Rózsafüzér Album

Előszó

Krisztus urunk születése előtt a 3-ik században élt Szicziliában egy páratlanul kimagasló műszaki tudós, a nagyhirü Arkhimédesz, akit egykor nemcsak a világtipró Róma, habár politikai ellenfele volt is, fönnen dicsőitett, életében szintugy mint halála után; hanem egyáltalában még most is, évezredek mulva az egész tudományos világ legnagyobb kitüntetéssel emleget mindenütt, a közelismerésnek legőszintébb és ünnepélyes meghódolásával.
Midőn egykor maga a király is nagy élvezettel bámulá az ünnepelt férfiut, aki sajátszerü gépezetével képes volt legnagyobb hajókat is könnyü szerrel a nyilt tengerre inditani: a büszke tudós nyiltan koczkáztatá azon vakmerő véleményét: hogy egy rendelkezésére bocsátott megingathatlan pontból képes volna az egész világot sarkaiból kiforgatni.
Valóban könnyelmüen elhamarkodott nagy mondás! melynek az egész világon tul terjedő kiszámithatlan horderejét, ugy látszik, akkor még a kiváló természettudós sem foghatá fel.
Ugyan hol is lehetne egy mozdithatlan pontot az egész látható világon találni? Itt e földön a földdel együtt mozgásban van minden. Mozognak a szomszéd óriási világ-testek is. Mozognak még a részletes központok is, egy mindig magasabb és hatalmasabb vonzerő felé. Szóval vonzás és mozgás körében leledzik itt minden. És csakis egyetlen egy megmozdithatlan örök valóság létezik, aki egyedüli oka és végtelenül bölcs irányzója minden létnek és minden mozgalomnak.
Ezen isteni magaslatról természetesen tisztán lehetne látni és helyesen elintézni mindent. csakhogy amint irva van: aki itt uralkodik, hozzájárulhatlan világosságban lakik. Vissza