Sajdik

Fülszöveg

Sajdik Ferenc grafikusművész, karikaturista
"Később az élet úgy hozta, hogy Sajdik nagypapám egyik fia (öt fiú volt és egy lány) kis termetű, de nagyon ügyes, fürge, talpraesett volt (ő lett a papám). "Miért nem adjátok zsokénak?" - mondta egy ismerős. (...) És hogy ne legyen egyszerű a családfa, feleségül vette az Operaház balerináját, a mamámat, akinek ugyan csak a válláig ért. Hatvankét évet éltek együtt. (...)
Volt még a családban: idegenlégiós, apáca, textilgyáros, kávéház-tulajdonos, színész, miniszterhelyettes és a család "fekete báránya", aki elvette feleségül a börtönigazgató lányát. (...) Talán én voltam a legkomolyabb köztük. De a sok humor és szeretet, amivel elláttak egy életre, valahol kitört belőlem. Ezért lettem karikaturista. "
Csukás István író
"Amit Sajdik tud, azt nagyon kevesen tudják, Magyaroszágon egy-kettő, talán a világon is egy-kettő, ugyanis ő párhuzamosan újraéli a történetet. Tehát amikor azt a szót kitaláltam, hogy radírpók, akkor ő rajzolt valami olyat amit én szavakkal nem tudok elmondani. Azt hiszem, hogy itt a lényeg egyébként. Önálló művet tett mellé, nem alkalmazott grafikát. Sőt, annyira egyenrangút, hogy még szöveget is írt bele. Én sohase titlakoztam ellene (...)"
Kaján Tibor grafikusművész, karikaturista
"Sok karikaturistát ismerek, külföldieket és magyarokat, és úgy látom, Sajdik rajzai abban különböznek az összes többitől, hogy minden mozog rajtuk. Minden gurul, minden hajlik, a betonépületek táncolnak, a villanyszlopok meghajolnak, az emberek hömpölyögnek, tehát egy folytonos mozgás van a rajzaiban. Ha hihetnénk az átöröklésben, akkor azt mondanám, azért, mert a papája zsoké volt. (...) Félretéve a viccet, ha kiadnék egy Sajdik-albumot, azt a címet adnám neki: Görbe ceruza. Vissza