1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 1913. január-december

Szarvas Gábor folyóirata - Negyvenkettedik évfolyam 1-10. füzet

Szerző

Kiadó: Magyar Nyelvőr Kiadóhivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 488 oldal
Sorozatcím: Magyar Nyelvőr
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Nyomatott Számmer Imre könyvnyomtató intézetében, Székesfehérvár. Július és augusztus hónapban nem jelent meg. Szerkeszti és kiadja Simonyi Zsigmond a M. Tud. Akadémia rendes tagja.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A TÁRGYAS RAGOZÁS EREDETIBB ALAKJAI.
Irta Simonyi Zsigmond.

A tárgyas ragozásnak j-hangú alakjaiban, minők pl. várja, várjuk, várjátok, várják, eddig általánosan a j... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

A TÁRGYAS RAGOZÁS EREDETIBB ALAKJAI.
Irta Simonyi Zsigmond.

A tárgyas ragozásnak j-hangú alakjaiban, minők pl. várja, várjuk, várjátok, várják, eddig általánosan a j hangot, illetőleg a j-hangú szótagot (-ja, -jo, -já) tekintettük a tárgyra mutató személyragnak. E mellett szólt először is az, hogy a j különbözteti meg legföltünőbben a tárgyas alakokat a tárgyatlanoktól (vár, várunk, vártunk, várnak); másodszor az, hogy a látlak alakban is megelőzi a tárgyra mutató személyrag (-l, 2. személy) az alanyra mutató személy ragot (-k, 1. személy); végre harmadszor, mert a vogulban, osztjákban és mordvinban is úgy van, hogy a tárgyra mutató személyrag megelőzi az alanyra mutatót.
Azonban sok körülmény arra mutat, hogy tárgyas személyragjainkban eredetileg nem volt j hang.
Először is nézetem szerint nem sikerült bebizonyítani ennek a j-nek a megfelelő rokonnyelvi elemekkel (-l-, -il-, -s-) való azonosságát, ezeket a hangokat lehetetlen egy, közös ősalakból magyarázni.
Másodszor: némely tárgyas igealakokban a j könnyen magyarázható hiátustöltő hangnak. Igy pl. várnája, várnájuk, várájuk, várnáják stb. (az adatokat l. a TMNy.-ban) épúgy keletkezhettek várnáa, várnáuk, váráuk, várnáák alakokból, mint ruhája, ruháját ebből: ruháa, ruháát. A várnák, várók, várnák alakok is könnyebben magyarázódnak amaz eredetibb várnáuk-féfékből mintsem a várnájuk-félékből, s hogy nem emezekből lettek az összevont alakok, e mellett szól az a körülmény, hogy az összevont hallgatnák, gondolnók már a BécsiKben előfordul, ellenben tudnájok, akarnájok csak a 16. századból van kimutatva. Vissza

Tartalom

Értekezések, önálló cikkek.
Babinger Ferenc: A perzsát jelentő kazul szóról 251
Balassa József: A hamburgi fonétikai laboratórium 351
Beke Ödön : Szomjú és éhom 62
Többtagú kérdő és vonatkozó mondatok 145
A -va, -ve és -ván, -vén képzőről 193
Csallóköz 254
Az -ó -ő képzős igenévről 340
Finnugor szótárak terve 404
Bíró Ányos: A bécsi Phonogramm-Archiv és magyarnyelvű felvételei 218
Csefkó Gyula: Adatok az ikes ragozás történetéhez 313
Fokos Dávid: A -kodik igeképzőről 246
Adalék a finnugor duálishoz 463
Galgóczy János: A sumír tárgyas igeragozás 266
Horger Antal: Az sz-szel és d-vel bővülő igékhez 337
Kertész Manó: Egy ősi magyar mondatszerkezet 7
Nemzetközi szólások 57
Szőrén-szálán elveszett 113
A magyar vezetéknév 289
Egyik, másik, többi 448
Kovács Asztrik: A legrégibb magyar élclapból 19
Kovács Márton: Egy rejtélyes szócsoport 293
Németh Gyula: Mongol elemek a magyar nyelvben 241
Németh Sándor: A domokosi nyelvjárás 9, 65
Paasonen Henrik: A magyar ablativus-rag eredete 5
Parászka Gábor: Fogarasi nyelvjárási sajátságok 107
Prohászka János: Arany Jánosnak egyik jegyzetéhez 225
Pröhle Vilmos: Ajtony és Bulcsu 445
Réthei Prikkel Marián: A nyelvújítás szótárához 15
Rubinyi Mózes: Tanulmányok az egyéni nyelv köréből 411
Sebestyén Károly: A magyar stílusért 385
Sebők Lajos: A magyar szókincs hontalanjai 158
Simai Ödön: A Nyelvújítás Szótárához 119
Unokabátyám és társai 223
Simonfi János: Az irodalom szó története 49, 97, 149, 199
Simonyí Zsigmond: A tárgyas ragozás eredetibb alakja 1
Az irand alak származékai 71
Karácsonyi cikk. Vallási kifejezések, ünnepek neve 433
Szabó Sándor: A Jókai-szótárhoz 408
Szendrey Zsigmond: Nyelvújítási adatok 77
Turóczi József: A magyar nyelv régi latin és német könyvekben 316
Vajticzky Emánuel: Ravazdy András Méh Tolmátsa 353
Váró Gedeon: Elbeszélések ige nélkül 364
Két régi Robinzon-fordításról 390
Victor Gabriella: A magyar nyelv Amerikában 466
Viski Károly: A szalontai nép nyelvéből 210, 255, 295, 356, 393, 454
Wertner Mór: Windecke Éberhárd és a magyar nevek 115, 163
Nyelvünk történetéhez 261, 306, 360
Ismertetések
Frecskay János: Mesterségek szótára. Simonyi Zsigmond 27
Simonyi Zsigmond: Iskolai helyesírás. Balassa József 28
Pataki Erzsébet: Az í-ző kódexek nyelvéről. Kovács Márton 28
A legrégibb magyar nyelvű nyomtatványok. Rubinyi Mózes 81
Ecseri Lajos: A szegény emberről. Molecz Béla 83
Fitz József: Brassai Sámuel. Kocsis Lénárd 126
Válasz R. Prikkel Marián ismertetésére. Maczki Valér 128
Viszontválasz. Réthei Prikkel Marián 132
Révai irodalomtörténete (kiadta Rubinyi Mózes). Kardos Lajos 174
Horváth Endre: A magyar helyesírás szótára. Szendrei Sándor 178
Komonczy Gáspár: Idők és cselekvések. Erdélyi Lajos 270
Pintér Jenő irodalomtörténete. Rubinyi Mózes 271
A magyar-német-érintkezésekről (Heinrich-emlékkönyv). Germanista 273
Calepinus új kiadása. Simonyi Zsigmond 320
Zlinszky Aladár: A kifejezés stílusa. Rubinyi Mózes 324
Berze Nagy János: Hevesmegyei népmesék. Simonyi Zsigmond 366
Ady Lajos - Endrei Ákos: Magyar stilisztika. Kardos Albert 369
Rábel L.: A hivatalos nyelv magyartalansága. R. Prikkel Marián 469
Nyelvművelés.
Alexander Bernát: Kulturáltság 30
Alföldi Mihály: Mit tanulhatunk a korrektúrákból 327
Antibarbarus: A miniszteri rendeletek 326. - Kifolyólag, illetőleg 372
B. H.: A nyelv épsége 85
Bélteky Kálmán: Irodalmi köznyelvünk szókincse 229
Csefkó Gyula: A latin nyelv ellen 418
Dénes Szilárd: A közigazgatás és a magyar nyelv 420
Egri Anna: Németességek 421
Gaál István: A túristaság és sport magyar műszavai 231, 276
Horváth Endre: Tulajdonnevek egybeirása 32. - Ferike, Lipótka 277
Heltai Jenő: Budapesti argó 173
Kovács Márton: Zászlónk gyakran plántálád 327
Kosztolányi Dezső: A magyar nyelv 419
Molnár Ferenc: Pesti gyerekek 172
Philofennus: A sport magyar neve 232
Prohászka János: Legfelső és legfelsőbb 372
Rákosi Jenő: Az idegen elem beáradása 167
Sebestyén Károly: A magyar nyelv vadhajtásai 170
Simonyi Zsigmond: A jogászstílus 275
Szilágyi Ádám: Névmagyarosítás 374
Szinkovich Jenő: Magyaros kifejezések 84
V. J.: Festők magyarsága 328
A pali meg a huszonnyolcas 278. - A szakirodalom 180. - Légjárás 179
Magyarázatok, helyreigazítások.
Alföldi Mihály: Tájszókról 37
Alexics György: Cincár és arnóc 183
Beke Ödön: Összetétel-egyezések 35. - Az anyagnevek jelzői használatához 89. - Egy ősi mondatszerkezet 135. - Hajadon 184. - Mi 236. - A köz szó 285. - A melléknévi névmásokról 329 - Ia-fia 427. - Győrffy 472. - Holyan 476
Bérezi Fülöp: Tájszókról 37. - Magyarázatok 379. - Fülmász 478
Borsodi László: Tájszókról 37
Csefkó Gyula: Szőke vizek 89. - Hasonlít vmire 136
Czuppon Elek: Még egyszer a sármáringó 138
Filológus: Tompának egy kifejezéséről 236
Fokos Dávid: Irigyel vkinek vmit 138. - Atyval és fial 185.
Gál Kálmán: Cinterem 477. - Germanista: A kódexek ih-járól 332.
Hefty Gyula Andor: Tájszókról 37. - Kara Ferenc: Szófejtések 36, 281.
Kemenes Péter: Szállok az úrnak 88. - Mizé 287.
Kemenes Antal: Gyergyói szókról 476.
Kertész Manó: Kivéve 378. - Kilár István: Tájszókról 37.
Kovács Márton: A csángó név eredete 34. - Istenadta 89. - Tájszókról 287. - Bukó, gubó, gugó 425.
Kövi Imre: A német jövevényszavakhoz 284
Lakatos Jusztin: Minő 60. - Zenit, nadir, monszun 237
L. I.: Magyarázatok 379. - Mariánovics Milán: Huszár 138. - Egyke 428.
Marót K.: A tyúk 331. Melich J.: Vatalé 34. Parászka G.: Tájszókról 478. Prohászka János: Egy rejtélyes szóról 328. - Gyergyó 330.
Réthei Prikkel Marián: Tarcsa 88
Romanista : Egy német-magyar hangviszonyhoz 187. - Az -éta szóvég 378. -
Kukorica 473.
Schuchardt Hugó: Bliktri 34. - A szófejtés módszeréhez 422.
Simonyi Zsigmond: Többül 36. - A tárgyas ragozásról 86. - Hibás olvasatok 134, 181, 233, 279. - Különös szóegyeztetés 237. - Bliktri 285. - Hangtani találkozás 331. - Zúzája
332. - Egy érdekes hangviszony 374. - A kuruc balladákról 423. Az én névmás 426. Tájszókról 477.
Szendrey Zsigmond: Az égi tűz 333
Túri Mészáros István: A mezőtúri nyelvjáráshoz 286
Váró Gedeon: Ki-s-ki, ez-s-ez 186. - Sellő 375
Vértesy Jenő: Mándruc 377
Wertner Mór: Kalakócs 282. - Citvar 376. - Régi nevek 427.
Zádor Béla: A székelyudvarhelyi kódex kiadásáról 234
Zolnai Gyula: A kuruc költészet nyelvéhez 424
Alföldi Mihály: Tanulmányút 381
Balassa J.: Fon. laboratórium 478
Barna L.: Nyelvtörténeti adatok 124
Bitzó Sarolta: Nyelvtört. adatok 227
Büchler S: Nyelvtörténeti adatok 122
Eckhardt Ferenc: A budai basák magyar levelei 21
Filológus: Lehr Albert dormitans 39
Germanista: Hány a harang? 91
Hamvai Erzsébet: Bolond-cukor 91
Öreg tanító: Csodabogarak 42
Papp I.: Nyelvtörténeti adatok 229
Peisner Ignác: Két érdekes lelet 238
Prohászka János: Hogyan halnak meg az emberek 41. Szerkesztői izenetek 380. Furcsa szófejtések 479.
Romanista: A magyar nyelvről 381
Simonyi Zs.: Szerkesztői izenetek 379
Szekfű Gy. - Takács Sándor: A budai basák magyar levelei 21
Tömörkény I.: Névváltoztatások 41
Zsinka F: Nyelvtört, adatok 123, 227
A Folklore Fellows pályadijai 90
Az uj helyesírás jubileuma 139
Kérdések a Nyelvőr olvasóihoz 415
Régi gyermekjátékok 140
Rónok 141
Rovásírású nyelvemlék 239
Népnyelvi hagyományok.
Adoma 191
Gúnynevek 95, 383
Hasonlatok 46
Helynevek 95, 191, 383
Közmondások 47
Népdalok 47
Párbeszédek 429
Ráolvasások 431
Szólások 44, 93, 188, 333, 382, 429
Tájszók 43, 92, 141, 187, 287, 333, 335, 382, 430
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv