1.034.696
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A gonosz avagy a szabadság drámája
| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 341 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-07-6497-0 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A nagy sikerű Schopenhauer-könyvből nálunk is jól ismert Rüdiger Safranski nagyívű filozófiai esszéjének tárgya a jó ellentéte, a Gonosz, vagy általánosabban a rossz kultúrtörténete. A Gonoszt - a rosszat - Safranski mint az emberi szabadság drámáját a gondolkodás történetének fejezetei tükrében vizsgálja. Témáját a világ keletkezésének és a szabadság születésének ógörög és bibliai történeteinél, Prométheusz, a bűnbeesés, Káin és Ábel mítoszainál kezdi, és Szent Ágostonnal folytatja, aki szerint a Gonosz a Szentlélek elleni vétek, és csakis az Egyház szent intézménye állhatja útját.A középkor utnái filozófusok a rossz visszaszorításának lehetőségét az állam intézményében látták. Tőlük Safranski a kanti történelemfelfogás, majd Rousseau és Hegel elemezésén át a liberalizmus koráig jut. Hitlert mint a modern kori Gonosz végső elszabadulását mutatja be. Könyvének kicsengése szerint kötelesek vagyunk bizakodni. A történelem nyitott. Végződhet ugyan barbárságban és romlásban, de ez nem... Tovább
Fülszöveg
A nagy sikerű Schopenhauer-könyvből nálunk is jól ismert Rüdiger Safranski nagyívű filozófiai esszéjének tárgya a jó ellentéte, a Gonosz, vagy általánosabban a rossz kultúrtörténete. A Gonoszt - a rosszat - Safranski mint az emberi szabadság drámáját a gondolkodás történetének fejezetei tükrében vizsgálja. Témáját a világ keletkezésének és a szabadság születésének ógörög és bibliai történeteinél, Prométheusz, a bűnbeesés, Káin és Ábel mítoszainál kezdi, és Szent Ágostonnal folytatja, aki szerint a Gonosz a Szentlélek elleni vétek, és csakis az Egyház szent intézménye állhatja útját.A középkor utnái filozófusok a rossz visszaszorításának lehetőségét az állam intézményében látták. Tőlük Safranski a kanti történelemfelfogás, majd Rousseau és Hegel elemezésén át a liberalizmus koráig jut. Hitlert mint a modern kori Gonosz végső elszabadulását mutatja be. Könyvének kicsengése szerint kötelesek vagyunk bizakodni. A történelem nyitott. Végződhet ugyan barbárságban és romlásban, de ez nem szükségszerű. Vissza
Tartalom
| Előszó | 11 |
| Első fejezet | |
| Hésziodosz isteni infernója | |
| A bibliai bűnbesés és a szabadság születése | |
| A tagadások genalógiája | |
| Káin és Ábel | |
| Az ördög karrierje | |
| A kiűzetés a Paradicsomból és a menekülés a civilizációba | |
| Noé | |
| Isten is megtanul együtt élni a rosszal | |
| Második fejezet | 34 |
| Képes az ember önmagához igazodni? | |
| Az antik önbizalom | |
| A hagyomány hatalma | |
| Szókratész új utakat keres | |
| A sikerült élet platóni filozófiája | |
| A lélek rendje és a város rendje | |
| Szabad-e kihullani a világból? | |
| Harmadik fejezet | 48 |
| Max Weber elmélett a világ vallásos elutasításáról: a fájdalom a transzcendciát keresi | |
| Augustinusnak azonban Isten a szenvedélye | |
| A rossz mint a transzcendcia elárulása | |
| Az egydimenziós ember: Einstein óva int a tudomány perverziójától | |
| A Szentlélek elleni bűn | |
| Negyedik fejezet | 63 |
| Schelling története a transzcendencia elárulásáról | |
| Az Istenben rejlő rossz és a kozmikus dráma | |
| A tudat evolúciója | |
| Az ember mint a semmi cinkosa | |
| Az állam anarchia és a rend terrorja között | |
| Miért van szüksége a világnak kinyilatkoztatásra? | |
| Hű maradni a szellemhez | |
| Ötödik fejezet | 80 |
| Schopenhauer vak akarata mint a világ sötét szíve | |
| A természet és a társadalom dzsungele | |
| Élet a világba vetett bizalom nélkül | |
| Az akarat tagadásának megváltó misztériuma | |
| Eksztatikus pillanatok | |
| Schopenhauer válasza a rosszra: leszokni a világról | |
| Gondolkodás cselekvés helyett | |
| Hatodik fejezet | 99 |
| Az intézmény értelméről | |
| Augustinus egyháza. sátor a zarándokoknak | |
| Az eksztázistól az intézményig és vissza | |
| Az intézmény mint menedék a lelki szakadéktól | |
| Arnold Gehlen - a visszatért Augustinus | |
| Az ember mint puhatestű állat, az intézény mint héj | |
| Aszkézis, áldozat és a csak azért is derű | |
| Hetedik fejezet | 115 |
| A tudatállat belezuhan az időbe | |
| Thomas Hobbes | |
| Az elismertetés gondja és az érte vívott küzdelem | |
| Káin és Ábel | |
| Az emberi nem egységének álma | |
| A bábeli torony és kudarcának oka | |
| A morál alapja és határa | |
| Platón állama és a barbárok | |
| A dialektika hegeli háborúja | |
| Az ellenségesség őskőzete | |
| Nyolcadik fejezet | 137 |
| Kant az örök békéről | |
| Az emberiség mint eszme és valóság | |
| A történelem okának nyomozása | |
| Max Scheler és a háború géniusza | |
| Filozófia a polgárháborúban | |
| Plessner beomló boltozatai | |
| A döntés pillanatai | |
| Carl Schmitt ellensége: a saját kérdés mint alak | |
| Kilencedik fejezet | 155 |
| A jó ember és az ellenségei | |
| Rosseau volonté générale-ja | |
| A nyugodt életérzéstől az üldözési mániáig | |
| Félelem a többeik szabadságától | |
| Totalitárius fantáziák | |
| Rousseau ítélkezik Jean-Jacques fölött | |
| A menedékhely védelmezése a társadalom dzsungelében | |
| Az aszociális mint a rossz | |
| Tizedik fejezet | 171 |
| A pluralitás mint kihívás | |
| Az optimista felvilágosodás | |
| Program a rossz ellen: az értelem munkája és a munka értelme | |
| Heine újra felfedezi a bűnt | |
| Negatív és pozitív szabadságfogalom | |
| Hatalommegosztás és piac | |
| Konkurencia által emelkedjünk föl! | |
| Tizenegyedik fejezet | 190 |
| Még egyszer Kant: a morális megszabadulás a természettől | |
| A természet értelemmegvonással fenyeget | |
| A rossz mint a szabadság ára | |
| Kant sötét hasonmása: Marquis de Sade | |
| A kicsapongások rendje és a szent közösülés | |
| Obszcén észjátékok | |
| Sade az abszolút rossz nyomában | |
| A szellemi bűntett akarása: az írás | |
| Tizenkettedik fejezet | 213 |
| A borzalom esztétikája | |
| Flaubert gonosz tekintete | |
| Baudelaire álmai a bitókról | |
| Joseph Conrad a sötétség mélyén | |
| Az abszurd Camus-nél | |
| Sartre undora | |
| A képzelőerő, karrierje és kockázatai | |
| A romantikus tűzijáték | |
| A modern irodalom sorsa | |
| Nooteboom például | |
| A rossz a művészetben: a művészet megtámadja önmagát | |
| Tizenharmadik fejezet | 232 |
| A művészet igazolása a gonosz világban | |
| Szárnyak röpte avagy szolidaritás a gályával | |
| A Tolsztoj-szindróma: nem dalolni, hanem harcolni! | |
| A művészet kísértései: a morál, a hatalom, a piac | |
| A határátlépés nyomában | |
| Kafka tisztasága | |
| Bataille: a szent gonosz | |
| Tizennegyedik fejezet | 246 |
| A könyörtelen természet | |
| Sigmund Freud halálösztöne | |
| A tudás öröme és a jó okok elvesztése | |
| Vidám tudomány és elviselhetetlen tudás | |
| A nagy sérelmek | |
| Nietzsche és a nihilizmus | |
| A hatalom akarása | |
| Tizenötödik fejezet | 268 |
| Goethe démoniságfogalma | |
| Hitler árnyéka | |
| Auschwitz, a negatív alapításmítosz | |
| Pogrom helyett rendszer | |
| Forró erőszak, hideg erőszak | |
| Hazugság és igazság a politikában | |
| A képzelőerő megragadja a hatalmat | |
| Isten halála és az emberi méltóság | |
| Tizenhatodik fejezet | 292 |
| A nagy inkvizítor: A hatalom nihilizmusa | |
| Jób - a zsidó önmegbizonyosodás alakja a holocaust után | |
| Jób és a következmények | |
| Epikurosz ateizmusa | |
| Leibniz teodiceája | |
| Kant szolidaritása Jóbbal | |
| Az ismeretlen ok, amelyből élünk | |
| Tizenhetedik fejezet | 317 |
| A világ iránti bizalom és ami az embert megakadályozhatja benne | |
| Mefisztó segít világra jönni | |
| Faust meghonosodása | |
| Természeti jámborság és a modern támadás ellene: az esetlegesség | |
| A kérdésről | |
| A lenni bátorsága | |
| Az úgy-mintha szelleme | |
| A műben fontosabb szerepet játszó könyvek | 333 |
Témakörök
Rüdiger Safranski
Rüdiger Safranski műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rüdiger Safranski könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.