kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Eggenberger-féle Könyvkereskedés |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 514 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Bevezetés | |
| Alapfogalmak | |
| Jav. | |
| Az ember szükségei; - a jav fogalma | 1 |
| Gazdálkodás, csere, forgalom | 4 |
| A javak osztályozása | 5 |
| Érték | |
| Gazdasági érték; - használati érték | 7 |
| Csereérték | 9 |
| Elméleti és gyakorlati érték | 10 |
| Vagyon | |
| A vagyon értelmezése; - fajai | 13 |
| A vagyon megbecslése | 14 |
| Gazdagság | |
| A gazdagság értelmezése | 16 |
| A nemzetgazdagság és ennek ismertető jelei | 18 |
| Gazdaság | |
| A gazdálkodás belső rugói | 20 |
| A közgazdaság szervezete | 23 |
| A nemzetgazdaság organismus | 26 |
| A nemzetgazdaság keletkezése, fejlődése, hanyatlása | 29 |
| Nemzetgazdasági bajok | 30 |
| A nemzetgazdaságtan állása a rokon tudományok körében | |
| Tudományok a népéletről | |
| A nemzetgazdaságtan meg a jogtudomány | 32 |
| Államgazdaságtan, pénzügytan, rendőri tudomány | 35 |
| A statisztika | 36 |
| Magángazdaságtan | |
| Kamarai tudomány | 38 |
| Magángazdaságtan | 40 |
| A nemzetgazdaságtan jelentősége | |
| A nemzetgazdaságtan jellemzése | 42 |
| A nemzetgazdaságtan módszerei | |
| Mennyiségtani módszer | |
| Mennyiségtani módszer és birálata | 44 |
| Eszmei módszer | |
| Az idealistikai munkák tartalma | 47 |
| Az idealistikai munkák jellemzése | |
| Az idealistikai módszer birálata | 50 |
| Történelmi vagy élettani módszer | |
| Ezen módszer ismertetése | 51 |
| Jellemzése | 52 |
| Folytatás | 53 |
| Védelme | 55 |
| A javak termelése | |
| A termelés értelmezése | 57 |
| Termelési tényezők | |
| A külső természet | |
| A természeterők felosztása | 58 |
| Az égalj nemzetgazdaságtani fontossága | 59 |
| Ingó természeti adományok | 63 |
| Ingatlan természeti adományok | 65 |
| A telkek mezőgazdasági termősége | 66 |
| Természetes élvszerek; - kereseti közegek | 67 |
| Földirati jelleg | 69 |
| A munka | |
| A gazdasági munkák osztályozása | 71 |
| A munkabér feltételei | 72 |
| Közepes munkaerő | 76 |
| A műveltség befolyása a munka fogalmára | 78 |
| A tőke | |
| A tőke értelmezése és osztályozása | 79 |
| Termelési és hasznosítási tőke | 83 |
| Álló és forgó tőke | 85 |
| A tőkék keletkezésének módja | 87 |
| A termelési tényezők összműködése | |
| A munka, természet és tőke méltatása | 89 |
| A nemzetgazdaság korszakai | 90 |
| A produkcivitas fogalmának kritikai tantörténete | |
| A mercantil-rendszer | 93 |
| A physiokraták | 94 |
| A szolgálattételek produkcivek | 97 |
| Az ujabb irók nézete | 99 |
| A produktivitás tényleges képe | |
| A produktivitás kimutatása általában | 101 |
| A produktivitás a magán-, nemzet- és világgazdaság szempontjából | 102 |
| A termelési ágak aránya | 103 |
| A produktivitás mérve | 104 |
| Munkamegoszlás | |
| A munkamegoszlás kifejlődése | |
| A munkamegoszlás első csiráiban | 105 |
| Későbbi fejlődésében | 106 |
| A munkamegoszlás haszna | |
| A munkamegoszlással járó haszon | 107 |
| A munkamegoszlás feltételei | |
| A munkamegoszlás leginkább csak a munka hatását fokozza; - több tőkét kíván | 109 |
| A munkamegoszlás határa | 110 |
| A közlekedési eszközök segítik a munkamegoszlást | 112 |
| A munkamegoszlás árnyoldalai | |
| Az embereket egyenlőtlenekké, egyoldaluakká teszi | 115 |
| Megrontja az egészséget | 117 |
| Munkaegyesítés | |
| Közvetlen munkaegyesítés | 119 |
| Időben való munkaegyesítés | 120 |
| A munkaegyesítés haszna | 121 |
| Szolgaság, szabadság | |
| A szolgaság keletkezése | |
| A szolgaság keletkezésének okai | 124 |
| A legalsó műveletlenségből való kiemelkedésnek módjai | 126 |
| A szolgaság ekkor még nem igen súlyos | |
| Egyenjogúsitás | |
| A szolgaságba juttató okok változása, elenyészése | 128 |
| A rabszolgamunka ecsetelése | 129 |
| A szolgaság sulyosbodása | 131 |
| A szolgasági viszony enyhitése | 132 |
| Átmeneti nehézségek | 133 |
| A szolgaság állása az ókorban | 134 |
| Cselédügy | |
| A cselédügy keletkezése, fejlődése | 135 |
| Vagyonközösség és magántulajdon | |
| Tőketulajdon | |
| A magántulajdon szükséges volta | 139 |
| Socialismus és communismus | |
| Vagyonközösségi eszméket keltő körülmények | 140 |
| Socialismus és communismus a világtörténelemben | 143 |
| Észrevételek a socialismus- és communismusra | 146 |
| Vagyonközösség | |
| A vagyonközösség következményei | 147 |
| A munkaszervezés és bírálata | 150 |
| Vagyonközösség az ó- és középkorban | 152 |
| Vagyonközösség az újkorban | 154 |
| Örökjog | |
| Az örökjog kifejtése | 155 |
| A családi örökjog és a végrendelkezési szabadság | 156 |
| Földtulajdon | |
| A földtulajdon keletkezése | 158 |
| A földtulajdon későbbi állása | 159 |
| A hitel | |
| A hitel általában | |
| A hitel értelmezése | 161 |
| A hitel hatásai | 163 |
| Adóssági törvények | |
| Az adóssági törvények indoklása | 165 |
| Az adóssági törvények története | 166 |
| Az adóssági törvények kellékei | 167 |
| Moratóriumok | 169 |
| A javak forgalma | |
| A forgalom általában | |
| A forgalom keletkezése | 171 |
| A forgalom gyorsasága, szabályossága | 173 |
| A szabad verseny | 174 |
| Kölcsönös adás-vevés | 177 |
| Kölcsönös nemzetközi adásvevés | 178 |
| Az ár | |
| Az ár általában | |
| Az ár fogalmának kifejtése | 181 |
| Az ár alakulása | 182 |
| Kereslet | |
| A kereslet egyik szabályozója a használati érték | 185 |
| Fényüzelmi és nélkülözhetetlen javak áralakulása | 187 |
| A kereslet másik szabályozója a fizetési képesség | 188 |
| Kínálat | |
| A használati érték a kinálatban | 190 |
| A termelési költség ismertetése | |
| Az árak egyensúlya | |
| Általános szabály | 193 |
| Ha a piaczi ár igen meghaladja a termelési költségeket | 194 |
| Ha a piaczi ár kisebb a termelési költségeknél | 196 |
| Különbőző termelési költségek ugyanazon javra nézve | 197 |
| A kinálat és kereslet egyensúlya | 199 |
| Kivételek az áralakulásban | |
| Az áralakulás természetes akadályai | 200 |
| Az áralakulás társadalmi korlátai | 202 |
| Hatósági árszabványok | 203 |
| Az árak szabályossága | 205 |
| A pénz általában | |
| Csereeszköz és értékmérv | |
| A pénz fogalmának kifejtése | 208 |
| A pénz haszna | 213 |
| Különféle pénznemek | |
| Bőr, marha mint pénz | 215 |
| Az ércz és más egyéb árúk mint pénz | 217 |
| Nemesérczpénz | 219 |
| A pénz használati és csereértéke | |
| A nemes érczek használati értéke | 222 |
| A pénz használati értékének feltételei | 223 |
| Egy nemzet pénzszükséglete | 225 |
| A pénzszükséglet fejlődési törvénye | 230 |
| A nemes érczpénz árállása | 231 |
| A nemes érczek ára a nemzetközi forgalomban | 234 |
| Az ár története | |
| Ármérők | |
| Az ármérők fogalmának megállapítása | 237 |
| Smith Ádám és Ricaro iskolájának ármérője | 238 |
| A nemes érczek, napszám, meg az élet ármérők | 240 |
| A legnevezetesebb életszükségek ártörténete | |
| A művelődésnek e tekintetben mutatkozó hatása | 244 |
| Az életszükségek ártörténete | 245 |
| Folytatás | 247 |
| Folytatás | 250 |
| Folytatás | 251 |
| A nemes érczek árának története | |
| Ó- és középkor | 253 |
| Amerika felfedezése | 255 |
| A pénzár változásának okai | 257 |
| A nemes érczek árára ható egyéb körülmények | 261 |
| A pénzpiacz mostani szilárdsága | 264 |
| Az árforradalmak következései | 268 |
| A nemes érczek megdrágulásának következései | 271 |
| Az arany és ezüst árának egymáshoz való viszonya | 272 |
| Az arany szaporodásának hatása az ezüstre | 274 |
| A javak megoszlása | |
| A jövedelem általában | |
| Bevétel és jövedelem | 275 |
| Nyers, tiszta, szabad jövedelem | 277 |
| A nemzetjövedelem kiszámítása | 279 |
| A nyers vagy a tiszta jövedelem szaporítandó-e? | 281 |
| A jövedelem taglalása | 283 |
| A földjáradék | |
| A földjáradék elmélete | |
| A földjáradék fogalma | 285 |
| A termékenység hatása a földjáradékra | 286 |
| A fekvés hatása a földjáradékra | 288 |
| Egy egész nemzet földjáradékának mennyisége | 289 |
| A földjáradék további ismertetése, nagysága egyes esetekben | 292 |
| A telkek vételára | 293 |
| A földjáradék története | |
| A földjáradék alacsony müveltségi fokon | 296 |
| A müvelődés emelkedésével | 297 |
| A mezőgazdasági műtan javulása folytán | 298 |
| A nemzetgazdaság hanyatlásakor | 301 |
| A földjáradék védelme | |
| A munkabér | |
| A közönséges munka ára | |
| A munka kereslete és kínálata | 302 |
| A munka termelési költségei | 303 |
| Életszükségek | 305 |
| Kiktől függ leginkább a munkabér meghatározása | 307 |
| Az élelmi szerek árváltozásainak következése | 309 |
| A használati érték a munkakeresletben | 311 |
| A vevők fizetési képessége a munkakeresletben | 312 |
| Különböző bérállás a különböző munkaágakban | |
| A munkaágak különböző bérállását előidéző okok | 315 |
| Folytatás | 318 |
| Folytatás | 320 |
| Folytatás | 322 |
| A közönséges munkabér története | |
| A közönséges munkabér alacsony műveltségi fokon | 323 |
| A nemzetgazdaság felvirágzása folytán | |
| Az egész népélet virágzásakor | 325 |
| Hanyatló népeknél | 328 |
| Bérpolitika | |
| Hatósági árszabványok | 330 |
| Munkások összebeszélései (Strikes) | 331 |
| Időszakos munkásvándorlások | 335 |
| Munkárai jog | 337 |
| Tőkekamat | |
| A kamatláb átlalában | |
| A tőkekamat fogalma | 339 |
| Különféle tőkeműködések egyenlő kamatlába | 341 |
| Az egyenlő kamatalakulást gátló okok | 345 |
| A disconto ingadozása | |
| A kamatláb alakulásának tényezői | 346 |
| A kamatláb története | |
| Alacsony műveltségi fokon | 349 |
| A művelődés emelkedésével | 350 |
| A kamatláb hanyatlását gátló okok | 352 |
| Tőkeáttelepítések | 355 |
| A kamatláb megállapodott s hanyatló népeknél | 358 |
| Kamatpolitika | |
| A kamatvétel jogszerüsége | 360 |
| A kamatvevés kárhoztatása | 362 |
| Kamattilalmak | 365 |
| Hatósági kamatszabványok | 367 |
| Folytatás | 368 |
| Az uzsoratörvény megszüntetése | 370 |
| Vállalkozói nyereség | |
| A vállalkozói nyereség fogalmának kifejtése | 371 |
| A vállalkozói nyereség nagysága | 373 |
| Folytatás | 375 |
| Végelmélkedés a három jövedelmi ág fölött | |
| A jövedelmi ágak befolyása az árúk árára | |
| A jövedelmi ágak viszonyában esett változás következményei | 377 |
| Folytatás | 379 |
| Folytatás | 380 |
| Folytatás | 383 |
| A három jövedelemág összhangja | |
| A három jövedelemág személyi különbsége | 384 |
| Mindenik jövedelemág érdeke megegyezik az egész nemzetgazdaságával | 386 |
| A nemzetjövedelem eloszlása | |
| Jövedelem-egyenlőség | 388 |
| Pénzolygarchia, pauperismus | 389 |
| A vagyon helyes megoszlása | 394 |
| A javak fogyasztása | |
| A fogyasztás általában | |
| A fogyasztás lényege és nemei | |
| A fogyasztás meghatározása | 396 |
| A fogyasztás módja használat által | 397 |
| A fogyasztás divatváltozás által | 398 |
| Fogyasztás a természet által | 400 |
| A fogyasztás lényege | 401 |
| Productív fogyasztás | 403 |
| Inproductiv fogyasztás | 404 |
| A termelés és fogyasztás egyensulya | |
| A szükség és tevékenység rugója | 407 |
| A szükségek szaporodása fokozza a termelést | 408 |
| Keletválságok általában | 411 |
| Különös és általános keletválságok | 412 |
| Észrevételek egy általános válság lehetőségére nézve | 414 |
| Pazarlás és takarékosság | |
| A gazdaságosság fogalma | 418 |
| A pazarlás | 419 |
| A takarékosság | 420 |
| A tőketakaritás határai | 422 |
| Pazarló és takarékos nemzetek | 424 |
| Különösen megszüntetendő pazarlások | 425 |
| Fényüzés | |
| A fényüzés általában | |
| A fényüzés ismertetése | 425 |
| A fényüzés története | |
| I. korszak. A müveletben időkbeli fényüzés | 427 |
| A müveletlen fényüzés nyilvánulási alkalmai | 430 |
| Átmenet a fényüzés II. korszakára | 431 |
| II. korszak. Müvelt idők fényüzése | 432 |
| A müveltebb fényüzés iránya | 434 |
| A müveltebb fényüzés társadalmi jellege | 436 |
| A fényüzéssel járó előnyök | 438 |
| III. korszak. Hanyatló időkbeli fényüzés | 439 |
| Fényüzési politika | |
| A fényüzési törvényhozás keletkezése | 441 |
| A fényüzési törvényhozás története | 443 |
| A fényüzési tilalmak átváltozása | 444 |
| A fényüzési törvények hatása | 446 |
| A biztositás általában | |
| Közép- és jelenkori biztosító intézetek | 448 |
| A biztosítás nemei | 450 |
| A biztosítás haszna | 452 |
| Népesedés | |
| A népesedés elmélete | |
| A népszaporodás általában | |
| A szerves lények szaporodási képessége | 454 |
| A szaporodás határa | 455 |
| A szaporodás indokai | 457 |
| Népfogyást eredményező okok | 458 |
| A népesedés ellenkező irányai | |
| Repressiv és praeventiv irányok | 459 |
| Malthus ellenei | 464 |
| A népesedés története | |
| Müveletlen idők | |
| A vad törzsek népesedési állapota | 467 |
| Asszonyközösség, soknejűség | 469 |
| Magas műveltségű idők | |
| A művelt időbeli népesedés jellemző iránya | 472 |
| Folytatás | 474 |
| Folytatás | 477 |
| Hanyatló idők | |
| A népesedés erkölcstelen kinövései | 479 |
| A házasság szentségének hanyatlása, - nőemancipátio | 482 |
| Sokférjűség; - gyermekkitevés | 486 |
| A népesedés bünös irányainak következése | 488 |
| Népesedési politika | |
| A sürü és gyér népesség hatásai; - a túlnépesedés lehetősége | 489 |
| A kormány beavatkozása a népesedés irányába | 491 |
| Népszaporodást segítő módok | |
| A házasságkötés és gyermeknemzés tilalma | 495 |
| Bevándorlók meghivása; - kivándorlási tilalom | 496 |
| Egészség-rendőrség | 498 |
| Népszaporodást gátló módok | |
| A házasságkötés nehezítése | 499 |
| Kivándorlás | 501 |
| Gyarmatosító kivándorlás | 503 |
| Az állam teendője a kivándorlás ügyében | 504 |
| Kivételes kivándorlás | 506 |
| Befejezés | |
| Elmélkedés a nemzetgazdaság fejlödési határai felett | 508 |
| A nemzetek életének határai | 510 |
| Az összemberiség fogalma | 512 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.