A demokrácia csúfsága

Előszó

Nagy örömmel, ugyanakkor némi aggodalommal fogadtam azt az ajánlatot, hogy magyarul is kiadják összegyűjtött esszéimet. Természetesen tisztában vagyok a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok jelentőségével, különösen fontos volt a közös balsors fél évszázada, amikor rémes politikai kísérleteket végeztek rajtunk. Másrészt viszont mindig attól tartok, hogy helyi, sőt provinciális nézőpontból követem az eseményeket. Egy francia szerző a XX. század elején írt egy darabot, a cselekménye - mint az alcímben megmagyarázza - "Lengyelországban, vagyis sehol" játszódik. Nos, én a visszájára fordítom ezt a helymegjelölést. Mindaz, amikor a könyvemben írok, olyan eseményekkel kapcsolatos, amelyek "Lengyelországban, vagyis mindenhol" történtek. Manapság, amikor annyit beszélnek a régiók sajátosságairól, a kultúrák sokaságáról, a számos csoportidentitásról, egyre megalapozottabbnak tűnik az a meggyőződés, hogy a mai nyugati civilizációhoz tartozó társadalmak nagyon hasonló forgatókönyv szerint működnek. Az is igen valószínű, hogy Közép- és Kelet-Európa országaiban is hasonló forgatókönyvek szerint követik egymást az események. A mai magyar társadalom kutatója nyilván azt mondhatná, "Magyarországon, vagyis mindenhol".
A könyvben több téma is előkerül, de az a legfontosabb, amelyet a címben megjelöltem, a demokrácia csúfsága. Már régóta, legalább Platón kora óta tudjuk, hogy csúf. Vissza