Sajtóbibliográfiák és sajtórepertóriumok szerkesztése, a hírlapok feltárása

Előszó

1964-ben miniszteri rendelet tette kötelezővé a megyei könyvtárak számára helyismereti gyűjtemény kialakítását. Jóllehet néhány helyen már korábban is jelentős helyismereti könyvtári munka folyt, ez a tevékenység a hatvanas évek második felében rendkívül felélénkült, sőt olyannyira kiterjeszkedett, hogy megindult a helyismereti gyűjtemények kialakítása a B típusú könyvtárakban is. Az élénk gyakorlati tevékenységet némi késéssel követte az elméleti, a gyakorlati munkát orientáló, szervező, eligazító teoritikus és menedzselő jellegű munka. A koordinálás, a feladatok kijelölése, a távlatok felmérése természetesen nem lehet csupán egy központi intézmény feladata. Ez a meggondolás vezetett ahhoz, hogy létre kell hívni a helyismereti munkában érdekelt szakemberek, könyvtárosok olyan műhelyét, amelynek munkája - akár közvetlenül, akár kiadványokon, ajánlásokon stb. keresztül közvetve - elláthatja e terület komplex és kollektív gondozását. Néhány "prehisztorikus" konferencia után a KMK olyan tanácskozás; konferenciasorozatot indított - az MKE Bibliográfiai Bizottságával karöltve - amely viszonylagos rendszerességgel napirendre tűzi a szakemberek által legfontosabbnak ítélt területek elméleti és gyakorlati problémáinak megvitatását, a teendők kijelölését stb. Az első három konferencia anyagát tartalmazza a jelen kötet.
E konferenciák résztvevőinek többé-kevésbé azonos köre, rituáléja már a kezdet kezdetén kialakult. Hagyományossá vált az is, hogy a konferencia ajánlásainak egyik pontja mindig kijelöli a legközelebbi tanácskozás témáját, javaslatot tesz az időközben elvégzendő munkákra, sőt az elvégzők személyére is. A következő konferencia elnöke pedig a megnyitó után mindig beszámol az elvégzett, a még el nem végzett és a folyamatban levő munkákról. Úgy tűnik tehát, hogy megvalósult egy olyan grémium, egy olyan műhely, amely felelősen és szenvedélyesen foglalkozik a helyismeret kérdéseivel. Keretet és lehetőséget nyújt a könyvtárak és munkatársaik kapcsolatteremtéséhez, a személyes konzultációhoz és az interperszonális kommunikációhoz egyaránt. Vissza