Rubicon 1996. (nem teljes évfolyam)

Előszó

Részlet:
A középkori Magyar Királyság intézménye
Valószínűleg sokan vannak, akikben homályos kép él arról, hogy politikai berendezkedését tekintve a Szent István- vagy Nagy Lajos-kori Magyarország miben különbözött a modern Magyarországtól. Államnak szoktuk azt is nevezni, középkori államról is szokás beszélni. Milyen különbséget lát a történész, Engel Pál?
Valóban, sokan zavarba kerülnének, ha meg kellene határozniuk, hogy mi a különbség a középkori és a mai állam között, azonkívül hogy az előbbi királyság, ez utóbbi meg köztársaság. Tankönyveink és a történeti szakmunkák is - eléggé el nem ítélhető módon - államról szoktak beszélni a sumérok és a korai egyiptomiak óta, megfeledkezve ezzel nagyon lényeges változásokról, amelyek a politikai rendszerek fejlődésében végbementek. Van ugyanis egy hatalmas választóvonal valamikor az újkor kezdetén, a 17. század körül, amikor létrejön a tulajdonképpeni állam, vagyis az, amit ma értünk alatta. Ekkor alakul ki az elképzelés arról, hogy milyen az ideális politikai rendszer, s ehhez igazodik a politikai gyakorlat is. Ez a modern politikai szervezet először Hollandiában jött létre, s az állam szó is a hollandok révén került be a nemzetközi jogi terminológiába. Tehát a középkorban még szavunk sem volt rá, hazánkban a nyelvújítók alkották meg az 1800-s évek elején a latin statius és a német Staat szó magyarításaként az államot. Vissza