Farkas István

Előszó

Farkas István 1887. október 20-án született Budapesten. Ugyanabban az évben, mint Marc Chagall, Hans Arp, Jüan Gris, Marcel Duchamp, Kürt Schwitters, Kassák Lajos, Le Corbusier, Blaise Cendrars, Karinthy Frigyes, Csáth Géza, Erwin Schrődinger, Antal Frigyes, a szellemi élet különböző területeinek nagy újítói. Olyan generáció tagja, amelyik megkérdőjelezi és megváltoztatja az addig érvényben lévő gondolkodási normákat, esztétikai nyelvet, átalakítója környezetének, a „művészet sorsfordulójának" teremtője.
"Önmagával elégedett, jóllakott kor", a „tiszta liberalizmus ígéretföldje" - jellemzi a Farkas születése körüli időszakot Szekfű Gyula.
Farkas asszimilálódott zsidó polgári családból származik. Apai családja Erdélyből. Kereskedő nagyszülei 1849-ben Aradon kötnek házasságot. Apja, Wolfner József (1856-1932) könyvkereskedő, a cégteremtő, vagyongyarapító, akinek szerepét fia életében sokan Kafka apjáéhoz hasonlítják, pedig konzervativizmusa és liberalizmusa, munkabírása, koncepciózus terjeszkedése, a múlt század végén oly tipikus szerepfelfogása - a családfenntartó, az apa, a cégalapító - alapján inkább Buddenbrook-figurának mondható. Anyja, budai Goldberger Anna (1850-1892) a házasságkötéskor, 1887 januárban özvegy, két fiúgyermekkel. Egészségi állapota labilis, István ötéves, amikor édesanyja meghal. Az apa nem nősül meg, nevelők és a Wolfner-rokonság, a másik Wolfner József és felesége, Klára gondoskodik a fiúkról. István egyik féltestvére fiatalon meghal. Kilenc évvel idősebb bátyja, Wolfner Pál (1878-1921), az apa reményei szerint a cég leendő örököse huszonkilenc regény, ifjúsági regény, színdarab, útleírás szerzője, markáns és ellentmondásos egyénisége a századforduló magyar közéletének. Előbb ortodox marxista, híve a történelmi materializmusnak, tagja a radikális Társadalomtudományi Társaságnak, a Munkástanfolyam könyvtár 1. számát ő írja A szocializmus története és tanítása címen, majd 1906-ban Andrássy Gyulával, Gratz Gusztávval együtt ellentársaságot alapít. Évekig tagja a Szabadkőművesek Szövetségi Tanácsának, miközben élesen támadja a Galilei Kört és a konzervatív Petőfi Társaság tagja. 1910-től kormánypárti, országgyűlési képviselő és éli a dzsentrik életformáját, jobboldali folyóiratot finanszíroz. István hétéves, a visszaemlékezések szerint már rendszeresen rajzol, amikor apja, a cégtulajdonos Wolfner József megindítja a negyven-ötvenezer példányban megjelenő Új Időket, amelyik megszüntetéséig, 1948-ig a magyar középosztály, kispolgárság igen népszerű lapja. Főszerkesztőjével, Herczeg Ferenccel és képzőművészeti szerkesztőjével, Lyka Károllyal Farkasnak gyerekkorától haláláig szoros, meghatározó kapcsolata volt. Lyka ismerteti össze a még gimnazista, de már festőnek készülő Farkast Réth (akkor még Róth) Alfréddal és Egry Józseffel, akihez mindvégig szemérmes baráti kapcsolat s kölcsönös szakmai érdeklődés fűzi. Ugyancsak családi kapcsolatként indult a sorsát eldöntő kötelék Mednyánszky Lászlóval, aki Wolfner Józseffel együtt a Nemzeti Szalon alapító tagja, s üzleti szerződés köti a céghez. Mednyánszky festményeivel Wolfner József megalapozza gyűjteményét (hogy milyen jelentős Mednyánszky-képek voltak a Wolfner család tulajdonában, az töredékében még ma is látható a Kecskeméti Képtárban, dr. Keleti György és a Pásztor család műgyűjteményében). Vissza