Austerlitz

Szerkesztő

Simoncsics Péter

'Robert Austerlitz: Nyelvek és kultúrák Eurázsiában ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	374 oldal
Sorozatcím:	Uralisztikai tanulmányok
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 533 példányban, 12 fekete-fehér ábrával. Egy kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: J2-1631.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyarországi nyelvészet történetének, egyik sajátos vonása, hogy befogadó készsége korlátozott volt. Nemcsak a külföldi nyelvészek irányában, hanem olykor-olykor egyes jelentős hazai alkotókkal szemben is, akik a megszokott utaktól eltértek. Példaképpen hivatkozom Brassai Sámuelre, akinek a nyelvészeti megnyilatkozásait alig érzékelték, olykor talán még meg is mosolyogták, és csak a mai kor volt képes arra, hogy Brassainak az akkori jelenen túlmutató korszerű értékeire rámutasson (pl. É. Kiss Katalin: Brassai Sámuel mondatelmélete, in: Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIII: 91-102). Említhetnék más hazai neveket is, akiknek a munkássága éppen másságuk miatt nem állott az érdeklődés középpontjában (Laziczius, Lotz, Fónagy). Ezzel függ össze, hogy a magyarországi nyelvészet kifelé tekintése, módszereket felszívó és adaptáló készsége minimális volt hosszú időn át: az újgrammatikus elméletet aránylag későn Simonyi Zsigmond vitte át a gyakorlatba, utána újítóként legfeljebb a külső eseményekre rendkívül nyitott, ámde szigorúan kritikus Laziczius Gyula, s némiképpen Gombocz Zoltán tartható számon.
Ez a tendencia összefügg a magyarországi nyelvészet pragmatizmusával, a filológiai módszer tényekre összpontosító és a magyart a középpontba helyező egyeduralmával, azaz végső soron magába zárkózó természetével. Ennek részben még ma is hordjuk a terhét, hiszen a magyar nyelvészet eléggé hagyományőrző, s ez jó táptalaj a marginalizálódáshoz. Mégis az utóbbi évtizedek nyitottabb légkörében sok új ismeret vált publikussá, jobbára a mai középgeneráció és az őt követő fiatalabb nemzedék munkássága folytán, akik nemcsak saját kutatásaikban próbáltak új eszméket alkalmazni, hanem a mai nyelvészeti áramlatokról is iparkodtak antológiák, olvasmány-gyűjtemények, fordítások révén számot adni. A szakmai ismeretterjesztésben az Akadémiai Kiadó helyett főleg a Gondolat és a Tankönyvkiadó jeleskedett (mindenekelőtt Telegdi, Szépe, Antal, Pléh, Pap Mária és mások szervező munkája nyomán). A paletta kiszínesedett, mégha a rendelkezésre álló színek kikeverésében mindeddig a fiatalabbaknak jutott az oroszlánrész - ha szabad ilyen képzavarral összefognom nyelvészetet, festészetet és zoológiát. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Hajdú Péter) 5
A FORDÍTÓ MEGJEGYZÉSEI 8

A NYELVI ANYAG
GILJÁK 13
Gilják 13
Gilják dajkanyelvi szavak 21
A vokatívusz és az imperatívusz a giljákban 42
A névmásrendszer jelentéstani összetevői a giljákban 48
Gilják belső rekonstrukció: fából való dolgok 55
Dél-Szahalini fókanevek 60
A rén elnevezése a japánban és az ainuban különös tekintettel a giljákra 69
Gilják vallási terminológia a nyelvi elemzés fényében 73
Tipológia a belső rekonstrukció szolgálatában - szahalini gilják 87
Két gilják dal 107
Szahalini "csujogatások" - Gilják erotikus rigmusok 123
A folklór műfajok azonosítása (gilják anyag alapján) (Korner Tamás) 135
Román Jakobson paleoszibériai nyelvi Stúdiumai 141

FINN 147
A finn morfofonémák disztribúció alapján való azonosítása 147
A finn igeragozás típusainak statisztikájához és
morfofonológiájához 166
O Tempora, O Modi avagy Kísérlet a finn igeragozás
fő kategóriáinak közös nevezőre hozására 172
A partitívusz, az infinitívusz, a passzívum és a
többesi genitívusz a finnben 176
A belső rekonstrukció hasznáról és káráról 186
Különböző korszakok nyelvi érintkezése Fenno-Skandiában 192
Egy finn/svéd fonológiai párhuzamosság 196
A balti finn maradványszókészlet rejtélye: program 208
A finn Jumala 'Isten' szó etimológiája 212
Finn és gilják hangszimbolika - összjáték rendszer és történelem között 213

NYELVEK A TÉRBEN
Érintkezés, tér, történelem 229
Az uráli nyelvek
Az uráli nyelvcsalád más nyelvcsaládokkal való öszzehasonlításáról 250
Nyelvcsalád-sűrűség Észak-Amerikában és Eurázsiában. 258
Az észak-eurázsiai agglutináció szélesebb távlatban 267
Az európai [w] és [v] térben és időben 275
Pannónia körüli izoglosszák: az abszolút szuperlatívusz 282
Az európai abszolút szuperlatívusz: a nyelvtan, a szókészlet és a történelem mostohagyereke 292
A nyelvészeti tipológia zavarai: kábító- vagy izgatószerek? 304

TÉR A NYELVBEN - ÉS A FOLKLÓRBAN
Megjegyzések a deixisről
Mítosz, játék, humor
Szabad asszociációk az ismétlésről általában avagy
Repetitio matrix studiosa 326
A párhuzamosság 335
Egy román népdal 340
A román népköltészet művészi eszközei 346
Javaslat a népköltészeti műfajok osztályozására 354

EGY VÁROS - TÖBB NÉV
Brasov - Brassó - Kronstadt - Bogyók és bokrok 363
A KÖTETBEN SZEREPLŐ MUNKÁK JEGYZÉKE ÉS BIBLIOGRÁFIAI ADATAI 371