A katolikus egyház 1956-ban

Fülszöveg

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, a XX. századi magyar történelem legnagyobb eseménye természetesen a magyarországi katolikus egyházat is mélyen érintette. Nemcsak a főpapságot és a papságot, a férfi és női szerzeteseket, hanem az egész egyházat, tehát a hívő keresztény katolikusok millióit is. Ebben a teljes értelemben az egyház részt vett az október 23-i budapesti tüntetésen, az utcai harcokban, a vidéki megmozdulásokban, de a hősi halottak, a megtorlás idején kivégzett szabadságharcosok többsége is a katolikus egyház tagja volt.
Könyvünkben azonban szinte kizárólag az egyházpolitika alakulásáról, főpásztorok megnyilatkozásairól, a papság tevékenységéről, sorsáról van szó, hiszen az egyház többi tagjának részvétele és sorsa, a szabadságharcosok vallási hovatartozása csak számarányaiban ismert.
Úgy igyekszünk bemutatni a forradalom és szabadságharc katolikus egyházi vonatkozásait, ahogyan a téma feldolgozottsága ezt lehetővé teszi. A tudományos történeti kutatásnak még nagyon nagy feladatai vannak e téren. Ezért tudományos igényű tanulmányt, jórészt az "oral history" módszerével készült részeket, korabeli iratokat, sőt idehaza eddig ismeretlen anyagokat és visszaemlékezéseket egyaránt talál könyvünkben az olvasó, aki nyilván maga fogja levonni saját tanulságait. A szerkesztő csak arra szorítkozik, hogy a számára legfontosabb következtetéseket említse.
A kötet lapjain szembesülhetünk azzal, hogy a katolikus papság legnagyobb része "jól vizsgázott" 1956-ban. A hívőkkel együtt félreérthetetlenül álltak a nemzet és a szabadság oldalán, ugyanakkor igyekeztek megakadályozni minden önbíráskodást, és még a bukott hatalom embereinek is védeni a jogait. Lelkipásztorként viselkedtek.
A megtorlás idején igen nagy számban meghurcolt papok főleg azért szenvedtek a kommunista erőszakszervektől, mert azok rettegésben akarták tartani őket, illetve ügynöki beszervezésükkel próbálkoztak. A katolikus egyház megfélemlítése és rendőri megfigyelése, belső megtörése nemcsak az 1956 utáni években, hanem 1989-ig folytatódott.
Könyvünk ünnepi megemlékezés - a teljesség igénye nélkül. Egyszersmind ösztönzés a további kutatásra. Vissza