1.031.303

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Könyvszemle 2004/2.

Könyv- és sajtótörténeti folyóirat - 120. évfolyam 2. szám

Szerző

Kiadó: Argumentum Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 105 oldal
Sorozatcím: Magyar Könyvszemle
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Francia és angol nyelvű összefoglalókkal, tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bár Svédország a 17. század folyamán regionális jelentőségű középhatalomból európai szintű nagyhatalommá nőtte ki magát - amely elsősorban a vesztfáliai békében jutott kifejezésre -, az Oszmán... Tovább

Előszó

Bár Svédország a 17. század folyamán regionális jelentőségű középhatalomból európai szintű nagyhatalommá nőtte ki magát - amely elsősorban a vesztfáliai békében jutott kifejezésre -, az Oszmán Birodalom kiesett a skandináv királyság látóköréből. Szórványos diplomáciai kapcsolataik nagyrészt a svéd királyok és Erdély fejedelmei közti szövetségkötések folyományai voltak, és ennek következtében a század 40-50-es éveire koncentrálódnak.
A 17. századi Svédországban mindössze két könyv jelent meg, amely az Oszmán Birodalommal foglalkozott. Az első Claes Ralamb, a svéd király képviseletében 1657-58 folyamán Konstantinápolyban járó diplomata jelentése volt, amely - előszava szerint - a nagy érdeklődésre való tekintette] jelent meg, huszonegy évvel benyújtása után. A másikat Eriand Dryselius jönköpingi lelkész adta ki a század végén.
A svéd-oszmán kapcsolatok az utóbbi időben számos kutatás témáját adták: elég csak a 18. századi konstantinápolyi követcsalád, a Celsingek bibyi rezidenciáját feldolgozó, több területről érkező kutatót foglalkoztató munkacsoportot említeni. Vissza

Tartalom

Kármán Gábor: Magyarország és Erdély egy 17. századi svéd népkönyvben 105
Dukkon Ágnes: A könyves kultúra és a kalendárium-műfaj kapcsolata a 16-18. századi Közép-Európában 119
Fehér Katalin: Iskolai újságolvasás Magyarországon a 18. században 131
KÖZLEMÉNYEK
Frivaldszky János, id.: Egy kéziratos filozófia-tankönyv 1626-ból 151
Fekete Csaba: A pataki ágenda két kiadása 156
S. Sárdi Margit: Ismeretlen Hermányi-kézirat 164
Körmendy Kinga: Karacs Ferenc metszetei a Buda és Pest közötti állóhíd tervéhez 168
Csepregi Zoltán: Az első magyarországi vend nyelvű kiadvány 171
Újvári Hedvig: Az 1873-as bécsi világkiállítás a Pester Lloyd hasábjain 174
Vesztróczy Zsolt: Közművelődés és magyarosítás 185
FIGYELŐ
Rozsondai Marianne: Csapodi Csaba (1810-2004) 193
SZEMLE
Csokonai Vitéz Mihály: Költemények. V. 1800-1805. Sajtó alá rend. Szilágyi Ferenc. Bp.
2002. (Kilián István) 195
Gáspár János 1816-1892. Dokumentumok. Összeáll. Aknay Tibor. Bp. 2003. (Kerényi
Ferenc) 198
Király Péter: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása. A budai
Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai 1777-1848. Nyíregyháza, 2003. (Abonyi
Andrea) 200
Inventarium de operibus litterariis ad res hungaricas pertinentiis [!] ab initiis usque ad annum
1700. Összeáll. Kulcsár Péter. Bp. 2003. {Borda Lajos) 201
A magyar térképészet nagyjai. Lipszky János (1766-1826), Mikoviny Sámuel (1700-1750).
Szerk.: Plihál Katalin, Reisz T. Csaba, Török Enikő. Bp. 2001. (Dukkon Ágnes) 202
La Francé des humanistes. Henri II Estienne, éditeur et écrivain. Par Judith Kecskeméti,
Bénédicte Boudou et Héléne Cazes. Turnhout, Belgium, 2003. (Ekler Péter) 206
Rypson, Piotr: Piramidy slonca labirynty. Poezja wizualna w Polsce od XVI. do XVIII.
wieku. Warszawa, 2002. (Kilán István) 208
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv