Római történelem

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Havas László: Római történelem ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	867 oldal
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-389-908-3
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Római történelem két szempontból jelent újdonságot a hazai felsőoktatási tankönyvpiacon. Egyrészt az utóbbi negyven évben nem jelent meg ilyen - kézikönyvként is használható - tankönyv magyar nyelven és magyar szerzőtől, másrészt negyven évvel ezelőtt más elvárások érvényesültek a tankönyvek tanulhatóságával szemben. Az időbeli határok az itáliai bronzkortól a Római Birodalom bukásáig terjednek. A könyv az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékben támaszkodik az utóbbi évtizedekben előkerült feliratos anyagra, amely radikálisan kibővítette a provinciákra, a városok életére és az egyéni karrierpályákra vonatkozó tudásunkat. E feliratok értelmezése a társadalom- és hadtörténet sokkal megbízhatóbb alapokra helyezi, és statisztikán alapuló következtetések levonását is lehetővé teszi. A tankönyv formai szempontból követi az ugyancsak Németh György által szerkesztett és a felsőoktatásban bevált Görög történelem kötetének szerkezetét. Minden fejezet végén kiemeli a fontos neveket,... Tovább

Tartalom

ELŐSZÓ
ITÁLIA ÉS RÓMA TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL A KÖZTÁRSASÁG KORÁIG (Havas László)	15
FÖLDRAJZI FELTÉTELEK	15
ITÁLIA ŐSTÖRTÉNETE	17
Paleolitikum	17
Neolitikum	19
Bronzkor	20
Az "itáliai sötét kor"	23
Vaskor	24
NYELVEK ÉS ETNIKUMOK A RÓMA ELŐTTI ITÁLIÁBAN	28
Etnikum és régészeti kultúra összefüggése	28
Az indoeurópai, illetve az italikus nyelvek	31
A latin	33
Az oscus-umber csoport	34
Az etruszk nyelv	35
Az etruszkok	36
Az ún. etruszk eredetprobléma	36
Az etruszk városi civilizáció	39
Fémművesség és földművelés	41
A 12 városállam	43
Politikai berendezkedés, társadalmi struktúra	45
Az etruszk vallás	47
Az etruszk képzőművészet	49
GÖRÖGÖK ITÁLIÁBAN	50
LATIUM ÉS RÓMA	52
Latium bronz- és vaskora	53
Az urbanizáltság időszaka	55
RÓMA KEZDETEI	58
Természeti feltételek	58
Régészeti adatok	569
A latiumi kultúra falvai a későbbi Róma helyén	61
A VÁROSÁLLAM	63
A feltételezhető latin-sabin közösség	63
A latin-sabin királyság jellege	65
Az etruszkok előtti Róma általános jellemzése	68
RÓMA AZ ÚN. ETRUSZK PERIÓDUSBAN	70
Róma és az etruszkok	70
Az ún. etruszk periódus római királyai	72
Az ún. etruszk Róma társadalmi és politikai berendezkedése	74
Servius Tullius és Tarquinus Superbus társadalompolitikája	77
A korai római vallás	79
A királyságról a köztársaságra való átmenet Rómában	81
RÓMA MINT ITÁLIA KIALAKULÓBAN LÉVŐ CENTRUMA ÉS FŐVÁROSA AZ ETRUSZK, ITALIKUS ÉS GÖRÖG VILÁG ÉRINTKEZÉSE MENTÉN	83
A KORSZAK FORRÁSAI	86
BIBLIOGRÁFIA	87
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG SZÜLETÉSE (Hegyi W. György)	99
A CONSULOK. A RES PUBLICA INTÉZMÉNYEI	99
PLEBEIUSOK ÉS PATRICIUSOK	108
Secessio	108
A XII táblás törvények	110
RÓMA HÁBORÚI	117
A térség történetének vázlata	117
Etruszkok, latinok, punok	119
Volscusok, aequusok	123
Veii, gallok	127
BIBLIOGRÁFIA	130
A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA, ITÁLIA MEGHÓDÍTÁSA (Hegyi W. György)	133
A 4. SZÁZAD BELPOLITIKAI KÜZDELMEI	133
KÖZÉP-ITÁLIA MEGHÓDÍTÁSA	140
A samnisok; az első samnis háború	140
A latin háború; szövetségesek és amunicipiumok	143
A második samnis háború	146
A harmadik samnis háború	150
DÉL-ITÁLIA MEGHÓDÍTÁSA	153
Dél-Itália a 4. és a 3. század fordulóján	153
Pyrrhos	155
A tarentumi háború	157
A HÓDÍTÓ RÓMA	164
A RÓMAI ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM	173
A lex Hortensia	173
A senatus és Róma	179
A 4. ÉS 3. SZÁZAD GAZDASÁGA	183
BIBLIOGRÁFIA	190
A RÓMAI BIRODALOM KIALAKULÁSA (Havas László)	191
A ,,RÓMAI IMPERIALIZMUS" KÉRDÉSE	191
KONFLIKTUS KARTÁGÓVAL, AZ ÚN. PUN HÁBORÚK	198
A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI MEDENCÉJE TOVÁBBI TERÜLETEINEK BEKEBELEZÉSE	206
A MEDITERRÁN KELET MEGHÓDÍTÁSA	209
Az illyr háborúk	209
A hellénisztikus világhoz való viszony	210
A makedón háborúk	215
Háború Syriával és Pergamon bekebelezése	217
A HÓDÍTÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI ITÁLIÁBAN	219
A hódítások politikai következményei	219
Demográfiai következmények	222
Következmények a mezőgazdaságban	223
A háborús események pénzügyi következményei	225
A római világváros mint a birodalom központjának létrejötte	227
A MEDITERRÁN VILÁGIRODALOM: A CIVILIZÁCIÓS TAGOLÓDÁS ÉS A KULTURÁLIS OZMÓZIS FOLYAMATA - A SZÉLESEBB ÉRTELEMBEN VETT ,,ROMANIZÁCIÓ" MEGINDULÁSA	229
FOLYAMATOSSÁG ÉS VÁLTOZÁS A VALLÁSI ÉLETBEN	235
BIBLIOGRÁFIA	241
A RES PUBLICA LIBERA TÖRTÉNETE A 2-1. SZÁZADBAN (Havas László)	253
MEZŐGAZDASÁG	254
A mezőgazdaság helyzete a Kr. e. 2. század második felétől a köztársaság végéig	254
A gabonakultúra fennmaradása és továbbra is kiemelkedő jelentősége	255
A piacra való termelés és a kereskedelmi érdek: a szőlőskert, az olajfa és a pastio villatica	259
A villa rustica	261
Egy példa: a settefinestrei fundus és villa (Kr. e. 1. és Kr. u. 1. század)	264
Állattenyésztés	266
A földbirtok és a római kataszterizáció, illetve ezek összefüggése az ún. romanizáció problémájával	267
LATIFUNDIMOK ÉS A RABSZOLGA-MUNKAERŐ	270
A tulajdonviszonyok változása: a földbirtok-koncentráció, az ún. latifundiumok kérdése	270
A latifundiumok és birtokosaik	272
A rabszolga-munkaerő alkalmazásának első kiteljesedeése; az ebből adódó előnyök és nehézségek	276
A rabszolgák helye a gazdaságban	277
IPAR ÉS KERESKEDELEM	281
Az ipar és a szabad, valamint a rabszolga-munkaerő	281
Róma és Itália mint virágzó kulturális és kereskedelmi centrum	286
RÓMA ÉS ITÁLIA SZELLEMI KULTÚRÁJÁNAK FELLENDÜLÉSE	286
A RÓMAI RES PUBLICA VÁLSÁGA MINT POLITIKAI VÁLSÁG	290
A provinciák közigazgatása mint a birodalom politikai válságtényezője	293
A szövetségeskérdés	300
Az új Itália	308
Az elhúzódó és alternatíva nélküli politikai válság időszaka	311
NAGY ESEMÉNYEK ÉS NAGY EMBEREK A KÖZTÁRSASÁG POLITIKA VÁLSÁGNAK IDŐSZAKÁBÓL	320
A Gracchusok	320
Optimaták és populares	324
Marius és Sulla	326
Pompeius és Cicero	332
Caesar	334
Octavianus	341
BIBLIOGRÁFIA	344
KORAI CSÁSZÁRKOR (KR. E. 27 - KR. U. 284)	373
AUGUSTUS PRINCIPATUSA (KR. E. 27 - KR. U. 14)	373
A principatus születése	373
A konszolidáció (Kr. e. 27-17)	376
Hadseregreformja és háborúi	378
Igazgatási reformok	380
Hatalma	383
Dinasztikus politikája	387
Értékelése	389
Bibliográfia	393
A Iulius-Claudius-dinasztia	398
TIBERIUS (14-37)	398
Uralkodásána első korszaka (14-23)	399
A második korszak (23-37)	407
A császár plebsszel való viszonya	411
Provinciapolitikája	412
Értékelése	412
Bibliográfia	413
CALIGULA (37-41)	415
Hatalomra kerülsée	415
A bőkezű, kegyeletes és igazságos princeps	416
A szörnyeteg	417
A császárkultusz	419
Gaetulicus összeesküvése	419
A germaniai hadjárat	420
A britanniai hadjárat terve	420
Caligula megítélése	421
Bibliográfia	424
DLAUDIUS (41-54)	426
A senatus ellenében	426
A senatus nélkül	427
A reformer császár	429
Urbanizációs és polgárjogpolitikája	431
Újra aktív külpolitika: Britannia meghódítása	433
Az utódlás	434
Bibliográfia	436
NERO (54-68)	438
Hatalomra kerülése	438
Uralkodásának első korszaka (54-62)	439
Második korszak: a zsarnok császár (62-68)	444
Nero bukása	448
Bibliográfia	454
A polgárháború és a Flavius-dinasztia (68-96)	456
A NÉGY CSÁSZÁR - GALBA, OTHO, VITELLIUS, VESPASIANUS- ÉVE (68-69)	456
Galba (68-69)	456
Otho és Vitellius (69)	459
Vespasianus hatalomra kerülése	462
Összegzés	463
Bibliográfia	465
VESPASIANUS (69-79)	465
Vespasianus felhatalmazása	466
Súlyos kérdések	467
Pénzügyi politikája	468
Hadsereg-politikája	469
Változások a birodalom igazgatásában	470
Új elit felemelkedése	471
Minicipalizációs és polgárjog-politikája	472
Az utódlás	473
Bibliográfia	474
TITUS (79-81)	476
Bibliográfia	476
DOMITIANUS (81-96)	477
,,Dominus et deus"	478
A határbiztosítás politikája	481
,,Panem et circenses"	482
Róma újjáépítője	483
Domitianus ellenzéke	484
A római istenek és hagyományok védelme	485
Változó megítélés	489
Bibliográfia	941
Nerva és az örökbe fogadott császárok (96-138)	491
NERVA (96-98)	491
Értékelése	494
Bibliográfia	495
TRAIANUS (98-117)	495
Hatalomra kerülése	496
Dacia meghódítása	496
Háború a iazygokkal (106-107)	498
Arabia meghódítása (106)	499
Traianus és a társadalom egyes rétegei	500
Traianus és a provinciák	502
A parthusok elleni háború (113-117)	503
Bibliográfia	505
HADRIANUS (118-137)	507
Irányváltás a birodalmi stratégiában	507
Az utolsó császár	508
A jogrendszer és az igazságszolgáltatás megreformálója	511
Hadrianus és a társadalom egyes rétegei	512
Az utódlás	512
Bibliográfia	513
Az Antoninusok kora (138-193)	515
ANTONINUS PIUS (138-161)	515
Bibliográfia	517
MARCUS AURELIUS ÉS LUCIUS VERUS CSÁSZÁRSÁGA (161-180)	518
A parthus háború (161-180)	519
A dunai háborúk első szakasza (166-175)	519
Az utódlás rendezése	519
A dunai háborúk második szakasza (177-180)	522
Bibliográfia	522
COMMODUS (180-193)	526
Bibliográfia	527
PERTINAX (193. jan. 1. - márc. 28.)	528
Bibliográfia	529
A polgárháború és a Severus-kor (193-235)	531
SEPTIMIUS SEVERUS (193-211)	531
A polgárháború	531
A második parthus háború és a császár keleti látogatása (197-201)	535
A birodalom belső ügyei	535
Az utódlás	540
Britanniai háborúja - halála és megítélése	542
Bibliográfia	542
CARACALLA (211-217)	543
A Constitutio Antoniniana (212)	543
Az új Alexandros	543
MACRINUS (217-218)	544
ELAGABULUS (2018-222)	546
SEVERUS ALEXANDER (222-235)	547
A perzsa és a germán háború, Alexander halála (230-235)	549
Bibliográfia	553
A katonai anarchia időszaka (235-283)	555
A 3. SZÁZADI VÁLSÁG	555
Bibliográfia	557
MAXIMINS (235-238) ÉS A 238. ÉVI ELLENREAKCIÓ CSÁSZÁRAI: I. ÉS II. GORDIANUS, PUPIENUS ÉS BABINUS	558
III. GORDIANUS (238-244)	560
PHILIPPUS ARABS (244-249)	561
MESSIUS DECIUS (249-251)	562
TREBONIANUS GALLUS (251-253)	564
Bibliográfia	565
A POLITIKAI VÁLSÁG MÉLYPONTJA: VALERIANUS ÉS GALLIENUS CSÁSZÁRSÁGA (253-268)	566
Bibliográfia	571
A BIRODALOM EGYSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA: AZ ILLYRICUMI KATONACSÁSZÁROK	572
II. Claudius Gothicus (268-270)	572
Aurelianus (270-275)	273
Probus (276-282)	579
Carus (282-283) és fiai: Carinus (283-284) és Numerianus (283-385)	584
KÉSŐI CSÁSZÁRKOR (Szabó Edit)	587
A császári hatalom megszilárdulása (283-337)	587
DIOCLETIANUS ÉS A TETRARCHIA (283-305)	587
A rendszer ideológiája	591
Diocletianus reformjai	592
A keresztényüldözések	596
A császár lemondása	597
Bibliográfia	599
Constantinus utódai (337-363)	600
Utódlási harcok - a tetrarchia csődje	600
Constantinus és a kereszténység	606
Constantinopolis reformok	610
Jelentősége	611
Bibliográfia	613
Constantinus utódai (337-363)	615
II. CONSTANTINUS (337-340)	615
CONSTANS (337-350)	616
II. CONSTANTIUS (337-361)	617
II. Constantius és a kereszténység	619
Összegzés	620
IULIANUS (361-363)	620
Az apostata	620
Vallási restauráció	621
Egyéb belpolitikai intézkedései	622
Perzsa hadjárat és halála	622
Bibliográfia	624
Iovianustól Theodosiusig (363-395)	627
IOVIANUS (363-364)	627
Bibliográfia	628
VALENTINIANUS (364-375)	628
Hatalomra kerülése	628
A birodalom igazgatása	630
Háborúi	630
Társadalompolitikája	632
Valláspolitikája	633
Értékelése	633
VALENS (364-378)	634
Procopius uzurpációja	634
Valens valláspolitikája	634
A gótok befogadása	635
Értékelése	637
GRATIANUS (367-383) ÉS II. VALENTINIANUS (375-392)	638
Gratianus belpolitikája	638
Külpolitika, határvédelem	640
Magnus Maximus uzurpációja és császársága	640
Bibliográfia	642
II. VALENTINIANUS (375-392)	643
THEODOSIUS (379-395)	645
A hadsereg újjászervezése	645
A gótok letelepítése	646
Keleti politikája	647
A Magnus Maximusszal való leszámolás	647
Valláspolitikája	647
A birodalom 395. évi megosztása, Theodosius halála	649
Értékelése	650
Bibliográfia	652
A Theodosius-dinasztia (395-455)	654
A THEODOSIUS-DINASZTIA NYUGATON (395-455)	654
Honorius (395-423)	655
III. Valentinianus (425-455)	661
Bibliográfia	669
A THEODOSIUS-DINASZTIA KELETEN (395-450)	671
Arcadius (395-408)	671
II. Theodosius (408-450)	674
Bibliográfia	678
A birodalom válsága, a római történelem vége	679
A NYUGATRÓMAI CSÁSZÁRSÁG MEGSZŰNÉSE (455-480)	679
Petronius Maximus (455)	680
Avitus császársága (455-456)	681
Ricimer és kreatúrái: Mariorianus, Libius Severus, Anthemius és Olybrius (456-472)	682
Az utolsó nyugatrómai császárok: Glycerius, Iulius Nepos és Romulus Augustulus (472-480)	684
A Nyugatrómai Birdalom ,,bukása"	685
Bibliográfia	687
A KELETRÓMAI CSÁSZÁRSÁG VÁLSÁGA (450-518)	688
Marcianus (450-457)	688
I. Leo (457-474)	690
Zeno (474-491)	692
Anastasius (491-518)	693
Bibliográfia	696
A RÓMAI TÖRTPNELEM VÉGE (518-565)	697
Iustinus (518-527)	697
Iustinianus (527-565)	699
Ókor, középkor - a római történelem és az antikvitás vége	707
Bibliográfia	708
A CSÁSZÁRKOR TEMATIKUS ÁTTEKINTÉSE (Szabó Edit)	771
A CSÁSZÁRI HATALOM: PRINCIPATUS - DOMINATUS	771
A császár neve és címei	713
Hatalmi jelvények és jelképek	715
Pompae	716
A császárok ábrázolása	717
A hatalombiztosítás eszközei	717
Bibliográfia	718
IGAZGATÁSTÖRTÉNET	720
A principatus időszaka	722
A késői császárkor	722
Bibliográfia	733
A RÓMAI HADSEREG	737
Korai császárkor	738
Késői császárkor	750
Bibliográfia	653
GAZDASÁG	754
A római gazdaság a Kr. u. 1-2. században	754
A 3. század	765
Késő antikvitás	765
Bibliográfia	769
TÁRSADALOM	770
Demográfiai viszonyok	770
Korai császárkor	771
Késői császárkor	778
Bibliográfia	783
PANNONIA	784
Illyricum	785
Pannonia meghódítása	786
A tartományi igazgatás és a hadsereg	790
A bennszülött lakosság	792
Városok	793
Pannonia jelentősége	795
Bibliográfia	796
A RÓMAI BIRODALOM CSÁSZÁRAI	797
Nyugatrómai császárság	802
Keletrómai Birodalom	802
IRÁNI URALKODÓK	803
Parthus Birodalom	803
Újperzsa Birodalom	804
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKEK (Bajnok Dániel)	805
A leggyakoribb római előnevek (praenomina)	805
Forráskiadványok, szakkönyvek, folyóiratok	805
KRONOLÓGIA	811
NÉVMUTATÓ (Bajnok Dániel)	841

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem