kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Osiris Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 867 oldal |
| Sorozatcím: | Osiris Tankönyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 978-963-389-908-3 |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva. |
| Előszó | |
| Havas László: Itália és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig | 15 |
| A földrajzi feltételek | 15 |
| Itália őstörténete | 17 |
| Paleolitikum | 17 |
| Neolitikum | 19 |
| Bronzkor | 20 |
| Az "itáliai sötét kor" | 23 |
| Vaskor | 24 |
| Nyelvek és etnikumok a Róma előtti Itáliában | 28 |
| Etnikum és régészeti kultúra összefüggése | 28 |
| Az indoeurópai, illetve az italikus nyelvek | 31 |
| A latin | 33 |
| Az oscus-umber csoport | 34 |
| Az etruszk nyelv | 35 |
| Az etruszkok | 36 |
| Az ún. etruszk eredetprobléma | 36 |
| Az etruszk városi civilizáció | 39 |
| Fémművesség és földművelés | 41 |
| A 12 városállam | 43 |
| Politikai berendezkedés, társadalmi struktúra | 45 |
| Az etruszk vallás | 47 |
| Az etruszk képzőművészet | 49 |
| Görögök Itáliában | 50 |
| Latium és Róma | 52 |
| Latium bronz- és vaskora | 53 |
| Az urbanizáltság időszaka | 55 |
| Róma kezdetei | 58 |
| Természeti feltételek | 58 |
| Régészeti adatok | 569 |
| A latiumi kultúra falvai a későbbi Róma helyén | 61 |
| A városállam | 63 |
| A feltételezhető latin-sabin közösség | 63 |
| A latin-sabin királyság jellege | 65 |
| Az etruszkok előtti Róma általános jellemzése | 68 |
| Róma az ún. etruszk periódusban | 70 |
| Róma és az etruszkok | 70 |
| Az ún. etruszk periódus római királyai | 72 |
| Az ún. etruszk Róma társadalmi és politikai berendezkedése | 74 |
| Servius Tullius és Tarquinus Superbus társadalompolitikája | 77 |
| A korai római vallás | 79 |
| A királyságról a köztársaságra való átmenet Rómában | 81 |
| Róma mint Itália kialakulóban lévő centruma és fővárosa az etruszk, italikus és görög világ érintkezése mentén | 83 |
| A korszak forrásai | 86 |
| Bibliográfia | 87 |
| Hegyi W. György: A Római Köztársaság születése | 99 |
| A Consolok. A Res Publica intézményei | 99 |
| Plebeiusok és patriciusok | 108 |
| Secessio | 108 |
| A XII táblás törvények | 110 |
| Róma háborúi | 117 |
| A térség történetének vázlata | 117 |
| Etruszkok, latinok, punok | 119 |
| Volscusok, aequusok | 123 |
| Veii, gallok | 127 |
| Bibliográfia | 130 |
| Hegyi W. György: A köztársaság kialakulása, Itália meghódítása | 133 |
| A 4. század belpolitikai küzdelmei | 133 |
| Közép-Itália meghódítása | 140 |
| A samnisok; az első samnis háború | 140 |
| A latin háború; szövetségesek és amunicipiumok | 143 |
| A második samnis háború | 146 |
| A harmadik samnis háború | 150 |
| Dél-Itália meghódítása | 153 |
| Dél-Itália a 4. és a 3. század fordulóján | 153 |
| Pyrrhos | 155 |
| A tarentumi háború | 157 |
| A hódító Róma | 164 |
| A római állam és társadalom a 4-3. században | 173 |
| A lex Hortensia | 173 |
| A senatus és Róma | 179 |
| A 4. és a 3. század gazdasága | 183 |
| Bibliográfia | 190 |
| Havas László: A Római Birodalom kialakulása | 191 |
| A "római imeprializmus" kérdése | 191 |
| Konfliktus Karthágóval, az ún. pun háborúk | 198 |
| A Földközi-tenger nyugati medencéje további területeinek bekebelezése | 206 |
| A mediterrán kelet meghódítása | 209 |
| Az illyr háborúk | 209 |
| A hellénisztikus világhoz való viszony | 210 |
| A makedón háborúk | 215 |
| Háború Syriával és Pergamon bekebelezése | 217 |
| A hódítások következményei Itáliában | 219 |
| A hódítások politikai következményei | 219 |
| Demográfiai következmények | 222 |
| Következmények a mezőgazdaságban | 223 |
| A háborús események pénzügyi következményei | 225 |
| A római világváros mint a birodalom központjának létrejötte | 227 |
| A mediterrán világbirodalom: a civlizációs tagolódás és a kulturális ozmózis folyamata - a szélesebb értelemben vett "romanizáció" megindulása | 229 |
| Folyamatosság és változás a vallási életben | 235 |
| Bibliográfia | 241 |
| Havas László: A res publica libera története a 2-1. században | 253 |
| Mezőgazdaság | 254 |
| A mezőgazdaság helyzete a Kr. e. 2. század második felétől a köztársaság végéig | 254 |
| A gabonakultúra fennmaradása és továbbra is kiemelkedő jelentősége | 255 |
| A piacra való termelés és a kereskedelmi érdek: a szőlőskert, az olajfa és a pastio villatica | 259 |
| A villa rustica | 261 |
| Egy példa: a settefinestrei fundus és villa (Kr. e. 1. és Kr. u. 1. század) | 264 |
| Állattenyésztés | 266 |
| A földbirtok és a római kataszterizáció, illetve ezek összefüggése az ún. romanizáció problémájával | 267 |
| Latifundiumok és a rabszolga-munkaerő | 270 |
| A tulajdonviszonyok változása: a földbirtok-koncentráció, az ún. latifundiumok kérdése | 270 |
| A latifundiumok és birtokosaik | 272 |
| A rabszolga-munkaerő alkalmazásának első kiteljesedeése; az ebből adódó előnyök és nehézségek | 276 |
| A rabszolgák helye a gazdaságban | 277 |
| Ipar és kereskedelem | 281 |
| Az ipar és a szabad, valamint a rabszolga-munkaerő | 281 |
| Róma és Itália mint virágzó kulturális és kereskedelmi centrum | 286 |
| Róma és Itália szellemi kultúrájának fellendülése | 286 |
| A római res publica válsága mint politikai válság | 290 |
| A provinciák közigazgatása mint a birodalom politikai válságtényezője | 293 |
| A szövetségeskérdés | 300 |
| Az új Itália | 308 |
| Az elhúzódó és alternatíva nélküli politikai válság időszaka | 311 |
| Nagy események és nagy emberek a köztársaság politikai válságának időszakából | 320 |
| A Gracchusok | 320 |
| Optimaták és populares | 324 |
| Marius és Sulla | 326 |
| Pompeius és Cicero | 332 |
| Caesar | 334 |
| Octavianus | 341 |
| Bibliográfia | 344 |
| Szabó Edit: Korai császárkor (Kr. e. 27 - Kr. u. 284) | 373 |
| Augustus principatusa (Kr. e. 27 - Kr. u. 14) | 373 |
| A principatus születése | 373 |
| A konszolidáció (Kr. e. 27-17) | 376 |
| Hadseregreformja és háborúi | 378 |
| Igazgatási reformok | 380 |
| Hatalma | 383 |
| Dinasztikus politikája | 387 |
| Értékelése | 389 |
| Bibliográfia | 393 |
| Az Iulius-Claudius-dinasztia | 398 |
| Tiberius (14-37) | 398 |
| Uralkodásána első korszaka (14-23) | 399 |
| A második korszak (23-37) | 407 |
| A császár plebsszel való viszonya | 411 |
| Provinciapolitikája | 412 |
| Értékelése | 412 |
| Bibliográfia | 413 |
| Caligula (37-41) | 415 |
| Hatalomra kerülsée | 415 |
| A bőkezű, kegyeletes és igazságos princeps | 416 |
| A szörnyeteg | 417 |
| A császárkultusz | 419 |
| Gaetulicus összeesküvése | 419 |
| A germaniai hadjárat | 420 |
| A britanniai hadjárat terve | 420 |
| Caligula megítélése | 421 |
| Bibliográfia | 424 |
| Claudius (41-54) | 426 |
| A senatus ellenében | 426 |
| A senatus nélkül | 427 |
| A reformer császár | 429 |
| Urbanizációs és polgárjogpolitikája | 431 |
| Újra aktív külpolitika: Britannia meghódítása | 433 |
| Az utódlás | 434 |
| Bibliográfia | 436 |
| Nero (54-68) | 438 |
| Hatalomra kerülése | 438 |
| Uralkodásának első korszaka (54-62) | 439 |
| Második korszak: a zsarnok császár (62-68) | 444 |
| Nero bukása | 448 |
| Bibliográfia | 454 |
| A polgárháború és a Flavius-dinasztia (68-96) | 456 |
| A négy császár - Galba, Otho, Vitellus, Vespasianus - éve (68-69) | 456 |
| Nerva és az örökbe fogadott császárok (96-138) | 491 |
| Nerva (96-98) | 491 |
| Traianus (98-117) | 495 |
| Hadrianus (118-137) | 507 |
| Az Antoninusok kora (138-193) | 515 |
| Antoninus Pius (138-161) | 515 |
| Marcus Aurelius és Lucius Verus császársága (161-180) | 518 |
| Commodus (180-193) | 526 |
| Pertinax (193. jan. 1. - márc. 28.) | 528 |
| A polgárháború és a Severus-kor (193-235) | 531 |
| Septimus Severus (193-211) | 531 |
| Caracalla (211-217) | 542 |
| Elagabalus (218-222) | 546 |
| Severus Alexander (222-235) | 547 |
| A katonai anarchia időszaka (235-283) | 555 |
| A 3. századi válság | 555 |
| Maximinus (235-238) és a 238. évi ellenreakció császárai: I. és II. Gordianus, Pupienus és Balbinus | 558 |
| III. Gordianus (238-244) | 560 |
| Philippus Arabs (244-249) | 561 |
| Messius Decius (249-251) | 562 |
| Trebonianus Gallus (251-253) | 564 |
| A politikai válság mélypontja: Valerianus és Gallienus császársága (253-268) | 566 |
| A birodalom egységének helyreállítása: az illyricumi katonacsászárok | 572 |
| Szabó Edit: Késői császárkor | 587 |
| A császári hatalom megszilárdulása (283-337) | |
| Diocletianus és tetrarchia (283-305) | 587 |
| Constantinus és kora (306-337) | 600 |
| Constantinus utódai (337-363) | 615 |
| II. Constantunus (337-340) | 615 |
| Constans (337-350) | 616 |
| II. Constantius (337-361) | 617 |
| Iulianus (3661-363) | 620 |
| Iovianustól Theodoriusig (363-395) | 627 |
| Iovanus (363-364) | 627 |
| Valentianus (364-375) | 375 |
| Valens (364-378) | 634 |
| Gratianus (367-383) és II. Valentinianus (375-392) | 638 |
| II. Valentinianus (375-392) | 643 |
| Theodosius (379-395) | 645 |
| A Theodosius-dinasztia (395-455) | 654 |
| A Theodosius-dinasztia nyugaton (395-455) | 654 |
| A Theodosius-dinasztia keleten (395-450) | 671 |
| A birodalom válsága, a római történelem vége | 679 |
| A Nyugatrómai Császárság megszűnése (455-480) | 679 |
| A Keletrómai Császárság válsága (450-518) | 688 |
| A római történelem vége (518-565) | 697 |
| Szabó Edit: A császárkor tematikus áttekintése | 711 |
| A császári hatalom: principatus - dominatus | 711 |
| A császár neve és címei | 713 |
| Hatalmi jelvények és jelképek | 715 |
| Pompae | 716 |
| A császárok ábrázolása | 717 |
| A hatalombiztosítás eszközei | 718 |
| Bibliográfai | 720 |
| Igazgatástörétnet | 722 |
| A principatus időszaka | 722 |
| A késői császárkor | 733 |
| Bibliográfai | 753 |
| Gazdaság | 754 |
| A római gazdaság a Kr. u. 1-2. században | 754 |
| A 3. század | 765 |
| Késő antikvitás | 765 |
| Bibliográfia | 769 |
| Társadalom | 770 |
| Demográfiai viszonyok | 770 |
| Korai császárkor | 771 |
| Késői császerkor | 778 |
| Bibliográfia | 783 |
| Pannonia | 784 |
| Illyricum | 785 |
| Pannonia meghódítása | 786 |
| A tartományi igazgatás és a hadsereg | 790 |
| A bennszülött lakosság | 792 |
| Városok | 793 |
| Pannonia jelentősége | 795 |
| Bibliográfia | 796 |
| A Római Birodalom császárai | 797 |
| Nyugatrómai Császárság | 802 |
| Keletrómai Birodalom | 802 |
| Iráni uralkodók | 803 |
| Parthus Birodalom | 803 |
| Újperzsa Birodalom | 804 |
| Bajnok Dániel: Rövidítések jegyzéke | 805 |
| A leggyakoribb római előnevek (praenomina) | 805 |
| Forráskiadványok, szakkönyvek, folyóiratok | 805 |
| Kronológia | 811 |
| Bajnok Dániel: Névmutató | 841 |
| Genealógiai táblázatok | |
| Scipio-Gracchus családfa | 321 |
| Massinissa-Iugurtha családfa | 327 |
| Caesar-Augustus családfa | 335 |
| Iulius-Claudius dinasztia | 400 |
| Flavisok | 457 |
| Örökbe fogadott és Antoninus-császárok | 492 |
| Severus-ház | 532 |
| Tetrarchák és Constantinus-ház | 589 |
| Valentinianus-ház | 629 |
| Térképek | |
| Első előzék: Itália útvonala | |
| A vaskor itáliai kultúrái | 25 |
| Az ókori Itália nyelvei | 30 |
| Az etruszkok tengeri és szárazföldi terjeszkedése | 38 |
| Róma dombjai | 59 |
| Róma hódításai a második pun háború kezdetéig | 199 |
| A második pun háború | 201 |
| Iulius Caesar hadjáratai | 338 |
| Pannonia a császárkor első felében | 479 |
| Róma városa a császárkorban | 483 |
| Dacia 106-271 között | 497 |
| A Római Birodalom a Kr. u. 4. században; igazgatási körzetek (dioecesisek) | 595 |
| Hátsó előzék: A Római Birodalom provinciái |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.