kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Magyar Antropozófiai Társaság |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 227 oldal |
| Sorozatcím: | Genius |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-04-6045-9 |
| Első előadás (Dornach, 1918. október 18.) | 10 |
| A tudati impulzus felerősödése | |
| Szimptomatológia: a külső események mögötti igazi valóság | |
| A középkor egyetemes impulzusa: a római katolicizmus | |
| Szimptomatológikus fordulópontok: a pápák Avignonba költözése 1309-ben, a templomos rend felszámolása, a mongol betörések, az Orleansi Szűz fellépése és a francia és angol nemzeti állam létrejötte | |
| A Habsburg-ház felemelkedése | |
| A városok kialakulása | |
| Az angol parlamentarizmus: a tudati lélek impulzusa | |
| Az orosz birodalom kialakulásának kezdetei | |
| Anglia: inkább nemzeti árnyalatok, Franciaország: inkább személyes elemek | |
| Az utóbbi forradalomhoz vezet, az előbbi a liberalizmushoz | |
| A tudati lélek impulzusa Angliában: I. Jakab | |
| Második előadás (Dornach, 1918. október 19.) | 32 |
| Az újkor szimptomatológiája | |
| Franciaország: az államiság megerősödése | |
| Tündöklés és egyidejű hanyatlás: XIV. Lajos | |
| A francia forradalom: a személyiség önállósodása | |
| Zűrzavar a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszó félreértése miatt | |
| A forradalom lélek test nélkül, Napóleon: test lélek nélkül | |
| A szabadkőművesség | |
| A szocializmus három jellegzetes eleme: az osztályharc elmélete, az értéktöbblet-elmélet és a materialista történelem-szemlélet | |
| Úrkori történelmi szimptóma: olyan helyzetek kialakulása, amelyek megoldhatatlan problémákká válnak | |
| Harmadik előadás (Dornach, 1918. október 20.) | 55 |
| Az újkori történelem jellegzetes szimptómái | |
| A gépkorszak | |
| A gyarmatosító törekvések jelentősége | |
| A tudati lélek impulzusa eltörli az emberek közötti hagyományos differenciálódást | |
| A természet megfigyelése és a kísérletezés | |
| A kísérletek átültetése a szociális rendbe: a technika, ami halált hoz a modern életbe | |
| A parlamentarizmus a személyiség kioltásához vezet | |
| Korunk irányadó jellegzetessége: a születés és a halál titka | |
| A tudati lélek korának értelme: az érzékfeletti impulzus élretörése | |
| A gyógyulás útját a kozmikus összefüggésekben kell keresni | |
| Negyedik előadás (Dornach, 1918. október 25.) | 74 |
| A természettudományos gondolkodásmód történelmi jelentősége | |
| A történelmi tények mögötti valóság helyes szemlélete az érzékfeletti elemhez vezet | |
| Az orosz forradalom: új eszmék hatása, ugyanakkor a vezetők eszme-nélkülisége: nyomás és szívás-probléma | |
| A proletariátus eszmevilága | |
| A jövő útja: az emberek őszinte érdeklődése egymás iránt | |
| A szociális élet összefüggése a születés és halál titkával | |
| A gonosz kifejlődése az ember belső világában | |
| Ötödik előadás (Dornach, 1998. október 26.) | 93 |
| Érzékfeletti elemek a történelem-szemléletben | |
| A gonosz misztériumának összefüggése a halállal és a golgotai misztériummal | |
| A világmindenségben működő halálerők feladata: megadni az embernek a tudati lélek képességét | |
| A gonosz erők nem azért működnek, hogy az embereket gonosszá tegyék, ez csak mellékhatás | |
| Az emberek egymás iránti érdeklődésének kifejlődése négy különböző területen kell hogy megtörténjen | |
| Hatodik előadás (Dornach, 1918. október 27.) | 111 |
| Epizódszerű utalások "A szabadság filozófiája" új kiadásához | |
| A szabadságnak a külső életben valódi impulzussá kell válnia | |
| Az emberi individualitás végső célja: a szabad szellem | |
| Az intuíció kifejlesztésével a gonosz hajlamok jóra fordíthatók | |
| A szabadság tudománya etikai individualizmushoz vezet | |
| Rudolf Steiner ilyen irányú kísérletei a "Magazin für Literatur" c. lappal, a szocialista munkásságnak tartott előadásokkal és a Teozófiai Társaságnál | |
| Hetedik előadás (Dornach, 1918. november 1.) | 142 |
| Epizódszerű utalások a "Goethe világnézete" új kiadásához | |
| Miért lett a dornachi épület neve Goetheanum? | |
| Németnek lenni német birodalomban és Ausztriában | |
| A goetheanizmus lényege | |
| Goethe intuitív természet-szemléletének művésszé válása | |
| Goethe az igazi egyetem, a mai egyetemek alszanak | |
| Nyolcadik előadás (Dornach, 1918. november 2.) | 159 |
| Az Atlantisz utáni ötödik korszak vallástörténeti impulzusa | |
| Három fejlődési áramlat kereszteződése az emberben: az egész emberiség az érzőlélek fejlesztésén dolgozik, az egyes ember a tudati lelket fejlesz ki és az egyes népek fejlettségi szintje is különböző | |
| A Krisztus-impulzus differenciálódása: a Krisztus-nép és az egyházi nép | |
| Poláris ellentét a jezsuitizmus és a goetheanizmus között | |
| Kilencedik előadás (Dornach, 1918. november 3.) | 176 |
| Az európai és a jelenkori impulzus | |
| A Krisztus-impulzus hatása a három fejlődési áramlatra | |
| Goethe vallásos érzületének kifejeződése a "Wilhelm Meister"-ben | |
| Az arianizmus és az athanazianizmus | |
| A páholy-nép | |
| A Gál-áramlat | |
| A szociális mozgalom egészséges fejlődésének alapja: testvériség a szociális struktúrában, szabadság a vallásos gondolkodásban és egyenlőség a megismerés területén | |
| Jegyzetek |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.