| Bevezetés | |
| Az írás első eszköze képes ábrázolás volt | 1 |
| Az amerikai és ázsiai képírás és rostot bogozó írás | 2 |
| A szumer-babyloniai ékírás eredete | 2 |
| Az egyiptomi hieroglyph | 3 |
| A phöniciai írásjegyek keletkezése | 4 |
| A Középtengermelléki népek phöniciai kölcsönzése | 6 |
| A számjegyek legrégibb emlékei | 7 |
| Az ujjak és kezek ideogrammjainak szerepe | 7 |
| Az írást egyszerűsítő íróeszközök | 10 |
| A phöníciai betűmetsző szerszám | 11 |
| A Középtenger-melléki kölcsönzések nyelvtörténeti emlékei | 11 |
| A betűrovás szerepének megállapítása | 13 |
| A rovott jegyek jobbről balra menő iránya | 13 |
| A rovásfordításból származó kígyózó vonal | 15 |
| A kelet-szibériai és székelyföldi rováspéldák | 15 |
| A visszaforduló sorok fejtetőn álló jegyei | 17 |
| A bustrophedon vagy barázdoló írás eredete | 18 |
| A legrégibb epigraphiai emlékek bustrophedonjai rovásmásolatok | 19 |
| A görög bustrophedonból kialakult változatok | 21 |
| Pelazg, etruszk és ó-itál emlékek | 23 |
| A másolók rovás-fordításának epigraphiai következményei | 27 |
| A betűk, tulajdonjegyek és számok rovásának történeti kapcsolata | 29 |
| Számrovás | |
| A rovás emlékeinek tudományos ismerete történeti kutatáson kezdődik | 30 |
| A ró ige és a rovás névszó fogalmi köre | 31 |
| A szótári anyag elégtelensége | 31 |
| Székely példák | 32 |
| Az adó-rovás XIV-XV. századi adalékai | 33 |
| Nyelvtörténeti adatok | 35 |
| Rovásfejek és rovásnyelek | 37 |
| A XIII-XIV. századi latin oklevelek cultelusa, vagy adó-kése | 38 |
| A számrovás magyar eredetű szláv, új-görög és délnémet nevei | 40 |
| A magyar eredetű XIII-XIV. századi horvát adó-kés | 41 |
| Ugor összehasonlító nyelvészeti adatok | 42 |
| A régi rovások ritkaságának oka | 43 |
| A körmendi (Vas-vmi Batthyány-levéltár 1507-ki adó-rovása) | 43 |
| Egy lemneki (Nagy-Küküllő-vmi) szász rovás a XVIII. század derekáról | 44 |
| A kokovai (Gömör-vmi) régi adórovás | 46 |
| A ruzsinószi (Krassó-Szörény-vmi) oláhok rovott adó-nyugtáinak 1881. évi kötege | 47 |
| A komorzáni (Szatmár-vmi) oláh bíró fő- és kerületi adórovása | 48 |
| A gyérülő népi használat sokfélesége | 49 |
| A régi magyar rovás számsorai | 50 |
| A magyar rovás újabb számsorai | 52 |
| A magyar és székely rovások egyszerűsítő számsorai és egyszerű pálczái | 54 |
| A kétsoros székely és csángó rovás | 56 |
| A csallóközi rovás-fűrész | 58 |
| Folyószámolás és összegjelzés | 58 |
| A páros vagy hasított rovás fajtái | 60 |
| A rovott számok különféle járulékai | 64 |
| Írott "rovások" | 67 |
| Ácsjegyekül rovott folyószámok | 69 |
| A juhászok fül-rovása | 70 |
| Egy alföldi juhszurkoló számsor | 72 |
| A hazai nemzetiségek, külföldi idegen népek és keleti rokonaink számrovása | 74 |
| A felső-magyarországi, délvidéki8 és dunántúli németség rovásai | 75 |
| A tótok, szlovének, ruthének és szerbek rovásai és számsorai | 77 |
| A szerb kokos, pile és paria | 80 |
| Az erdélyi oláhok rovásai | 80 |
| A magyarországi vándor czigányok rovásai és fogalomjegyei | 83 |
| A hazai nemzetiségek rovás-ismerete magyar eredetű | 85 |
| A szomszédos balkáni népek, nyugati szlávok és dél-németek magyar eredetű rovása | 86 |
| A svájczi és braunschweigi német rovás | 89 |
| Az angol adó-rovás emlékei | 90 |
| Közép-ázsiai nyomok | 91 |
| A kelet-szibériai burjátok és jakutok rovott naptárainak bustrophedonja | 92 |
| A csuvasok és mordvinok rovása | 94 |
| A zürjének rovott naptára | 94 |
| A vogulok és osztjákok különféle rovásai | 100 |
| A számrovás emlékeiben rejlő őstörténeti nyom | 101 |
| A Közép- és Kelet-Európára kiterjedő magyar közvetítés művelődéstörténeti jelentősége | 103 |
| Tulajdonjegy | |
| Az ókori kultur-népek tulajdonjegyei | 104 |
| Középkori jogtörténeti és nyelvtörténeti emlékek | 105 |
| A tulajdonjegy alkalmazásának és elváltozásainak módozatai | 106 |
| Mutatványok Homeyer germán példáiból | 107 |
| Az iparos czéhek és építő páholyok mesterjegyei | 110 |
| Oláhországi régi kőfaragó jegyek | 111 |
| Burada oláh-székely tutajos jegyei | 112 |
| A török tamga | 112 |
| Az arab vaszm | 114 |
| A finnek, lappok, cseremiszek, csuvasok, vogulok és osztjákok tulajdonjegyei | 115 |
| A magyar tulajdonjegyek használatát a korai írásbeliség korlátozta | 119 |
| A jegy Árpádkori nyoma | 119 |
| Czímer, bélyeg, sütővas, bilochus vagy bilotus | 120 |
| Az Árpádkori eredetű földközösség nyila | 121 |
| A nyilazás élő emlékei | 124 |
| Középkori magyar kőfaragó-jegyek | 125 |
| Lőcsei mesterjegyek 1626-ki gyűjteménye | 128 |
| A középkori magyar közjegyzők kézjegyei | 129 |
| Állat-bélyegzés | 131 |
| A muraközi vend naptár fogalomjegyei | 132 |
| Erdélyi ácsjegyek | 133 |
| A sóvágók bányászjegyei | 135 |
| A máramarosi ruthén favágók tulajdonjegyei | 138 |
| Székely fajegyek vagy tönkjegyek | 138 |
| A tulajdonjegyek és családnevek közti kapcsolat sejthető nyoma | 143 |
| Burada magyar-oláh tulajdonjegy-gyűjteményének hamisított székely betűi | 145 |
| Titkos forrása Lakatos 1702-ki kézirata volt | 146 |
| Betűrovás | |
| A phöniciai eredetű betűrovás kölcsönzőinek alakítása | 147 |
| A rovó- és íróeszközök megváltozásának következményei | 148 |
| A cursiv írás mellett tovább szereplő ősi betűrovás | 149 |
| A germán runa keletkezése | 149 |
| A legrégibb nyelvi és történeti emlékek | 150 |
| A runa-rovás technikai sajátságai | 151 |
| A sémi, görög és latin eredet vitatói | 152 |
| III-IV. századi feliratok emlékek | 152 |
| A runa keletkezésének időpontja | 153 |
| Elváltozásának különféle módozatai | 155 |
| A sorok eredeti irányát Wimmer nem ismerte fel | 155 |
| A runa-sorok bustrophedon-elemei ó-kori görög forrásra utalnak | 157 |
| A runa-keflik másolatai szintén bustrophedonokat eredményeztek | 158 |
| A szó-elválasztó pontozás és betű-összerovás nyomai | 161 |
| A phöniciai eredetű írások terjedésének keleti iránya | 162 |
| A közép-ázsiai ó-török és ujgur népek szerepe | 163 |
| Betűrovásuk VI. századi chinai emlékei | 164 |
| Nyelvtörténeti adatok | 165 |
| A Jenissei és Orchon melletti epigraphiai emlékek felfedezése | 165 |
| Thomsen megfejtése | 167 |
| A feliratok történeti vallomásai | 170 |
| Radloff nyelvi osztályozása | 172 |
| Szövegmutatvány | 174 |
| A betű és tulajdonjegy török fogalmainak összekeveredése | 175 |
| A török betűrovás forrása | 177 |
| A bustrophedon itt is rovásmásolást igazol | 179 |
| A chinai befolyás nyoma | 181 |
| Forrása a középtenger-melléki betűrovás volt | 182 |
| A magyar írás-ismeret török eredetű nyelvi nyoma | 184 |
| Írást jelentő székely rovás | 185 |
| A kabar-török eredetű székelység közvetítő szerepe | 186 |
| A székely betűrovás XIII-XIV. századi történeti emlékei | 187 |
| Az 15001-ki csikszentmiklósi felirat két másolatának fennmaradása | 190 |
| A felirat megfejtésének hibás vásltozatai | 194 |
| A felirat hibás régi restaurálásának nyomai | 196 |
| A kijavítható szöveg megállapítása és olvasása | 197 |
| Telegdi János 1598-ki "Rudimenta priscae Hunnorum linguae" czímű műve zavaros történetének tisztázása | 201 |
| A hasmburgi Uffenbachféle másolat | 204 |
| A lappangó giesseni másolat felkutatása | 205 |
| E másolat teljes szövege, magyar fordítása, betű- és írásmutatványainak facsimiléi | 207 |
| A másolási hibák megállapítása | 219 |
| A giesseni után készült hamburgi másolat példáinak facsimiléi | 221 |
| A marosvásárhelyi csonka másolat szövege | 225 |
| Telegdi a székely betűrovás régi emlékeiben talált összes jelenségeket már nem tudta megérteni | 228 |
| A XVII-XVIII. századi kísérletezők már Telegdi művéből merítettek | 234 |
| Komáromi Csipkés György és Miskolczi C. Gáspár 1653-1654-ből származó album-lapjai | 235 |
| Az énlakai unitárus templom mennyezetének 1668-ban festett felirata | 237 |
| A hagyományon alapuló írás helyes olvasásának megállapítása | 239 |
| Kajoni János 1673. betűsorának forrása szintén Telegdi lappangó műve volt | 243 |
| Harsányi János 1678. ugyanilyen eredetű betűrovása az angol kes művében | 245 |
| Egy 1680 táján följegyzett ismeretlen betűsor | 246 |
| Otrokocsi Fóris FCerenc 1693-ki betű-mutatványa | 247 |
| Lakatos István kéziratban maradt 1702. művének forrása | 249 |
| Bél Mátyás "De vetere litteratura hunno-scythica" czímű műve Kaposi-féle betűsorának eredete | 251 |
| E mű írás-mutatványa | 253 |
| Meliboei (Bél M.) Sprachmeisterének czímlapjai | 255 |
| Oertel János Gottfried 1719. betűsora és 1751. albumlapja | 255 |
| Rettegi István 1743. betűsora | 258 |
| A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár névtelenének gyűjteménye és forrásai | 261 |
| Bod Péter elrontott fogarasi feliratának kijavított szövege | 264 |
| Kovács Gábor levele 1770 tájáról | 266 |
| A nagybányai ref. egyház anyakönyvében található késői bejegyzés eredete | 267 |
| Kutatásaink végeredményének megállapítása | 269 |
| A fapálczákra rovott székely írás XIII-XVI. századi hiteles történelmi emlékeinek bizonyító ereje | 269 |
| A három XVI-XVII. századi hiteles írásmaradvány szintén rovott írásrendszer mellett tanuskodott | 270 |
| A rovásmásolás felismerésének jelentősége | 270 |
| A kozár közvetítés bizonyítása | 271 |
| A Volga- és Kaukazus-vidéki szomszédnépek honfoglalás utáni rovásírása | 271 |
| A kozárok zsidó írásának következményei | 272 |
| Az összehasonlító műveletben szereplő belső okok | 273 |
| A megkülönböztető járulékok és a rovás technikájából folyó közös sajátságok | 273 |
| A szétválasztó pontozás és összerovás | 274 |
| Az ó-török és székely betűsor forrását sejtető megkülönbvöztető járulékok | 274 |
| A hazai kutatók előmunkálatainak meddősége | 275 |
| Nagy Géza helyes irányú következtetése | 276 |
| A betű-változatok keletkezésének módozatai | 276 |
| Bizonyítékok | 277 |
| A rovott betűsorok kialakulása | 277 |
| A székely betűsor egyes jegyeinek keletkezése és rokoni kapcsolata | 279 |
| A phönicziai betűrovásból eredő Középtenger-melléki pelazg, ó-görög, etruszk, ó-itál csoportnak, a germán runának, a középázsiai ó-török és a székely-magyar rovásírásnak közös származásrendje | 289 |
| Az ó-török rovásírás aramaei és ó-görög elemei | 291 |
| A székely-magyar rovásírás ó-görög és ó-török elemei | 291 |
| A mai hazában történt székely közvetítés meddőségének oka | 292 |
| A XIII-XVI. századi följegyzések és a XVI. századi székely írás-maradványok egyetemes művelődéstörténeti jelentősége | 292 |
| Függelék | |
| A hamisítványokról | |
| Bél Mátyás népszerű könyveinek ébresztő hatása | 293 |
| Minden napfényre kerülő írott emlék forrása Telegdi Rudimentája volt | 294 |
| Az epigraphiai térről irodalmi útra tévelyedett érdeklődés termelte a hamisítványokat is | 294 |
| A nyírfa-héjra írott Túróczi Régiség szerepe a nyilvánosság előtt | 294 |
| E régiség névsora a Túróczi Regestrumával egyezik | 296 |
| A hamisító forrása Bél Mátyás hibás írásmutatványa volt | 298 |
| Somogyi Antal régi magyar énekei | 299 |
| "Kova Áron könyve" | 299 |
| A titokzatos Komáromi Énekeskönyv | 300 |
| Arany János és Szarvas Gábor lesujtó bírálatai | 300 |
| A "Karacsay-codex" szerepe | 302 |
| A M. Tud. Akadémiától kért bizottság ítélete Somogyi Antal hamisítványairól | 302 |
| Tar Mihály omori (Temes-vmi.) földmíves írástudományának felfedezése | 308 |
| D. Király Pál tanárral folytatott levelezése | 310 |
| Fadrusz János zilahi feliratos Tuhutum-emléke és hirlapi riadója | 313 |
| Országos érdeklődés | 315 |
| A M. Nemzeti Múzeum, a M. Tud. Akadémia és a Délmagyarországi történelmi és régészeti Múzeumtársulat közbelépése | 316 |
| Személyes érintkezésem Tar Mihálylyal | 317 |
| Nyomra vezető vallomása | 318 |
| Az irodalmi forrás tévedéseinek együgyű átvétele | 320 |
| A nyilvános leleplezés | 322 |
| Fadrusz János rendszertelen tanulmányai | 323 |
| Befejezés | 324 |
Folytatás Microsoft-tal