A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848-1871

Szerző

Ruszoly József

Szerkesztő

Péter László

Lektor

Oltvai Ferenc

'Ruszoly József: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848-1871 ' összes példány

Kiadó:	Somogyi Könyvtár
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	215 oldal
Sorozatcím:	Szeged múltjából
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-7581-36-7
Megjegyzés:	Megjelent 600 példányban. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A népképviseleti önkormnyzat kezdetei
A rendi önkormányzatról	7
Az első városi törvény	8
A forradalom és szabadságharc idején	10
Az önkényuralom alatt	11
A kiegyezés kora	12
Tisztviselők és képviselők
Tisztújítások	14
A tisztújítások előkészítése és a választók	17
A tisztújítások lezajlása	22
Szeged alkotmányos tisztújításai	28
A városi képviselők	31
A tiszteletbeli képviselők és tisztviselők	32
A képviselői mandátum	33
A zsidók képviselete	36
Az alsóbb rendű hivatalnokok	37
A képviselői eskü	38
A képviselők erkölcsi és anyagi felelőssége	40
A segédhivatalok betöltése	44
A tiszteletbeli tisztviselők	46
A tisztviselők behelyettesítése	46
Az írnokok	51
A hivatalviselők javadalmazása	52
A nyug- és kegydíj	57
A tisztviselők szabadságolása	64
A közgyűlés
Rendes és rendkívüli közgyűlések	65
A határozatképesség	66
A közgyűlés menete	68
A jegyzőkönyv	72
Az önkényuralom idején elsikkasztott és megrongált jegyzőkönyvek ügye	74
A jegyzőkönyvek felterjesztése	75
Az elnöklés	76
Polgármesteri beszámolók	79
A tanács és a közgyűlés hatásköre	81
Az állandó szakbizottmányok	85
A törvénykezési szervezés
Az igazságszolgáltatási szervezet 1848/49-ben	88
A törvénykezési szervezés 1861-ben	91
Az alkotmányos igazságszolgáltatás helyreállítása 1867-ben	95
A közgyűlés és a törvényszék	96
A Polgári törvénykezési rendtartás	100
Az 1869: IV. ts. végrehajtásának előkészületei	102
A rögtönítélő bíráskodás	105
Rendészet és közbiztonság
A városi szolgaszemélyzet és a rendészet	107
A pusztázók	108
Küzdelem a betyárokkal	110
Kegyuraság, tan- és egészségügy
A kisteleki plébánia 1848-ban	115
Kreminger Antal elmozdítása 1849-ben	116
A röszkeiek hovatartozása	118
Szűcs Antal elmozdítása 1861-ben	118
A tanügyigazgatás	119
A protenstáns iskolák	121
A kegyes oskola	121
Az iskolaszék	122
Csongrád vármegyével közös iskolatanács	124
Az egészségügyi szervezet	126
Új gyógyszertárak	128
Az állatorvosi állomás	129
A joghatóság egyéb kérdései
A közgyűlés mint publikációs fórum	130
A statutumalkotási jog	131
Az árszabályozás és a szabad húsvágás	132
A mértékrendszer	135
A malmok és a malombíróság	136
Juhtartás	137
A telekbíróság	139
Az új telekkönyvi helyszínelés	140
Végrendeletek és alapítványok	142
A polgári jogegyenlőség felé	143
Az adóügy
A közteherviselés 1848/49-ben	145
Az adóügy 1861-ben	147
Az adóügy 1867-től	149
A fogyasztási adó bérlése	152
A városgazdaság
A kisebb királyi haszonvételek és egyéb javadalmak hasznosítása	155
A hídvám	161
A hídnyitási díj	162
A tápai révjog	163
A halászati jög	163
Az italmérési jog	164
A sörházi javadalom	166
Az úri jogok maradványai Tápén és Kisteleken	167
A cserép- és téglaégetési díj	167
A városi földek hasznosítása	168
A harmincéves földek	172
A város közbirtokainak védelme	179
A közköltség-előirányzat és a jövedelemfejlesztés	180
Hitelfelvétel és kölcsönnyújtás	184
A tár- és számadásvizsgálat	186
Városrendezés, vízvédelem, Tisza-szabályozás és csatornaügy	188
Függelék
Forráshelyek	195
Utószó	196
Inhalt	199
Névmutató	203