Kolon

Előszó

Zoboralja tizenkét - vagy ha Zoborvidéket mondva Bars-Lédecet is ideszámítjuk, tizenhárom - falujának egyike, s talán legjellegzetesebbike Kolon. Az utolsó, 1991. évi népszámlálás szerint a falu lakosainak száma 1380. Ebből magyar nemzetiségű 902, szlovák 463, cigány 14, cseh 1.
Kolon Nyitrától keleti irányban 9 kilométer távolságban fekszik, 255 méteres tengerszint feletti magasságban. Ősrégi község. A XII. század elején a nyitrai vár, majd a zobori kolostor tulajdona. A kolostor birtoklevele 1113-ban Colin néven említi. 1156-ban Colunch már mint plébánia szerepel.
A hagyomány úgy tartja, hogy a Zoboralja falvai honfoglalás kori székely települések. Kolon nevét is egy székely vitéztől, Kolon Andrástól származtatják. Lakóinak feladata volt a Zsibrice2 alatti átjáró, a Nyitra völgyébe vezető gyepű védelme. A székelyudvarhelyi levéltár adatai szerint az egyik székely baján (fejedelem) neve Kolon, kinek apja Bardótz. 1519-ben iktatják be a Forgáchokat a kishecsei, másként bardócföldi birtokukba.4 Az Árpád-korban a szomszédos Zsére község ura is egy Syra nevű székely hadnagy. Szlovák nyelvészek a latin colu, azaz mocsár szóból vezetik le a Kolon nevet. Ez az elmélet is megalapozott lehet, hiszen tudjuk, hogy az Árpádok korában Magyarország egyik közigazgatási területe volt Kolon megye - nagyjából a mai Zala megyének felelt meg, mely a Kis-Balatont és más lápos-mocsaras területeket is magában foglalt. (Zalakomár nagyközség határában van egy Kolon nevű tanya.) IV. Béla 1243. évi határjáró oklevele, 1249-ben kiadott okmánya, valamint Csanád esztergomi érsek 1349-ben kiállított adólevele szerint Kolon a nyitrai kolostornak adózik. Az Anjou királyok idején a Somogy megyei Gatal nemzetség birtokolja, amely felveszi a Kolonyi nevet. Vissza