Kóma

Fülszöveg

Susan a sarokban mozdulatlanul fekvő emberi lényre meredt. Gyorsan végiggondolta azoknak a barátnőinek a nevét, akiknek küretük volt, és felvetődött benne a kérdés: vajon mi mentette meg őt és barátnőit attól, hogy ugyanilyen siralmas állapotba kerüljenek, mint Nancy Greenly? Percekig töprengett, az alsó ajkát beharapva, mint mindig, mikor nagyon elgondolkodott.
- Hogy történt? - kérdezte egyszer csak váratlanul.
Bellows másodszor is fölkapta a fejét, de most sokkal gyorsabban, mint az előbb, mintha közelgő katasztrófától tartana - Mi történt - kérdezte, és kutatva körülnézett a teremben.
- Hogy került a beteg kómás állapotba?
Bellows kihúzta magát, behunyta a szemét, és letette a ceruzáját. Hallgatott, mintha tízig számolt volna, mielőtt megszólal.
- Miss Wheeler - mondta végül lassan, fölényesen -, szeretném, ha ön is rám figyelne. Ami a beteget illeti, csak azt mondhatom, hogy a kifürkészhetetlen sors áldozata. Világos? Kitűnő egészség... rutin egészségügyi küret... altatás, műtét egyetlen hiba nélkül. Csak éppen nem ébred fel többé. Valamiféle agyi oxigénhiány. Nem jutott elegendő oxigén a keverékbe. Ez minden. És most folytassuk a munkát. Egész nap itt leszünk, és megírjuk az észlelőlapokat. A nagyvizit délben van.
- Gyakran fordul elő ilyen komplikáció? - kérdezte makacsul Susan.
- Á! - felelte Bellows. - Hál' istennek, ritkán. Talán ha egy esetben százezer közül. Vissza