1.063.817

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Metalogicon

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 253 oldal
Sorozatcím: Középkori keresztény írók
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-361-432-5
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Salisburyi Jánost a szakirodalomban régtől fogva úgy értékelik, mint korának legolvasottabb tudósát, mint humanistát, aki kétszáz évvel megelőzte korát. Metalogicon című munkájában János hitet tesz a sokoldalú képzettséget adó filozófiai alapon nyugvó humanista oktatási rendszer mellett, amelyet a görögöknél Platón és Arisztotelész, a rómaiaknál pedig Cicero és Quintilianus képviselt. Úgy érzi, hogy saját korában veszélybe kerül ez az igényes pedagógiai program és nevelési cél, és olyan tananyagcsökkentő tendenciák kezdenek érvényesülni, amelyek az oktatást már-már a fecsegés szintjére süllyesztik le. Határozottan állást foglal ezen irányzattal szemben, és annak káros voltát Cornificius személyén keresztül nyíltan és keményen elítéli. De talán még ennél is fontosabb, hogy Metalogiconjával Arisztotelész logikai műveire terelte a közvélemény figyelmét. E művek fölfedezésének és értékelésének folyamatában olyan fontos szerepet játszott a Metalogicon, hogy nyugodt lélekkel tekinthetjük... Tovább

Fülszöveg

Salisburyi Jánost a szakirodalomban régtől fogva úgy értékelik, mint korának legolvasottabb tudósát, mint humanistát, aki kétszáz évvel megelőzte korát. Metalogicon című munkájában János hitet tesz a sokoldalú képzettséget adó filozófiai alapon nyugvó humanista oktatási rendszer mellett, amelyet a görögöknél Platón és Arisztotelész, a rómaiaknál pedig Cicero és Quintilianus képviselt. Úgy érzi, hogy saját korában veszélybe kerül ez az igényes pedagógiai program és nevelési cél, és olyan tananyagcsökkentő tendenciák kezdenek érvényesülni, amelyek az oktatást már-már a fecsegés szintjére süllyesztik le. Határozottan állást foglal ezen irányzattal szemben, és annak káros voltát Cornificius személyén keresztül nyíltan és keményen elítéli. De talán még ennél is fontosabb, hogy Metalogiconjával Arisztotelész logikai műveire terelte a közvélemény figyelmét. E művek fölfedezésének és értékelésének folyamatában olyan fontos szerepet játszott a Metalogicon, hogy nyugodt lélekkel tekinthetjük e művet az érett skolasztika előkészítőjének. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 11
1. Salisburyi János élete 11
2. Művei 14
3. A Metalogicon felépítése és sajátos jellege 17
4. A Metalogicon szöveghagyománya és kiadásai 26
5. Salisburyi János, a humanista 28
METALOGICON
ELŐSZÓ 33
ELSŐ KÖNYV 38
1. fejezet: A gyalázkodás késztette arra, hogy Cornificiusának válaszoljon 38
2. fejezet: Személyleírása nevének elhallgatásával 41
3. fejezet: Mikor, hogyan és kitol tanult? 42
4. fejezet: Mivé lettek e tévelygés követői 45
5. fejezet: Milyen férfiakat és miért mer ez a família becsmérelni ... 49
6. fejezet: Milyen érvekre támaszkodik 52
7. fejezet: Az ékesszólás ajánlása 54
8. fejezet: Arról, hogy a természetes adottságot gyakorlattal és gyakorlással kell
elősegíteni 56
9. fejezet: Arról, hogy az embereket teszi némává az, aki a logikát támadja 58
10. fejezet: Arról, hogy mit jelent a logika szó, és hogy minden olyan művészetet művelni kell, mely nem ártalmas 59
11. fejezet: Arról, hogy mi a művészet; a tehetség fajtáiról és arról, hogy a tehetséget művészetekkel kell művelni 60
12. fejezet: Arról, hogy miért mondjuk a művészeteket szabadnak 63
13. fejezet: Miért hívják a nyelvtant grammatikának? 64
14. fejezet: Arról, hogy bár a nyelvtan nem természeti jelenség, mégis a természetet utánozza 65
15. fejezet: Arról, hogy másodlagos keletkezésű melléknevek elsődleges keletkezésű főnevekhez nem illenek, például patronimikus ló (ecjuus patronymicus) 67
16. fejezet: Arról, hogy elsődleges keletkezésű melléknevek
másodlagos keletkezésű főnevekhez kapcsolódnak 72
17. fejezet: Arról, hogy a költészetben is a természetet utánozzuk ... 76
18. fejezet: Arról, hogy minek követésére és minek kerülésére tanít meg a nyelvtan 77
19. fejezet: Arról, hogy az alakzatok ismerete igen fontos 80
20. fejezet: Arról, hogy mi a nyelvész feladata 82
21. fejezet: Arról, hogy mily nagy férfiak tetszését nyerte meg a nyelvtan, és hogy nélküle csak úgy tudunk bölcselkedni, mint a süketek és a némák 84
22. fejezet: Arról, hogy Senecának a tekintélyével védelmezi tévtanát 85
23. fejezet: Arról, hogy mi szükséges leginkább a filozófia és az erény gyakorlásához, és hogy mindezeknek alapja a nyelvtan 87
24. fejezet: Az olvasás és a felolvasás hasznáról; Charters-i Bernardusnak és követőinek módszeréről 88
25. fejezet: A nyelvtan dicsérete Quintilianustól 93

MÁSODIK KÖNYV 95
1. fejezet: Arról, hogy a logika azzal, hogy az igazságot keresi, az egész filozófiának hasznára van 96
2. fejezet: A peripatetikusok iskolájáról, a logika eredetéről és felfedezőjéről 97
3. fejezet: Arról, hogy a bölcsészeknek logikát kell hallgatniuk, továbbá a bizonyító, a valószínűségi és a szofisztikus logika különbségéről 99
4. fejezet: Arról, hogy mi a dialektika és honnan kapta a nevét 101
5. fejezet: A dialektika részeiről és a logikusok céljáról 102
6. fejezet: Arról, hogy mindenki logikára törekszik, de nem mindenki éri el 104
7. fejezet: Arról, hogy a tocsogóknak le kell szokniuk a szócséplésről, hogy tudjanak 108
8. fejezet: Arról, hogy Arisztotelész megfékezte volna őket, ha hallgattak volna rá 110
9. fejezet: Arról, hogy nem hatékony a dialektika, ha a többi tudomány nem segíti 112
10. fejezet: Kiknek a tekintélyén alapulnak az előbbiek és az utóbbiak 114
11. fejezet: Mire képes a dialektika önmagában? 117
12. fejezet: Miben áll a dialektika gyakorlása, és milyen eszközt használ?
13. fejezet: Mennyire hasznos a valószínűségek tudománya, és hogy nehéz megállapítani, hogy melyek abszolút szükségszerűek 119
14. fejezet: Ismét ugyanarról 121
15. fejezet: Mi a dialektikai tétel, és mi a dialektikai probléma 123
16. fejezet: Arról, hogy e művészet minden művelője kisebb Arisztotelésznél 124
17. fejezet: Milyen károsan tanítanak, és mi volt a modernek véleménye a nemekről és a fajokról 126
18. fejezet: Arról, hogy az utódok mindig megváltoztatják az elődök véleményét 130
19. fejezet: Mit nem szabad elnézni az efféle tanítóknak? 131
20. fejezet: Arisztotelész tanítása a nemekről és a fajokról, sok érvvel és sok írás tanúságával körülbástyázva 132

HARMADIK KÖNYV 150
1. fejezet: Arról, hogyan kell olvasni Porphürioszt és más könyveket 153
2. fejezet: A Katégoriák hasznosságáról és eszközeiről 156
3. fejezet: Mi a katégoriák célja, és mivel elégszik meg a józan filozófus 160
4. fejezet: A Periermenie vagy helyesebben Periermenias lényege és hasznossága 167
5. fejezet: Mi alkotja e művészet korpuszát, és a Topika hasznosságáról 171
6. fejezet: A Topika első három könyvének hasznossága és feladata 175
7. fejezet: A negyedik és ötödik könyv tartalma 177
8. fejezet: A meghatározásról, amely a hatodik könyv témája 179
9. fejezet: Az azonosság és különbözőség problémája, melyet a hetedik könyvben tárgyal; és a Topica néhány
közös vonása 182
10. fejezet: A nyolcadik könyv hasznossága 185

NEGYEDIK KÖNYV 195
1. fejezet: Arról, hogy az Analitika az érveket vizsgálja 196
2. fejezet: Arról, hogy ez a tudomány mindenre hasznos, és hogy honnan kapta
a nevét 196
3. fejezet: Arról, hogy ez a könyv nem annyira hasznos a stílus
gazdagítása szempontjából 197
4. fejezet: Arról, hogy mi a tartalma az első könyvnek 198
5. fejezet: Arról, hogy mi a második könyv tartalma 200
6. fejezet: A Második analitika nehézségéről, és miből származik 201
7. fejezet: Miért érdemelte ki Arisztotelész a Filozófus nevet? 202
8. fejezet: A bizonyító logika szerepe, és miből jön létre a bizonyítás, és hogyan; és hogy az érzékelés e tudomány alapelve, és hogyan 203
9. fejezet: Mi az érzékelés; és hogyan erősíti a képzelettel együtt a filozófia
minden fajtáját 205
10. fejezet: A képzeletről, és arról, hogy belőle származnak az érzelmek, amelyek rendezik vagy megzavarják, vagyis elrútítják a lelket 206
11. fejezet: Mi a képzelet? A véleményről, a vélemény és érzékelés
becsapásáról; a fronészisz eredetéről, amit okosságnak
nevezünk 208
12. fejezet: Mi az okosság, mi az anyaga, melyek a részei, s hogyan
származik tudományos ismeret az érzékelésből 209
13. fejezet: A tudomány és bölcsesség különbségéről; és mi a hit? 209
14. fejezet: Az okosság és az igazság viszonyáról; az okosság eredete,
és mi az értelem 210
15. fejezet: Ismét arról, mi az értelem; és hogy az értelem szó
sokértelmű; és arról, hogy az értelmek tartósak 211
16. fejezet: A többértelműség megkülönböztetése; és hogy a buta
állatoknak nincs értelmük, jóllehet úgy tűnik, hogy tudnak különbséget tenni; és hogy a zsidók szerint honnan kapta ezt az ember 212
17. fejezet: Az értelem szerepéről; és miért a fejben helyezkedik el az érzékelés, amelyet az értelem felügyel; és melyek a Filológia szolgálólányai 214
18. fejezet: Az értelem és a megértés különbségéről;
mi a megértés? 215
19. fejezet: Mi a bölcsesség, és arról, hogy a bölcsesség kegyelem
révén az érzékelésből származik 215
20. fejezet: A lélek fogalma, egyszerűsége és halhatatlansága Cicero szerint 217
21. fejezet: Arról, hogy a fentiekben, ha nem is eleget, de néhány dolgot Arisztotelész elmondott a hipotetikus érvelésről 219
22. fejezet: A szofisztikáról és hasznosságáról 220
23. fejezet: A Szofisztikus cáfolatokra 221
24. fejezet: Azokról, akik Arisztotelész műveit elmarasztalják 223
25. fejezet: Arról, hogy Cornificius megvetendőbb, mint Bromius,
az istenek bohóca; és hogy Augustinus és mások hogyan dicsérték a logikát 223
26. fejezet: Milyen érvet alkalmazzunk Cornificiusszal és
más szemtelen gyalázkodókkal szemben? 225
27. fejezet: Arról, hogy Arisztotelész sok dologban tévedett,
de a logikában kiemelkedő 226
28. fejezet: Hogyan alkalmazzuk a logikát? 227
29. fejezet: Arról, hogy az ifjúság szemtelenségét meg kell fékezni;
és hogy Mercurius miért veszi feleségül Philologiát;
és mire kell leginkább törekedni 228
30. fejezet: Arról, hogy a filológia megelőzi a másik kettőt,
és hogy a kategóriáknak milyen vizsgálatát kell követni
az értelem és az igazság megvitatásában 229
31. fejezet: Arról, hogy mi az eredeti értelem, és a filozófiai iskolákról 232
32. fejezet: Mi az értelem ellentéte, és hogy az értelmet több értelemben mondjuk; és hogy az arányok örökek 233
33. fejezet: Arról, hogy az emberi értelem nem tökéletes;
és hogy az igaz szó többértelmű 234
34. fejezet: A verum (igaz) szó etimológiája; mi az igazság, és mi az ellenkezője 236
35. fejezet: Szintén az igazról, és arról, hogy másképpen léteznek
a dolgok, másképpen a szavak, és hogy másképpen az igaz, és hogyan 238
36. fejezet: Különbség azon dolgok között, amelyek igazak
és azok között, amelyek csak igaznak látszanak, a platonisták szerint 241
37. fejezet: Arról, hogy másképpen mondjuk igaznak vagy hamisnak
a dolgot, a véleményt és a beszédet; és miért hívjuk
modálisnak az efféle kifejezéseket 243
38. fejezet: Az értelem és az igazság összetartozásáról; és röviden lényegükről 245
39. fejezet: Ismét ugyanarról; és arról, hogy az értelemnek és az igazságnak nincs ellenkezője 245
40. fejezet: Mire irányul a peripatetikusok és az összes helyesen
filozófiátok szándéka; továbbá a megértés nyolc akadályáról 247
41. fejezet: (Az értelem korlátai és a hit szerepe) 249
42. fejezet: Hogyan bizonyítják látható érvek, hogy a világot
a hiúság uralja; és mi az oka annak, hogy itt fejezem be könyvemet 251
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Metalogicon
Állapot:
2.840 ,-Ft
23 pont kapható
Kosárba