Robinson Crusoe I-II.

Fülszöveg

Robinson neve fogalommá lett. Emlékezetünkbe idézi a lakatlan szigeten élő magányos embert. A kalandos történetet minden ifjú elolvassa, de a felnőtt érti meg igazán. Gyermek számára lebilincselő cselekményt és erkölcsi intelmet nyújt, a felnőtt olvasó betekinthet a felfedezéseknek, a föld meghódításának merész küzdelmeibe. Bátor hajósok bontják ki vitorláikat a viharos óceánokon, hogy ismeretlen földrészeket fedezzenek fel, telhetetlen kereskedők vállalják, nem egy esetben, a halál kockázatát az óriási gazdagságért, kincsekért, kalóz-rabszolgakereskedők szállnak hajóra, hogy bennszülött népeket, négereket igázzanak le. Így keresztezik egymást felemelő célok és alantas eszközök e félelmetesen nagyszerű vállalkozásokban.
Robinsont e gazdag angol ifjút is hajtja a kalandvágy. Mitsem ér a szülői tanító tanács, megszökik. Ettől kezdve élete örökös rettegés tengeri viharoktól, kalózoktól, rabszolgatartóktól. Hajótörése után egy elhagyott szigetre kerül, egy teljes életet él le itt, kínozza az egyedüllétet, retteg az emberevőktől, míg Péntekben, egy becsületes bennszülöttben társra talál. Sikeresen dacol a természettel, vadállatokat szelidít meg, leszakítja az érett szőlőt és kezdetleges szerszámokkal feltöri a földet, termel: gondoskodik jövőjéről. Kemény, kitartó munka a Robinsoné, küzdelme szimbolikus: el is nyeri jutalmát, öregen viszontlátja hazáját. Robinson története így lesz örökszép dokumentuma és szimboluma annak, hogyan lesz úrrá az emberi értelem, a becsület a zord természet és a becstelenség fölött. Vissza