A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata V.
Tizenhat előadás Prágában, Párizsban és Breslauban 1924. március 29-től június 15-ig
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
RUDOLF STEINER
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goethenaum" lesz működésének központja.
Ez a kötet Rudolf Steinernek különböző európai városokban tartott 16 előadását tartalmazza. Ezekben folytatódnak a karmával kapcsolatos fejtegetések. Megtudhatjuk belőlük, hogy a halál és az újabb születés közötti életben hogyan készül elő az ember új karmája, és az egyes emberi lelkek karmájukon keresztül hogyan hatnak a földi világ eseményeire. Képet kapunk a különböző...
Tovább
Fülszöveg
RUDOLF STEINER
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goethenaum" lesz működésének központja.
Ez a kötet Rudolf Steinernek különböző európai városokban tartott 16 előadását tartalmazza. Ezekben folytatódnak a karmával kapcsolatos fejtegetések. Megtudhatjuk belőlük, hogy a halál és az újabb születés közötti életben hogyan készül elő az ember új karmája, és az egyes emberi lelkek karmájukon keresztül hogyan hatnak a földi világ eseményeire. Képet kapunk a különböző bolygó-szférák titkairól, és további nevezetes személyiségek különböző megtestesüléseiről.
Vissza
Tartalom
Karmikus-kozmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata
Első előadás, Prága 1924. március 29 9
Civilizációnk tévedése. Az ősi bölcsesség. A misztériumokban
való megvilágosodás és az ősi tanítók. Holdlények és naplények. Nézőpontok az emberi sors megértéséhez. Garibaldi.
Második előadás, Prága, 1924. március 30 18
Az Akasa-krónika. A Nap negatív tere és a naplények. A hierarchiák együttműködése és az emberre gyakorolt hatásuk a
halál után. A halál utáni életben az étertest megragadja a
csillagok titkait. A csillagok morális és éteri írása előkészíti
és kidolgozza az ember későbbi szerveit. Az egyik földi életből
a másikba vezető lelki összefüggések; ezeknek az erőknek a
változása. A betegség lényegének meglátása.
Harmadik előadás, Prága 1924. március 31 35
Az ember élete fizikai testében, a természet rendjének birodalmában, és szellemi testében a magasabb hierarchiák birodalmában. A szellemi világ képei és tettei feltárulnak az ember
előtt, leszállásakor felkeltik benne a kiegyenlítés vágyát. A
Golgotai Misztérium és a mohamedanizmus. Az arabizmus és
a keresztes hadjáratok befolyása Európa gondolkodásmódjára. A tudományok és művészetek ápolása Harun al Rasid
udvarában. Verulami Bacon és Amos Comenius. A lelkek fejlődése korszakról-korszakra. A történelmi szemlélet realitásai.
Negyedik előadás, Prága, 1924. április 5 53
Az emberi természetet csak a kozmosz megértése révén
érthetjük meg. Példák a tetteknek az egyik életből a másikba
való átvitelére. Garibaldi társai. Lord Byron. Marx. Muavija
- Wilson. A kétszer születettek. A Nap misztériumáról szóló
elveszett drámai eposz: Az ember lényének változása az
intellektus feláldozása révén. Maurice Maeterlinck Rudolf
Steinerről.
Az antropozófia, mint a világban és az emberben élő
szellemiség megismerésének alapja, és mint a morális és
vallásos élet lelki impulzusa
Ötödik előadás, Párizs, 1924. május 23 68
Az első Goetheanum megsemmisülése és a dornachi
Karácsonyi Gyűlés 1923124-ben az antropozófiai mozgalom
új impulzusa. Az ember lénye a halál és az újabb születés
közötti életben, a „halál", a „földi élet eltűnése" és a „csillagok" három szemszögéből szemlélve, az imagináció, az inspiráció és intuíció megismerési fokának alapján. A Hold-szféra.
Az emberiség ősi tanítóival való találkozás. Strader alakjának
az ősképe. A lélek beletágulása a kozmoszba, majd visszatérése a földi életbe, az új inkarnáció első csírája. A másoknak okozott fájdalom átélése.
Hatodik előadás, Párizs, 1924. május 24 79
A gyógyítás. A Merkúr-szféra titka. A Vénusz-lét szférája. A
Nap-élet. Az emberben lévő gonoszság kiegyenlítése ebben a
szférában.
Hetedik előadás, Párizs, 1924. május 25 91
A Nap-régió hierarchiája. Krisztus bekapcsolódása a Napszférába. Az emberi lélek felemelkedése a Mars-, Jupiter- és
Szaturnusz-létbe. Az új földi élet karmájának kialakulása,
ezeknek a régióknak legmagasabb hierarchiáit szemlélve. A
karma individuális megformálása e három szféra révén, három példán bemutatva: Voltaire (Mars), Victor Hugó
(Szaturnusz), és Eliphas Levi (Jupiter).
A karma, mint az emberi élet sorsának kialakítása
Nyolcadik előadás, Breslau, 1924. június 7 108
A Hold-szféra és az emberiség ősi tanítói. A karma első csírái.
Kilencedik előadás, Breslau, 1924. június 8 120
A karma elrendezése a csillagok világában.
Tizedik előadás, Breslau, 1924. június 9 136
Az emberi lelkek belenövekednek a szellemi hierarchiákba a
bolygószférákba való felemelkedésük folyamán. Az ember, mint
a világtörténelmi fejlődés hordozója. A Jupiter-böl-csesség
szférája. Heinrich Heine. Voltaire. Goethe. Eliphas Levi.
Tizenegyedik előadás, Breslau, 1924. június 10 152
A karma hatásai a világtörténelemben. A Szaturnusz-szféra és
a Szaturnusz lényeinek kozmikus-univerzális emlékezőképessége. Friedrich Schiller. Ernst Haeckel. Victor Hugó.
Tizenkettedik előadás, Breslau, 1924. június 11 165
A karma jelentősége az egyes emberi életben. Az elmúlt és a
létesülő karma. Példák az „Életutam" ból: a mértantanár,
Lord Byron, Garibaldi.
Tizenharmadik előadás, Breslau, 1924. június 12 182
Az éber gondolati élet, az álmodó érző élet és az alvó akarati
élet. Emlékezés és nyelv. Az élet korszakainak viszonya a szület és előtti élethez és a régebbi földi élethez. Történelmi fejtegetések saját karmánk megfigyeléseivel kapcsolatban. Harun az Rasid és Verulami Bacon. Amos Comenius. Woodrow Wilson.
Tizennegyedik előadás, Breslau, 1924. június 13 199
A karma kutatásának módszertana.
Tizenötödik előadás, Breslau, 1924. június 14 214
A felébredés és elalvás pillanatainak viszonya a karmikus
múlthoz, és a létrejövő karmához. A karma alvás közben
történő alakulása. Gyógyító megismerések.
Tizenhatodik előadás, Breslau, 1924. június 15 230
Morális-lelki magatartásunk hatásai a halál és az újabb születés közötti életben, változásuk a hierarchiákkal való kapcsolatunk révén. A múlt karmájának működése a fej megformálásában. A létrejövő karma az anyagcsere-végtagrendszerben. Pestalozzi. Az antropozófia kultúrtörténeti feladata.
Jegyzetek 245
