Rokonok

Fülszöveg

MÓRICZ ZSIGMOND
(Tiszacsécse 1879 — Budapest 1942)
A magyar próza egyik legjelentősebb alakja. A hét krajcár c. novellája hozta meg számára az elismerést, ami 1908-ban a Nyugatban jelent meg. Ezekben az években írt műveit a naturalizmus stílusa határozta meg. Hősei képtelenek boldogulni környezetük és saját gyöngeségük folytán. (Az Isten háta mögött, 1911; Sárarany, 1911), Későbbi regényeiben szakított a romantikus faluképpel, mivel ennek zárt világa volt felemelkedésük korlátja. (Szegény emberek, 1917).
A húszas években a drámai történelmi események után túllép az egyoldalú emberképen. A Légy jó mindhalálig (1921) és a Pillangó (1925) c. regényeiben az eszményekhez való hűség fogalmazódik meg. Reménytelennek látja a jó szándékú és változtatni kívánó emberek lehetőségeit. (Úri muri, 1928; Rokonok, 1932) c. műveiben.
A XVIIL századi Erdély sorsát bemutató műve legnagyobb igényű vállalkozása. Az Erdély-trilógia (1935) eseményein keresztül megismerhetjük a magyarság előtt álló... Tovább

Fülszöveg

MÓRICZ ZSIGMOND
(Tiszacsécse 1879 — Budapest 1942)
A magyar próza egyik legjelentősebb alakja. A hét krajcár c. novellája hozta meg számára az elismerést, ami 1908-ban a Nyugatban jelent meg. Ezekben az években írt műveit a naturalizmus stílusa határozta meg. Hősei képtelenek boldogulni környezetük és saját gyöngeségük folytán. (Az Isten háta mögött, 1911; Sárarany, 1911), Későbbi regényeiben szakított a romantikus faluképpel, mivel ennek zárt világa volt felemelkedésük korlátja. (Szegény emberek, 1917).
A húszas években a drámai történelmi események után túllép az egyoldalú emberképen. A Légy jó mindhalálig (1921) és a Pillangó (1925) c. regényeiben az eszményekhez való hűség fogalmazódik meg. Reménytelennek látja a jó szándékú és változtatni kívánó emberek lehetőségeit. (Úri muri, 1928; Rokonok, 1932) c. műveiben.
A XVIIL századi Erdély sorsát bemutató műve legnagyobb igényű vállalkozása. Az Erdély-trilógia (1935) eseményein keresztül megismerhetjük a magyarság előtt álló alternatívákat.
1929-től 1933-ig a Nyugat szerkesztője Babitscsal.
1933—1939-ig a népi írókhoz csatlakozott.
1939-ben a Kelet Népe főszerkesztője lett.
írói tevékenységének jelentős művei még:
— A betyárregények. (Betyár, 1937; Rózsa Sándor a lovát ugratja, 1941; Rózsa Sándor összevonja szemöldökét, 1942).
— Árvácska, ami 1941-ben íródott és megrázó rajza az emberi gonoszságon diadalmaskodó gyermeki léleknek. Vissza