A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Hogyan nézzük az ikonokat?

Szerző
Szerkesztő
Fotózta
Kapcsolódó személy

Kiadó: Corvina Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 183 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-13-6683-9
Megjegyzés: Színes fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


A könyv egyik fő célja, hogy az olvasók széles körével megismertesse az ikonokat, történeti és esztétikai vonatkozásait. Napjainkban, Magyarországon még mindig igen elterjedtek azok a még 19. században gyökerező nézetek, amelyek szerint az ikonok túl sok szabályt, előírást követnek, ábrázolási rendszerük igen megkötött, az alkotások nagyon egyformák. Mintha csak ezekre a tévedésekre válaszolt volna Makszimilian Volosin (1877-1932) orosz költő és festő Mire tanítanak az ikonok? című, még 1914-ben megjelent írásában, ahol az ikonfestő kánontiszteletét a költőnek a versformák iránti természetes vonzódásával hasonlítja össze.
Az ikon a 20. század elején inspirálta az orosz avantgarde művészetet is. Malevics szuprematizmusa kétségkívül az ikon speciális szerkezetéből és miszticizmusából merített. Larionov lucsizmusa (rayonizmusa) összefüggésbe hozható a középkori nagy teoretikusoknak, a hészükhasztáknak a fényelméletével. A kortárs művészet is számtalanszor kapcsolódik az ikon elvont,... Tovább

Fülszöveg


A könyv egyik fő célja, hogy az olvasók széles körével megismertesse az ikonokat, történeti és esztétikai vonatkozásait. Napjainkban, Magyarországon még mindig igen elterjedtek azok a még 19. században gyökerező nézetek, amelyek szerint az ikonok túl sok szabályt, előírást követnek, ábrázolási rendszerük igen megkötött, az alkotások nagyon egyformák. Mintha csak ezekre a tévedésekre válaszolt volna Makszimilian Volosin (1877-1932) orosz költő és festő Mire tanítanak az ikonok? című, még 1914-ben megjelent írásában, ahol az ikonfestő kánontiszteletét a költőnek a versformák iránti természetes vonzódásával hasonlítja össze.
Az ikon a 20. század elején inspirálta az orosz avantgarde művészetet is. Malevics szuprematizmusa kétségkívül az ikon speciális szerkezetéből és miszticizmusából merített. Larionov lucsizmusa (rayonizmusa) összefüggésbe hozható a középkori nagy teoretikusoknak, a hészükhasztáknak a fényelméletével. A kortárs művészet is számtalanszor kapcsolódik az ikon elvont, sík képi rendszeréhez, misztikus szemléletéhez, sajátos szimbólumaihoz, néha pedig csak egy-egy érdekes motívumot vesz át.
Rúzsa György mindezen összegzésen túl reprodukciókhoz írt kommentárokkal, képelemzésekkel segíti az olvasót az ikonok megértésében és az ikonművészet világában történő könnyebb tájékozódásban.
*
Rúzsa György, a művészettörténeti ikonkutatás legnagyobb hazai és nemzetközileg is elismert tudós művelőjének e legújabb - a művészettörténeti megközelítést az ikonteológiával összekapcsoló, az ikon iránt érdeklődők legszélesebb körének szóló - kézikönyve tömör foglalata annak a mérhetetlen tudásnak, amelyet az ortodox keresztény kultuszkép sok évtizedes kutatása során felhalmozott, és tudományos monográfiák, szaktanulmányok hosszú sorában osztott meg a szakmai és nem szakmai közönséggel.
Szilágyi Ákos Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza

Ruzsa György

Ruzsa György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ruzsa György könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv