| Bevezetés | |
| Az írásjelek | 1 |
| Kiejtéás | |
| A szótagok elválasztása | 2 |
| A szótagok mennyisége | |
| Hangsúly | |
| Alaktan | |
| A beszédrészek | 3 |
| A főnevek neme | |
| A nemnek fölismerése | |
| A természetes nem | |
| A melléknevek neme | 5 |
| A névragozás | |
| A névszók töve | |
| Általános szabályok a ragozásra | |
| Első vagy A-névragozás | 6 |
| Második v. O-névragozás. Hímneműek | 7 |
| Semleges neműek | |
| A II. rag. főnevek végzete, neme és egyéb sajátságai | 7 |
| az I. és II. ragozású melléknevek | 9 |
| Az ide tartozó melléknevek sajátságai | |
| Harmadik v. mássalhangzós és i-névragozás. Mássalhangzós tövű főnevek | 11 |
| Mássalhangzós és hangzós tövűek megkülönböztetése | |
| Az ide tartozó főnevek neme | |
| Az egy, abl. a tbs. gen. és seml. nem. és ace. | 14 |
| Eltérések a ragozástól | 15 |
| A tbs acc. -is | 16 |
| Rendhagyó ragozásúak | |
| Hiányosak | |
| Ragozhatatlanok | |
| Csak többesszámúak | |
| A III. ragozású melléknevek | 17 |
| Negyedik v. U-névragozás | 18 |
| Ötödik v. E-névragozás | 19 |
| Görög névragozás | 20 |
| A melléknév fokozása | |
| A határozók képzése | 23 |
| Számnevek | 24 |
| A számnevek ragozása és egyéb sajátosságaik | 28 |
| Névmások. Személyes névmások | 30 |
| Visszatérő névmás | |
| Birtokos névmások | 31 |
| Mutató névmások | |
| Meghatározó névmások | 32 |
| Vonatkozó névmás | 33 |
| Kérdő névmások | 34 |
| Határozatlan névmások | 35 |
| Névmási melléknevek | 36 |
| Egymásra viszonyuló névmások | |
| Egymásra viszonyuló névmási határozók | 37 |
| Az ige. Személy, szám, mód, idő, alak | 38 |
| Személy, szám, mód, idő, alak | 38 |
| Igenevek | |
| A személyragok áttekintése | 39 |
| A négy igeragozás megkülönböztetése | |
| A négy igeragozás mintája. A cselekvő indicativus | 40 |
| A cselekvő coniunctivus | 42 |
| A csel. imperativus | 44 |
| A csel. infin. part. gerend. sup | |
| A szenv. indicativus | 46 |
| A szenv. coniunctivus | 48 |
| A szenv., inf. part. | 50 |
| Álszenvedő igék | 52 |
| Az álszenvedő ige jelentése és alakja | 54 |
| Félig álszenvedők | |
| A III. igeragozású i-tövűek ragozása | 55 |
| Rövidített és elütő alakok | 56 |
| Körülírt ragozás | 57 |
| Az igealakok képzésének áttekintése | 57 |
| A legszokottabb igéknek tőbeli képzésük szerint való osztályozása. I. igeragozás | 59 |
| II. igeragozás | 60 |
| III. igeragozás | 63 |
| IV. igeragozás | 72 |
| Hiányos igék | 73 |
| Személytelen igék | 75 |
| Rendhagyó igék | 77 |
| Az elöljárók | 82 |
| A kötőszók | 84 |
| Az indulatszók | |
| A szóképzésről | 85 |
| Mondattan | |
| Alany és állítmány | 89 |
| Szenvedő mondatszerkezet | |
| A szenv. mondatnak cselekvővel való fordítása | 90 |
| Kettős nominativus | |
| Egy alanyra vonatkozó állítmány | 91 |
| Több alanyra vonatkozó állítmány | |
| Jelző és értelmezvény | 92 |
| Tárgy. Aceusativus | 93 |
| Eltérően a magyartól áthatók | |
| Figura etymologica | 94 |
| Benható igék elöljárókkal összetéve | |
| Benható igék más elöljárókkal | |
| Acc. személytelen igéknél | 95 |
| Kettős accus (személy és dolog) | |
| Tért és időt jelentő accusativus | 96 |
| A városnevek accusativusa | 97 |
| A fölkiáltás accasativusa | |
| Határozói accus | |
| Datívus. Dat. commodi et incommodi | 98 |
| Dat. használást, ártást, stb. jelentő igéknél | |
| Dat. a magyarban elütő igék mellett | |
| Dat. elöljárókkal összetett igéknél | 99 |
| Kettős vonzatú igék | |
| Dat.-t v. acc.-t vonzó igék | |
| Dat. melléknevek mellett | 100 |
| Dat. possossivus | 100 |
| Dat. szenv. ige mellett | 101 |
| Kettős dat. | |
| Genitivus. Főnevektől függő genitivus | 102 |
| Melléknevektől függő genitivus | |
| Igéktől függő genitivus | 106 |
| Határozó. Ablativus | 109 |
| A tulajdonképeni ablativus | 110 |
| Ablativus instrumentalis | 112 |
| A magyartól eltérő eszközhatározók | |
| Abl. a megtöltést, stb. jelentő igéknél | |
| Abl. a hangulatot jelentő igék v. melléknevek mellett | |
| Ablativus locativus | |
| Hol kérdésre | 118 |
| Honnan kérdésre | |
| Merre kérdésre | 119 |
| Abl. és in a magy. hová kérdésre | |
| Az igenevek használata | 120 |
| Az igeidők | 130 |
| Az igeidők használata mellékmondatokban | 133 |
| Az igemódok. Főmondatokban használt módok | 136 |
| Mellékmondatokban használt módok | 139 |
| Főnévi mellékmondatok. Kiegészítő mellékmondatok | |
| Magyarázó m. mondatok | 140 |
| Kijelentő m. mondatok | 141 |
| Nomin. e. infin. | 142 |
| Függő beszéd | |
| Kérdő m. mondatok | 144 |
| Felszólító v. óhajtó m. mondatok | 145 |
| Verba | 146 |
| Meghatározó m. mondatok | 147 |
| Jelzői m. mondatok | |
| Vonatkozó m. mond. indicativus-szal | |
| Vonatkozó m. mondatok coniunetivus-szal | 148 |
| Határozói m. mondatok | |
| Helyhatározó m. mondatok | 149 |
| Időhatározó m. mondatok | 150 |
| Cum használata | 151 |
| Módhatározó mondatok | |
| Hasonlító m. mondatok | 153 |
| Okhatározó m. mondatok | 154 |
| Célhatározó m. mondatok | |
| Következményes m. mondatok | 155 |
| Föltételes m. mondatok | 158 |
| Föltételes óhajtó m. mellékm. | 159 |
| Mondat-rövidítés | 160 |
| Mellérendelt mondatok | 161 |
| Kapcsolatos mondatok | |
| Egymásra viszonyuló kapcs. mondatok | 164 |
| Elválasztó mondatok | |
| Egymásra viszonyító elv. m. | |
| Ellentétes mondatok | |
| Következtető mondatok | 165 |
| Okhatározó mondatok | |
| Körmondatok | |
| Történeti és szónoki körmondat | 166 |
| A szórendről | |
| Nyelvtani szórend | |
| Szónoki szórend | |
| Egyes szavak állása | 169 |
| A mellékmondatok helye | |
| Függelék | |
| A szótagok mennyiségéről | 170 |
| A végső szótagok mennyisége | 171 |
| A verstan vázlata | 172 |
| A római naptár | 175 |
| Tárgymutató a mondattanhoz | 177 |
Folytatás Microsoft-tal