| Előszó | 5 |
| Rövidítések jegyzéke | 7 |
| Hangtani bevezetés | 9 |
| A román ábécé | 9 |
| A fonetikus átírás | 9 |
| A hangsúly | 11 |
| Hang és betű | 12 |
| A román magán- és mássalhangzók rendszere | 12 |
| A magánhangzók kiejtése | 14 |
| A szótag, a kettőshangzók, hármashangzók és a hiátus | 15 |
| A mássalhangzók kiejtése | 18 |
| A szavak elválasztásának néhány fontosabb szabálya | 20 |
| Gyakorlatok | 21 |
| Cine? Ce? | 23 |
| Országok, fővárosok | 25 |
| Hangtan: Az â írása és ejtése. Az e írása és ejtése. A szóvégi -i. | 26 |
| Nyelvtan: A főnév neme. A határozatlan névelő egyes száma. A főnév alanyesete egyes számban. Az a fi kijelentő mód jelen ideje. Igenlés - tagadás. A dumneavoastrâ udvariassági névmás. | 27 |
| Gyakorlatok | 30 |
| La telefon | 32 |
| Országok lakosai | 34 |
| Hangtan: Aszóvégi -i. Hangváltakozások. | 35 |
| Nyelvtan: A főnév többes száma. Az a avea kijelentő mód jelen ideje. Az elöljáró használata. Igenlés-tagadás. Az a avea tagadó alakjai. | 36 |
| Gyakorlatok | 38 |
| Acasâ | 40 |
| Foglalkozások | 42 |
| Hangtan: A szóvégi -i. Hangváltakozások. | 42 |
| Nyelvtan: Az -e végű nőnemű főnevek. A határozatlan névelős főnév tárgyesete egyes számban. A melléknév egyeztetése a főnévvel egyes számban. A melléknév kérdőszava egyes számban. A főnévi igenév. Az I. ragozáshoz tartozó igék. Az unde kérdésre felelő elöljárók. | 43 |
| Gyakorlatok | 49 |
| La garâ | 51 |
| Közlekedési eszközök | 54 |
| Hangtan: Diftongusok. Hangváltakozások. | 55 |
| Nyelvtan: A határozott névelő egyes száma. A care kérdőnévmás. A II., III. és IV. ragozáshoz tartozó igék. A román igeragozás négy típusa. A II., III. és IV. ragozású igék kijelentő mód jelen ideje. A pînă la összetett elöljáró. | 56 |
| Gyakorlatok | 60 |
| La magazin | 62 |
| Színek | 64 |
| Hangtan: Hangváltakozások | 64 |
| Nyelvtan: A határozatlan névelő többes száma. A határozatlan névelős főnév tárgyesete többesszámban. Hiányos alakú főnevek. A melléknév egyeztetése a főnévvel többes számban. A melléknév kérdőszava többes számban. A mutató névmás egyes száma. A jésülő igék kijelentő mód jelen ideje. | 65 |
| Gyakorlatok | 70 |
| Cît e ceasul? | 73 |
| A hét napjai | 74 |
| Hangtan: Diftongusok. Triftongusok. Hangváltakozások. | 76 |
| Nyelvtan: A cît kérdőnévmás. A tőszámnevek. Az -ez-zel és esc-kel bővülő igék kijelentő mód jelen ideje. A szabályostól eltérő és a rendhagyó ragozású igék. Az idő-, hely- és módhatározó szó. A şi kötőszó használata. A pe la összetett elöljárószó. | 77 |
| Gyakorlatok | 82 |
| La restaurant | 84 |
| Köszönési és udvariassági formulák | 86 |
| Nyelvtan: A határozott névelő többes száma. A sorszámnevek. Az a mînca kijelentő mód jelen ideje. A de elöljárószó. | 86 |
| Gyakorlatok. | 90 |
| O familie | 92 |
| A család | 94 |
| Nyelvtan: A magánhangzóra végződő hímnemű főnevek egyes száma. A magánhangzóra végződő hímnemű főnevek többes száma. Az -(i)e, -ea, -a és -i végű nőnemű főnevek egyes száma. Az -(i)e, -ea, -a és -i végű nőnemű főnevek többes száma. A magánhangzóra végződő semlegesnemű főnevek egyes száma. A magánhangzóra végződő semlegesnemű főnevek többes száma. A dînsul személyes névmás. A mutató névmás többes száma. A tőszámnevek. Az a avea igével képezhető kifejezés. A határozószóként használt melléknevek. Az într-un, într-o használata. Az indulatszó. | 95 |
| Gyakorlatok | 106 |
| Vă rog, răspundeti la întrebări! | 108 |
| Nyelvtan: Összefoglalás | 111 |
| Gyakorlatok | 116 |
| Dimineata | 117 |
| Használati tárgyak I. | 119 |
| Nyelvtan: A határozott névelős főnév tárgyesete egyes és többes számban. A melléknévi névelő. A visszaható ragozás kijelentő mód jelen ideje. Az e kötött alakja. | 119 |
| Gyakorlatok | 122 |
| Micul dejun | 124 |
| Használati tárgyak II. | 125 |
| Nyelvtan: A személyeket jelentő főnevek tárgyesete. Az amîndoi, amîndouă gyűjtőszámnév. Az I. ragozású igék kötőmód jelen ideje. Az a fi és a avea kötőmód jelen ideje. A visszaható ragozás kötőmód jelen ideje | 126 |
| Gyakorlatok | 129 |
| Spre locul de muncă | 131 |
| Utak | 132 |
| Nyelvtan: A részeshatározó eset képzése egyes számban. A részes határozó eset kérdőszava. A jelzővel ellátott elöljárós főnév. Az unul, altul határozatlan névmás. Az a da rendhagyó ige kijelentő mód jelen ideje. A IV. ragozáshoz tartozó -î végű igék. Az -ez-zel bővülő igék kötőmód jelen ideje. Az a putea kijelentő mód jelen ideje. | 133 |
| Gyakorlatok | 138 |
| La birou | 140 |
| Közigazgatási szervek | 142 |
| Nyelvtan: A birtokos eset képzése egyes számban. A birtokos eset kérdőszava. A II., III. és IV. ragozású igék kötőmód jelen ideje. Az -esc-kel bővülő igék kötőmód jelen ideje. A kötőmód használata. | 143 |
| Gyakorlatok | 146 |
| Acasă la Marina | 149 |
| Berendezési tárgyak | 152 |
| Nyelvtan: A birtokos és részeshatározó eset képzése többes számban. A tulajdonfőnevek ragozása egyes számban. A közös főnevek ragozása egyes számban. A közös főnevek ragozása többes számban. A melléknév a főnév előtt. A birtokos névmás. A birtokos névmás önálló alakjai. A birtokos névmás melléknévi alakjai. A lui, ei 3. személyű birtokos névmás. A primul sorszámnév. A kötőmód önálló használata. | 152 |
| Gyakorlatok | 162 |
| După serviciu | 165 |
| Vendéglátóipari egységek | 167 |
| Nyelvtan: A főnév ragozása melléknévvel egyes számban. A melléknév fokozása. A melléknévi igenév. Az összetett múlt. A visszaható ragozás összetett múltja. Az a fi, a avea és a vrea összetett múltja. A melléknévként használt melléknévi igenév. Az általános alany. | 168 |
| Gyakorlatok | 174 |
| La poştă | 176 |
| A hónapok | 178 |
| Nyelvtan: A megszólító eset. A személyes névmások ragozása. A hangsúlytalan alakú személyes névmások kötött alakjai. A jövő idő. A visszaható ragozás jövő ideje. Az a fi, a avea és a vrea jövő ideje. | 179 |
| Gyakorlatok | 184 |
| La alimentară | 187 |
| Üzletek I. | 189 |
| Nyelvtan: A melléknév középfoka. A melléknév felsőfoka. A parancsoló mód. Igék rendhagyó parancsoló módja. Az a fi, a avea és a vrea parancsoló módja. A visszaható ragozás parancsoló módja. A parancsoló mód és a hangsúlytalan alakú személyes névmás kapcsolata. | 190 |
| Gyakorlatok | 195 |
| La plimbare | 197 |
| Üzletek II. | 199 |
| Nyelvtan: A főnév ragozása melléknévvel többes számban. A melléknév felsőfoka általános értelemben. A mutató névmás részeshatározó és birtokos esete egyes és többes számban. Sajátos román kifejezések. Az a plăcea ige. Az a durea ige. Az elöljáró vonzatai. A hai indulatszó. | 200 |
| Gyakorlatok | 205 |
| Într-o grădină de vară | 208 |
| Román pénznemek | 211 |
| Nyelvtan: A dumneata udvariassági névmás. A folyamatos múlt. Az I., II., III. és IV. ragozású igék folyamatos múltja. Az a fi és a avea folyamatos múltja. A visszaható ragozás folyamatos múltja. A határozószó fokozása. Az ia indulatszó. | 211 |
| Gyakorlatok | 214 |
| Cum va fi vremea? | 215 |
| Évszakok, világtájak, időjárás | 217 |
| Nyelvtan: A személytelen igék. A jövő idő képzése kötőmód segítségével. A visszaható ragozás jövő ideje kötőmóddal. Az a fi és a avea fövő ideje kötőmóddal. A főnévből képzett időhatározó szó. | 218 |
| Gyakorlatok | 221 |
| Összefoglalás | 222 |
| O veste neaşteptată | 237 |
| Budapest nevezetességei | 239 |
| Nyelvtan: A melléknév + főnév ragozása. A melléknévi mutató névmás + főnév ragozása. A vonatkozó névmás. A határozatlan névmás. A szupinum. | 240 |
| Gyakorlatok | 246 |
| În febra pregătirilor | 248 |
| Hivatalos szervek Budapesten | 250 |
| Nyelvtan: A celălalt mutató névmás. A mutató névmás népi (vulgáris) alakjai. Az I., II., III. és IV. ragozású igék feltételes-óhajtó mód jelen ideje. Az a fi, a avea és a vrea feltételes-óhajtó mód jelen ideje. A visszaható ragozás feltételes-óhajtó mód jelen ideje. A szenvedő alakú igeragozás. Cselekvő igék szenvedő szerkezetűekké való átalakításának módja a mondatban. | 251 |
| Gyakorlatok | 256 |
| Spre România | 259 |
| Okmányok | 262 |
| Nyelvtan: A birtokos névelő használata. A melléknévi névelővel ellátott jelzős főnév ragozása. A dumneavoastră udvaiassági névmás ragozása. A melléknév felsőfoka általános értelemben. A határozatlan számnév. A határozói igenév. Az I., II., III. és IV. ragozású igék határozói igeneve. Az a fi, a avea és a vrea határozói igeneve. A visszaható ragozás határozói igeneve. | 263 |
| Gyakorlatok | 267 |
| Revederea | 269 |
| Utazás | 272 |
| Nyelvtan: Az acelaşi mutató névmás. A határozói számnév. Az egyszerű múlt. Az a fi, a avea és a vrea egyszerű múltja. A visszaható ragozás egyszerű múltja. A régmúlt. Az a fi, a avea és a vrea régmúltja. A visszaható névmás régmúltja. A részeshatározó esetben álló visszaható névmásokkal történő igeragozás. A "változó" hatázozószó. | 273 |
| Gyakorlatok | 279 |
| Pe marile bulevarde | 281 |
| Bukarest néhány nevezetessége | 284 |
| Nyelvtan: A személyes névmás birtokos jelentéssel. A hangsúlytalan alakú személyes névmások illeszkedése más szófajokhoz. | 285 |
| Gyakorlatok | 292 |
| În vizită | 294 |
| Nevezetesebb üzemek, gyárak | 298 |
| Nyelvtan: A mondat. A mondatrészek. Az egyszerű mondat. A bővített mondat. Az alany. Az állítmány. Az alany és állítmány helye a mondatban. Az általános alany. Az igei állítmány. A névszói állítmány. Az alany és az állítmány egyeztetése. | 298 |
| Gyakorlatok | 302 |
| La Curtea de Argeş | 305 |
| Néhány történelmi nevezetesség | 308 |
| Nyelvtan: A jelző. A melléknévi jelző. A főnévi jelző. A jelző helye. A főnév jelzői. | 308 |
| Gyakorlatok | 311 |
| La Buftea | 314 |
| Film, színház, muzsika | 317 |
| Nyelvtan: A határozó. A tárgy. A részeshatározó. A körülményhatározók. A szenvedő szerkezetet kiegészítő bővítmény. A határozók helye a mondatban. | 319 |
| Gyakorlatok | 321 |
| Prin parcurile Bucureştiului | 324 |
| Bukarest pihenő- és kirándulóhelyei | 327 |
| Nyelvtan: Az összetett mondat. A mellérendelés. Az alárendelés. Az alanyi mellékmondat. A jelzői mellékmondat. A tárgyi mellékmondat. A részeshatározói mellékmondat. A helyhatározói mellékmondat. Az időhatározói mellékmondat. A módhatározói mellékmondat. Az okhatározói mellékmondat. | 327 |
| Gyakorlatok | 330 |
| Program de seară | 332 |
| Színházak, szórakozóhelyek | 335 |
| Nyelvtan: Sajátos igei szerkezetek. A főnévi igenves szerkezet. A határozói igeneves szerkezet. A melléknévi igeneves szerkezet. | 336 |
| Gyakorlatok | 337 |
| Ne-am îmbolnăvit, dar nu-i nimic | 339 |
| Egészségügyi ellátás | 342 |
| Nyelvtan: Rokonértelmű szavak. Azonos alakú szavak. Ellentétes értelmű szavak. | 343 |
| Gyakorlatok | 344 |
| La tară | 346 |
| Gyümölcsök | 349 |
| Nyelvtan: A közvetlen és közvetett beszéd. Közbevetés vagy közbeékelés. | 350 |
| Gyakorlatok | 351 |
| În Deltă | 353 |
| Madarak, halak, virágok | 358 |
| Nyelvtan: A szócsalád. Szóképzés. Jövevényszavak. | 358 |
| Gyakorlatok | 360 |
| La mare, pe plajă | 362 |
| Néhány fürdő- és üdülőhely | 365 |
| Nyelvtan: A hangsúly. A szóhangsúly. A mondathangsúly. A román szókincs eredete. | 365 |
| Gyakorlatok | 368 |
| O surpriză | 369 |
| Népművészeti ajándéktárgyak | 372 |
| Nyelvtan: A mondatról tanultak összefoglalása | 373 |
| Gyakorlatok | 374 |
| Nyelvtani összefoglaló táblázatok | 377 |
| Igék jegyzéke és ragozása | 421 |
| Román-magyar szójegyzék | 447 |
| Magyar-román szójegyzék | 487 |
| Személynevek | 505 |
| A feladatok megoldásának kulcsa | 511 |
| Nyelvtani tárgymutató | 534 |