Róma II. (töredék)

Előszó

Részlet a könyvből:
"Augustus (teljes nevén: C. Iulius Caesar Octavianus Augustus) (Kr. e.. 63, Róma - Kr. u. 14, Nola) A legkiválóbb római politikusok egyike, a gyakran az ő nevével fémjelzett principatus rendszerének a megteremtője, mely rezsim - legalábbis kezdetben - a katonai monarchia egy sajátos, köztársasági színezetű változata volt. Az ifjú Octavius Caesar unokaöccse volt, aki örökbe fogadta őt. A dictator halála után azonban csak az elhunyt magánvagyona nagy részét örökölte, hatalmát nem. így ez utóbbit ügyes taktikával, gyakran polgárháborúban és a hadseregre támaszkodva neki magának kellett megszereznie. Az út idáig az ún. II. triumvirátus létrehozásán (Antoniusszal és Lepidusszal együtt), az ennek keretében végrehajtott proscriptiókon, ill. polgárháborúkon át (Brutusszal és Cassiusszal, majd Lepidusszal és végül Antoniusszal) vezetett. A Kr. e. 3l-es actiumi győzelmével és Egyiptom annektálásával gyakorlatilag visszaállította a Római Birodalom szinte már megbomlott egységét, és teljesen a maga kezében összpontosította a hatalmat, s 28-ban megkapta a princeps senatus, a senatus első embere címet. 27-ben látszólag lemondott hatalmáról, visszaadva azt a senatusnak; a valóságban azonban megkapta a vallási szférába tartozó Augustus („a fenséges") jelzőt, s igazában ettől veszi kezdetét jogilag eléggé meghatározatlan, de a gyakorlatban biztosan érvényesülő teljhatalma, melynek biztosítéka a hadsereg, társadalmi támasza a szabad lakosság különféle kategóriái közti ügyes lavírozás, külső formája pedig bizonyos köztársasági tisztségek együttes fölvétele, ill. a régi res publica-tól örökölt rugalmas politikai tekintély (auctoritas, dignitas) céltudatos kamatoztatása. Minderről jó tájékoztatást ad a saját Mausoleum-ára szánt Res gestae divi Augusti, melynek egy-egy példányát az egyes provinciák központjaiban is elhelyezték. Így került elő a csaknem teljes szöveg 1555- ben egy ankarai mecset falán, mely eredetileg Róma és Augustus temploma volt. A szöveget görög nyelvű fordítás is kíséri. A felirat további másolatai előkerültek a pisidiai Apollóniából és Antiochiából is. Mindezek segítségével az eredeti meglehetősen híven rekonstruálható. Bár a szövegezés valószínűleg nem egyetlen alkalommal készült, hanem több nekifutásra, a végső megfogalmazás tökéletesen egységes és világos képet mutat. Az első részben Augustus bemutatja az államban elfoglalt helyét, s jelzi, mennyire tiszteletben kívánta tartani a római szabadságot (libertas). A második és a harmadik egység igazolja Augustusnak azt a helyzetét, melyet részben saját pénze felhasználásával, részben katonai hatalmával ért el. Büszkén vallja, hogy sikerült helyreállítania az államot (res publica), s így sikerült elnyernie a többiekénél nagyobb tekintélyét, valamint a páter patriae („a haza atyja") megtisztelő címet. Augustus emlékiratait is elkészítette, ezek azonban nem maradtak ránk, bár a későbbiekben több szerző - így Appianosz is - felhasználta őket." Vissza