1.114.022
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai
Az Oxfordban 1922. augusztus 16. és 21. között tartott 9 előadás - Waldorf sorozat
Budapest
| Kiadó: | Magyar Antropozófiai Társaság |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 170 oldal |
| Sorozatcím: | Genius |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 11 cm |
| ISBN: | 963-0067-21-8 |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Egy korszerű világszemlélet alapelemeiRudolf Steiner,
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja.
Az antropozófia
a XX. század kereső emberek előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett -a nyugati... Tovább
Fülszöveg
Egy korszerű világszemlélet alapelemeiRudolf Steiner,
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja.
Az antropozófia
a XX. század kereső emberek előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett -a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldor-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása). Vissza
Tartalom
| Első előadás - Oxford, 1922. augusztus 16. | |
| A nevelés szellemi alapjai I. | |
| Bevezetés | |
| A Waldorf-pedagógia jellege: a szellemi megismerésből és a szellemi cselekvésből származik | |
| A gyermek életszakaszai | |
| A gyermek mint érzékelő szerv | |
| Utánzás | |
| Fogváltás | |
| Krízis a kilencedik év körül | |
| Autoritás és követés | |
| A nemi érés | |
| A saját vélemény kialakulása | |
| A képszerűség, mint a tanítás előfeltétele az ítélkezésre képes korban | |
| Második előadás - 1922. augusztus 17. | |
| A nevelés szellemi alapjai II. | |
| A szellem, a lélek és az intellektus jellemzése | |
| A szellem, a teremtő princípium felismerhető a növekvő gyermekben | |
| Az intellektus tükörkép-jellege | |
| A szellemi tapasztalás történelmi útjai | |
| A jóga: a teremtő szellem átélése a lélegzésben | |
| Bensőséges kapcsolat a gondolkodás és a légzés között | |
| A modern megismerési út: az üresség, a puszta gondolati kép átélése | |
| A természettel való együttélés, a külvilág dolgaiban való alámerülés, a reális imaginációhoz vezet | |
| Harmadik előadás - 1922. augusztus 18. | |
| A nevelés szellemi alapjai III. | |
| A spirituális megismerés másik útja, az aszkézis | |
| Átalakulása a modern szellemtudományban | |
| Az emberi organizmus hármas tagozódásának eszméje | |
| A gondolkodás, érzés, és akarat kapcsolata az idegrendszerrel, a ritmikus rendszerrel és az anyagcsere-végtagrendszerrel | |
| Negyedik előadás - 1922. augusztus 19. | |
| A kisgyermek nevelése és a nevelő alapérzése | |
| A három rendszer ritmikai különbségei | |
| Az ideg-érzékszervi rendszer elsődlegessége a kisgyermeknél | |
| A gyermek, mint érzékszerv | |
| Utánzás | |
| Szoktatás | |
| A nevelő érzületének hatása | |
| A fogváltás | |
| Az átöröklés magyarázata | |
| A ritmikus rendszer előtérbe kerülése a fogváltás után | |
| A tanítás művészi kialakítása | |
| Morális nevelés példaképek útján | |
| Kész erkölcsi parancsok és a morális erő képzése | |
| Alázat a gyermek előtt, hála és szeretet a gyermek iránt és hivatástudat, mint nevelői alapérzés: a három aranyszabály | |
| Külön előadás - 1922. augusztus 20. | |
| Az érzékfeletti világok kutatása | |
| Intellektuális és szellemi megismerés | |
| A meditáció lényege | |
| Imagináció, inspiráció és intuíció | |
| Gyakorlatok a magasabb megismerési fokozatok kialakítására | |
| Ötödik előadás - 1922. augusztus 21. | |
| A fiatal gyermek nevelése. A tanár mint a nevelés művészet I. | |
| Írás és olvasás az akarati és képszerű elemből | |
| A tanító szabadsága | |
| A gyermek a kilencedik évben | |
| Rudolf Steiner, mint nevelő | |
| A tanítás előkészítése és gazdaságossága | |
| Növénytan | |
| Állattan | |
| Az emlékezet túlterhelése és a betegségre való hajlam | |
| A szemléltető oktatásban a gyermek annyit vesz fel magába, amennyit el tud viselni a magasabb osztályokban is | |
| Számtantanítás | |
| Összefüggése a moralitással | |
| Hatodik előadás - 1922. augusztus 22. | |
| A fiatal gyermek nevelése. A tanár mint a nevelés művésze II. | |
| A tizenkettedik életév | |
| Ásványtani és fizikai oktatás | |
| Okság a történelemben | |
| A tanár mint nevelő-művész | |
| Humor | |
| A gyermek művészi, individuális megközelítése | |
| A melankólikus, flegmatikus, szangvinikus és kolerikus gyermek | |
| Az osztályfoglalkozás | |
| Példa egy művészi foglalkozásra | |
| Gyermekek akadozó, illetve átszivárgó képzetekkel | |
| Kezelésük festés és a tornatanítás útján | |
| Hetedik előadás - 1922. augusztus 23. | |
| A Waldorf-iskola mint szervezet | |
| Az organizáció és az organizmus közti különbség | |
| A Waldorf-iskola mint egységes iskola | |
| Szükségszerű kompromisszum a nevelési eszmék és a jelenkor követelményei között | |
| A tanári értekezlet lényege és feladata | |
| A haszontalan gyermek | |
| A szakaszos (epochális) tanítás | |
| Gazdaságosság a felejtés kiegyenlítésére | |
| Idegen nyelvek oktatása | |
| Az óraterv kialakítása | |
| Kézügyességi és kézimunka-oktatás | |
| A színek átélése és a festés oktatása | |
| Nyolcadik előadás - 1922. augusztus 24. | |
| Fizikai és morális nevelés | |
| A fizikai nevelés alapvonásai | |
| A gyermeki játék és összefüggései az egészséggel | |
| Példák a patológikus melankólia és szangvinikum kezelésére | |
| Egészségi zavarok a pubertás korában, ezek összefüggései és kezelésük módja | |
| Osztályzatok és emlékeztető szövegek | |
| Kisegítő osztály | |
| A morális nevelés alapvonalai | |
| Vallásos nevelés | |
| A Waldorf-iskola nem világnézeti, hanem módszertani iskola | |
| Az euritmia és az euritmia-figurák | |
| Kilencedik előadás - 1922. augusztus 25. | |
| Nevelés az érési időszakban, és a tanárok működési feltételei | |
| Testi, lelki és szellemi átalakulás a lányoknál és fiúknál | |
| A tanári elfogulatlanság az emberi természet változásaival szemben | |
| A tanárnak a világot ismerő embernek kell lennie | |
| Az intellektuális gondolkodás fiziológiai szempontjai, kiválasztódási folyamat | |
| Kész ítéletek átvétele, vagy eleven ítéletalkotás | |
| Hatása a fiziológiára | |
| A pubertáskori nehézségek okai | |
| Zárszó | |
| Az igazi nevelés és oktatás egy átfogó világnézetből fakad | |
| Az antropozófia nem fanatizmusra, hanem egyetemességre törekszik | |
| Az érzületi atmoszféra, mint a nevelés háttere |
Témakörök
Rudolf Steiner
Rudolf Steiner műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rudolf Steiner könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal