| Előszó | 15 |
| Bevezetés | 19 |
| A munkaerőpiac | 19 |
| A munkagazdaságtan: néhány alapfogalom | 20 |
| A pozitív gazdaságtan | 21 |
| A pozitív gazdaságtan modelljei és előrejelzései | 22 |
| 1. példa. Pozitív gazdaságtan: mit jelent a viselkedés "megértése"? | 24 |
| A normatív gazdaságtan | 25 |
| A normatív gazdaságtan és a kormányzati politika | 28 |
| 2. példa. Miért van a közgazdászok között nézeteltérés a politikai javaslatokkal kapcsolatban? | 31 |
| A könyv felépítése | 32 |
| Ellenőrző kérdések | 32 |
| Feladatok | 33 |
| Ajánlott irodalom | 34 |
| Függelék. A munkaerő-piaci hipotézisek statisztikai ellenőrzése | 35 |
| Az egyváltozós teszt | 35 |
| Többváltozós regressziós elemzés | 38 |
| Az elhanyagolt változók problémája | 39 |
| A munkaerőpiac áttekintése | 43 |
| A munkaerőpiac: meghatározások, tények és tendenciák | 44 |
| A munkaerő-állomány és a munkanélküliség | 45 |
| Ágazatok és foglalkozások: alkalmazkodás a változáshoz | 49 |
| A munkából származó kereset | 51 |
| Hogyan működik a munkaerőpiac? | 55 |
| A munkaerő-kereslet | 56 |
| A munkaerő-kínálat | 60 |
| A bér meghatározása | 63 |
| A Fekete Halál és a munkabér | 68 |
| Az elmélet alkalmazásai | 71 |
| Ki alulfizetett és ki túlfizetett? | 71 |
| A fiatal amerikai férfiak hadkötelezettségének vége: a közgazdászok szerepe | 75 |
| Nemzetközi eltérések a munkanélküliségben | 76 |
| Ellenőrző kérdések | 78 |
| Feladatok | 79 |
| Ajánlott irodalom | 80 |
| A munkaerő-kereslet | 81 |
| A nyereségmaximalizálás | 82 |
| A pótlólagos ráfordításegységből származó határjövedelem | 83 |
| A főiskolai futballcsillagok határtermék-bevétele | 84 |
| A pótlólagos ráfordítás határköltsége | 85 |
| A munkaerő iránti rövid távú kereslet, ha mind a termék-, mind a munkaerőpiac versenypiac | 85 |
| Egy döntő feltevés: csökkenő MPl | 86 |
| A nyereségmaximalizálástól a munkaerő-keresletig | 87 |
| A munkaerő iránti kereslet versenypiacon, ha más ráfordítás is változhat | 92 |
| A munkaerő iránti kereslet hosszú távon | 92 |
| Kettőnél több ráfordítás | 94 |
| A munkaerő iránti kereslet, ha a termék piaca nem versenypiac | 96 |
| Monopszónium a munkaerőpiacon | 98 |
| A nyereségmaximalizálás | 98 |
| Monopszónium a szénmezőkön? Aligha! | 100 |
| Hogyan reagál a monopszonista a kínálat eltolódására és a kötelező béremelésre? | 101 |
| Politikai alkalmazás: a munkáltatói bértömegadók és bértámogatások munkaerő-piaci hatásai | 104 |
| Ki viseli a bértömegadó terhét? | 104 |
| Felelősek-e a bértömegadók az európai munkanélküliségért? | 107 |
| A foglalkoztatás támogatása mint a szegények segítésének egyik eszköze | 108 |
| Károsak-e a célzott bértámogatások? | 110 |
| Ellenőrző kérdések | 111 |
| Feladatok | 112 |
| Ajánlott irodalom | 113 |
| A vállalat munkaerő-keresleti görbéjének grafikus levezetése | 113 |
| A termelési függvény | 114 |
| A munkaerő rövid távú kereslete | 115 |
| A munkaerő hosszú távú kereslete | 117 |
| Munkaerő-keresleti rugalmasságok | 122 |
| A kereslet sajátbér-rugalmassága | 123 |
| A származékos kereslet Hicks-Marschall-féle törvényei | 125 |
| A munkaerő-kereslet sajátbér-rugalmasságára vonatkozó becslések | 128 |
| A származékos kereslet törvényeinek alkalmazása: következtetéses elemzés | 130 |
| Miért különböznek annyira a szakszervezeti bérek a teherfuvarozási ágazat két részében? | 131 |
| A kereslet keresztbér-rugalmassága | 133 |
| Alkalmazhatók-e a származékos kereslet törvényei a keresztrugalmasságokra? | 134 |
| A keresztrugalmasságokhoz kapcsolódó becslések | 136 |
| Politikai alkalmazás: a minimálbértörvények hatásai | 137 |
| Történelem és leírás | 137 |
| A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: elméleti elemzés | 139 |
| A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: empirikus becslések | 144 |
| Az első szövetségi minimálbértörvény hatása | 147 |
| Alkalmas-e a minimálbér a szegénység elleni küzdelemre? | 148 |
| A munkaerő iránti kereslet rugalmasságfogalmainak alkalmazása a technológiai változás problémájára | 148 |
| Ellenőrző kérdések | 151 |
| Feladatok | 152 |
| Ajánlott irodalom | 153 |
| Függelék. A nemzetközi kereskedelem és a munkaerő iránti kereslet: versenyképesek-e a magas munkabérű országok? | 153 |
| Termelés az Egyesült Államokban nemzetközi kereskedelem nélkül | 154 |
| Termelés egy külföldi országban nemzetközi kereskedelem nélkül | 155 |
| A nemzetközi kereskedelem kölcsönös előnyei | 157 |
| Munkaerő-piaci következmények | 158 |
| A félig állandó munkaerőköltségek és hatásuk a munkaerő-keresletre | 161 |
| A nem bér jellegű munkaerőköltségek | 162 |
| A felvételi és szakképzési költségek | 162 |
| A kiegészítő munkavállalói járandóságok | 164 |
| Sokféle nem bér jellegű költség félig állandó természete | 165 |
| A foglalkoztatás és munkaidő közötti átváltás | 166 |
| A dolgozók és a munkaórák kombinációjának meghatározása | 166 |
| Politikaelemzés: a túlórapótlék | 167 |
| Dolgozók "bérbevétele" mint a termékkereslet ingadozásaival való megbirkózás módja | 169 |
| Politikaelemzés: a részidős foglalkoztatás és a kötelező kiegészítő járandóságok | 170 |
| Jogszerűtlen elbocsátás | 172 |
| A vállalatok munkaerő-beruházásai és a munkaerő iránti kereslet | 173 |
| A jelenérték fogalma | 174 |
| A többidőszakos munkaerő-kereslet | 177 |
| A bérajánlatok korlátai a többidőszakos modellben | 179 |
| Az általános és a speciális szakképzés | 180 |
| A tanonci viszony az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában | 181 |
| A speciális szakképzés és a bérprofil | 183 |
| Szakképzés és a munkakörben eltöltött idő az Egyesült Államokban és Japánban | 186 |
| Az elmélet következményei | 187 |
| Fizetnek-e a munkáltatók valaha is általános szakképzésért? | 190 |
| A felvételi beruházás | 191 |
| A bizonyítványok alkalmazása | 191 |
| A belső munkaerőpiac | 192 |
| Hogyan tudja a munkáltató visszanyerni felvételi beruházását? | 193 |
| Ellenőrző kérdések | 194 |
| Feladatok | 195 |
| Ajánlott irodalom | 195 |
| A gazdaság felé irányuló munkaerő-kínálat: a munkavégzésre vonatkozó döntés | 196 |
| Irányzatok a munkaerő-állományban való részvétel és a munkaidő alakulásában | 196 |
| A munkavállalási döntés elmélete | 201 |
| Néhány alapfogalom | 202 |
| A munkavégzés és a szabadidő közötti választás elemzése | 206 |
| Kivonulásra késztet-e a munkaerő-állományból a nagy örökség? | 213 |
| Empirikus megállapítások a jövedelem- és a helyettesítési hatásról | 220 |
| A jövedelemadó-csökkentés munkaerő-kínálati hatásai | 220 |
| A galambok munkaerő-kínálata | 222 |
| Politikai alkalmazás | 225 |
| "Cövekes" költségvetési korlátok | 225 |
| Gyógyultan otthon maradni Kentuckyban: dolgozói baleseti járandóság és visszatérés a munkába | 227 |
| Zérus nettó bértételű program | 227 |
| Pozitív tényleges bértételű támogatási programok | 231 |
| A háborús élelmiszer-rekvirálás és a mezőgazdasági munkára ösztönzés | 233 |
| Ellenőrző kérdések | 235 |
| Feladatok | 237 |
| Ajánlott irodalom | 237 |
| Függelék. Gyermekgondozás, munkába járás és a munkavállalás állandó költségei | 238 |
| A munkavégzés állandó pénzköltségei | 238 |
| A munkavégzés állandó időköltségei | 240 |
| A pénz- és időköltségeket egyaránt érintő politikák | 242 |
| Munkaerő-kínálat: háztartási termelés, a család és az életciklus | 243 |
| A háztartási termelés elmélete | 243 |
| A háromosztású választás: piaci munka, háztartási munka és szabadidő | 247 |
| Munka és szabadidő: a múlt és a jövő | 248 |
| Közös munkaerő-kínálati döntések a háztartásban | 250 |
| A funkciók szakosodása | 251 |
| Mindkét fél végez-e fizetett munkát? | 252 |
| A közös döntés és a kereszthatások | 254 |
| Munkaerő-kínálat gazdasági visszaeséskor: "reményvesztett" és "pótlólagos" dolgozók | 255 |
| A munkaerő-kínálat életciklus-vonatkozásai | 257 |
| A házas nők munkaerő-állományban való részvételének szabályszerűségei | 257 |
| A háztartásbeli munkaidejének értéke | 258 |
| A helyettesítési hatás és a munkavégzés időzítése az élet folyamán | 260 |
| A nyugalomba vonulás életkorának megválasztása | 262 |
| Politikai alkalmazás: gyermeknevelés és a munkaerő-kínálat | 266 |
| Ellenőrző kérdések | 269 |
| Ajánlott irodalom | 271 |
| Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok | 272 |
| A munkaköri összeillés: a dolgozói preferenciák és tájékozottság szerepe | 272 |
| Az egyéni választás és kimenetele | 273 |
| Mibe kerül a magas erkölcsiség? | 275 |
| Feltevések és jóslatok | 276 |
| Az egyensőlyi bérkülönbözetek empirikus kimutatása | 278 |
| Munka a vasúti vágányokon: rossz munkahelyből jó munkahely | 280 |
| A hedonista bérelmélet és a sérülés veszélye | 281 |
| A munkavállalókkal kapcsolatos megfontolások | 282 |
| A munkáltatókkal kapcsolatos megfontolások | 284 |
| A munkáltatók és a munkavállalók egymásra találása | 286 |
| Kompenzáló bérkülönbözet a XIX. századi Nagy-Britanniában | 289 |
| Normatív elemzés: foglalkozásbiztonsági és -egészségügyi szabályozás | 290 |
| A hedonista bérelmélet és a kiegészítő járandóságok | 297 |
| A munkavállalói preferenciák | 297 |
| A munkáltatói preferenciák | 299 |
| A bérek és a járandóságok együttes meghatározása | 302 |
| Politikai alkalmazás: nyugdíjreform-rendelkezések | 304 |
| Ellenőrző kérdések | 305 |
| Feladatok | 306 |
| Ajánlott irodalom | 307 |
| Függelék. A kiegyenlítő bérkülönbözet és az elbocsátások | 307 |
| A munkaórák korlátozás nélküli megválasztása | 308 |
| Korlátozott munkaidő-választék | 308 |
| A bér és az elbocsátás között megfigyelhető kapcsolat | 311 |
| Beruházások az emberi tőkébe: oktatás és szakképzés | 313 |
| Háború és az emberi tőke | 315 |
| Beruházás az emberi tőkébe: az alapmodell | 316 |
| A felsőoktatás iránti kereslet | 318 |
| A felsőoktatás költségeinek és hozamainak mérlegelése | 319 |
| Az elmélet előrejelzései | 320 |
| Az iskolázás fogyasztási értéke a vietnami háború idején | 321 |
| Piaci reakciók a felsőoktatásban való részvétel változásaira | 326 |
| Iskolázottság, kereset és az iskola elvégzése utáni emberitőke-beruházás | 327 |
| Az átlagos kereset és az iskolázottsági szint | 327 |
| Munka közbeni képzés és az életkor-kereset profilok konkáv alakja | 329 |
| Az életkor-kereset profilok szétnyílása | 332 |
| A nők és az emberi tőke megszerzése | 333 |
| Jó beruházás-e a tanulás? | 338 |
| Jó beruházás-e a tanulás az egyének számára? | 338 |
| Az emberi tőke egyik elemének értékelése: a válófélben levő orvos esete | 339 |
| Jó társadalmi beruházás-e az oktatás? | 342 |
| Az oktatási beruházás társadalmilag optimális szintje | 348 |
| Jó társadalmi beruházás-e a közfinanszírozású szakképzés? | 351 |
| Ellenőrző kérdések | 353 |
| Feladatok | 354 |
| Ajánlott irodalom | 355 |
| Függelék. A munkaerő-piaci alkalmazkodás "pókhálómodellje" | 355 |
| Függelék. A keresetek és az iskolázottság hedonista modellje | 358 |
| A kínálati (dolgozói) oldal | 359 |
| A keresleti (munkáltatói) oldal | 360 |
| Az iskolázottság és a bér közötti összefüggés piaci meghatározódása | 361 |
| A dolgozói mobilitás: vándorlás, bevándorlás és munkahely-változtatás | 363 |
| A dolgozói mobilitás meghatározó tényezői | 364 |
| A földrajzi mobilitás | 365 |
| A vándorlás áramlási iránya | 366 |
| A nagy vándorlás: a déli feketék északra tartanak | 367 |
| A költözők személyi jellemzői | 368 |
| A távolság szerepe | 369 |
| A szaktudás, a kereseteloszlás és a nemzetközi vándorlás | 370 |
| A nemzetközi és belföldi vándorlás egyéni hozadéka | 371 |
| "Gazdasági" kontra, "politikai" bevándorlók | 374 |
| A visszavándorlás | 375 |
| Politikai alkalmazás: a bevándorlás korlátozása | 375 |
| A bevándorlások története az Egyesült Államokban | 376 |
| Naiv felfogások a bevándorlásról | 378 |
| A nyertesek és a vesztesek elemzése | 381 |
| A marieliek csónakutazása és hatása a miami bértételekre és munkanélküliségi rátára | 383 |
| Meghaladja-e a bevándorlásból eredő teljes nyereség a veszteségeket? | 384 |
| A munkahely-változtatás és a munkahelyi összeillés | 387 |
| Munkahelyi mobilitás mintái | 388 |
| A munkahely-változtatás költsége és a monopszónium-modell | 395 |
| Ellenőrző kérdések | 398 |
| Feladatok | 399 |
| Ajánlott irodalom | 399 |
| Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül | 401 |
| A lehetséges termelékenység széles sávja: a gyár esete, amelynek nem sikerült csökkentenie kibocsátását | 402 |
| A munkaszerződés | 403 |
| Az információs szimmetriák kezelése | 404 |
| A dolgozók motiválása | 407 |
| A csoportban dolgozó egyén motiválása | 409 |
| Javadalmazási rendszerek: áttekintés és útmutató a fejezet hátralevő részéhez | 412 |
| Termelékenység és az éves munkadíj alapja | 412 |
| A munkavállalók preferenciái | 412 |
| A munkáltatók szempontjai | 414 |
| Gyenge csoportösztönzők - a sékerek veszte | 417 |
| A termelékenység és a bérszint | 421 |
| Hatékonysági béreket fizetett-e Henry Ford? | 423 |
| Termelékenység és a munkadíj ütemezése | 425 |
| Először alulfizetés, azután túlfizetés | 425 |
| Előléptetési viadalok | 429 |
| Sokat követelő munkáltatók, túlterhelt munkavállalók és elhanyagolt családok | 430 |
| Pályafutási szempontok és termelékenység | 432 |
| Az elmélet alkalmazása: magyarázat három rejtélyre | 434 |
| Miért emelkednek a keresetek a munkahelyen töltött idő függvényében? | 434 |
| Miért fizetnek többet a nagyvállalatok? | 436 |
| A munkáltatók monopszonista viselkedése | 437 |
| Ellenőrző kérdések | 438 |
| Feladatok | 439 |
| Ajánlott irodalom | 440 |
| Nem, faj és etnikum a munkaerőpiacon | 441 |
| A kereseti különbségek mért és nem mért forrásai | 442 |
| A nemek szerinti keresetkülönbségek | 443 |
| A nemek közötti kereseti rés országok szerint | 448 |
| Kereseti különbségek a fekete és a fehér amerikaiak között | 452 |
| Etnikum szerinti kereseti különbségek | 456 |
| A munkaerő-piaci diszkrimináció elméletei | 459 |
| Személyes előítéleten alapuló modellek | 459 |
| Félelem és megosztottság a michigani bútoriparban | 466 |
| A statisztikai diszkrimináció | 468 |
| A diszkrimináció nem versenyző típusú modelljei | 471 |
| A diszkriminációelméletek értékelése | 476 |
| A diszkrimináció megszüntetésére irányuló szövetségi programok | 476 |
| Az egyenlő díjazásról szóló, 1963. évi törvény | 477 |
| A polgári jogokról szóló törvény VII. cikke | 477 |
| Az "összehasonlítható érték" és az egyetem | 482 |
| A szövetségi szerződésbetartási program | 486 |
| Milyen gyorsan szüntethető meg a diszkrimináció? | 489 |
| A szövetségi diszkriminációellenes programok eredményessége | 490 |
| Ellenőrző kérdések | 492 |
| Feladatok | 493 |
| Ajánlott irodalom | 494 |
| Függelék. Az "összehasonlítható érték" szerinti kereseti rés becslése: a regresszióelemzés alkalmazása | 495 |
| A szakszervezetek és a munkaerőpiac | 499 |
| A szakszervezet felépítése és tagsága | 499 |
| A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása | 500 |
| A szakszervezetek jogi struktúrája az Egyesült Államokban | 502 |
| A szakszervezeti célok elérésének korlátai | 506 |
| A "monopol-szakszervezeti" modell | 507 |
| A "hatékony szerződési" modell | 509 |
| A kollektív alku és eszközei | 513 |
| A szakszervezeti tagság: a kereslet és a kínálat elemzése | 513 |
| A dereguláció és a légitársaságok | 517 |
| Szakszervezeti akciók a munkaerő-keresleti görbe módosítására | 520 |
| Egyezkedés és sztrájkfenyegetés | 522 |
| A sztrájkolók végleges helyettesítése | 526 |
| Alkudozás a közületi szektorban: a döntőbíráskodás fenyegetése | 529 |
| A szakszervezetek hatása | 531 |
| A szakszervezeti bérhatás elmélete | 532 |
| A szakszervezeti bérhatással kapcsolatos bizonyítékok | 535 |
| Bizonyítékok a szakszervezetek összjavadalmazásra gyakorolt hatásáról | 538 |
| A szakszervezetek hatása a foglalkoztatásra | 539 |
| Beruházás és szakszervezeti szerveződés | 541 |
| A szakszervezetek normatív elemzése | 542 |
| Ellenőrző kérdések | 545 |
| Feladatok | 547 |
| Ajánlott irodalom | 547 |
| Függelék. Döntőbíráskodás és az alku "szerződési zónája" | 547 |
| Kereseti egyenlőtlenségek | 552 |
| Az egyenlőtlenség mérése | 553 |
| Kereseti egyenlőtlenség 1980 óta: néhány leíró adat | 556 |
| A foglalkozási megoszlás | 557 |
| A viszonylagos bérek változásai | 559 |
| A munkaórák számának viszonylagos változásai | 560 |
| A keresetek szóródásának növekedése az emberitőke-csoportokon belül | 561 |
| A megnövekvő egyenlőtlenség dimenzióinak összefoglalása | 562 |
| A növekvő egyenlőtlenség alapvető okai | 563 |
| A kínálat változásai | 564 |
| Az intézményi erők változásai | 566 |
| A kereslet változásai | 567 |
| Az iskolázottság utáni többlet változásai a XX. század elején | 571 |
| Megfigyelhető-e a "szegénysorból gazdagságba" jutás? | 573 |
| Az egyenlőtlenségek generációk közötti átöröklése | 573 |
| Az egyenlőtlenség változásának nemzetközi összehasonlítása | 576 |
| Miért Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nőtt leginkább az egyenlőtlenség? | 577 |
| A szakképzetlen dolgozók eltérő reálbér-változásainak okai és hatásai | 580 |
| Ellenőrző kérdések | 581 |
| Feladatok | 583 |
| Ajánlott irodalom | 583 |
| Függelék. Lorenz-görbékj és Gini-együtthatók | 583 |
| A munkanélküliség | 588 |
| A munkaerő-piaci állományok és áramlások modellje | 589 |
| A munkanélküliség típusai és azok okai | 594 |
| Súrlódásos munkanélküliség: az álláskeresési elmélet | 594 |
| A munkanélküliség-biztosítási prémiummal folytatott kísérletek | 599 |
| Szerkezeti munkanélküliség: a munkanélküliségi ráta foglalkozási és regionális eltérései | 602 |
| A kereslethiányos (ciklikus) munkanélküliség | 608 |
| Szezonális munkanélküliség | 615 |
| Munkanélküliség-biztosítás és szezonális munkanélküliség: történeti nézőpont | 617 |
| Mikor van "teljes foglalkoztatás"? | 617 |
| Ellenőrző kérdések | 621 |
| Feladatok | 623 |
| Ajánlott irodalom | 623 |
| Tárgymutató | 661 |
