Szombattól vasárnapig

Fülszöveg

A hat munkára és az egy istentiszteletre és pihenésre szentelt nap ciklusa - bár zsidó történelmi örökség - szinte mindig érvényre jutott szerte a világon. A zsidó és keresztély istentisztelet egyaránt megtalálja konkrét kifejeződését egy hetenként ismétlődő nap megünneplésében, amikor úgy teszik lehetővé Isten imádását, hogy szüneteltetik a világi foglalatosságokat.
Legújabb korunkban társadalmunk már átjutott egy igen radikális változáson annak technológiai, ipari, tudományos térhódítása miatt. "A modern ember - amint Ábrahám Joshua Heschel állítja - környezetének zsarnoksága alatt él." A rövidebb munkaidő teremtette szabadidő növekvő érvényülése nem csupán a hat munka és az egy pihenésre szánt nap ciklusának megváltoztatását eredményezi, hanem tradicionális vallási értékét is, mint amilyen az Úr napjának megünneplése. Ezért a keresztény ma arra kényszerül, hogy számoljon az idővel, ami az övé, amit saját élvezete szempontjából hasznosíthat. Az istentiszteleti kötelezettségeket, ha nem is mellőzték teljesen, az élet szeszélyeinek megfelelően gyakran a könnyen nélkülözhető dolgok szintjére redukálták. A "szent szombat" bibliai fogalma, ami azt jelentette, hogy azért szünetelnek a világi tevékenységek, hogy Isten imádása és az emberekért való odaadó cselekvés folytán a teremtés-megváltás áldásait tapasztalhassák, kiveszőfélben van a keresztény szemléletből. Ha tehát az ember elgondokodik azon a kényszerű helyzeten, amelyet gazdasági és ipari intézményeink teremtettek azáltal, hogy a munkaidőt úgy szervezték, hogy közben nem vették figyelembe az ünnepeket, hogy az ipari termelést maximálisan kihasználják, akkor könnyű megérteni, miként mehetett át radikális változáson a hét napos hét benne a hetenkénti istentiszteleti és nyugalomnappal. Vissza