798.656

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A kultúra világa I-VIII.

A világmindenség-Az élő világ-Az egészséges ember/Technika/A képzőművészetek-A színház és a film-A zene/Irodalom-Filozófia-Nevelés/A Föld országai-Az emberiség története/Matematika-Fizika-Kémia/Magyar irodalom-A magyar nép története/Sport és testkultura-A tánc-A világ népei

Szerkesztő

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 8.273 oldal
Sorozatcím: A kultúra világa
Kötetszám: 1-8
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal, kihajtható térképekkel illusztrálva.

Tartalom

I. kötet
A kultúra Világa elé5
A VILÁGMINDENSÉG
Előszó15
Bevezetés17
Pillantás az csillagos égboltra29
Az égitestek távolsága44
A Hold és a bolygók távolsága46
Milyen messze vannak a csillagok?48
A csillagok látszólagos és valóságos fényessége49
Távolságmeghatározás változó csillagok segítségével51
A csillagok természetrajza53
Színképelemzés53
Színképtípusok57
A csillagok hőmérséklete58
A csillagok belső szerkezete60
A Russel-diagramm61
A Tejútrendszer65
A Tejútrendszer szerkezete65
Csillagok és csillaghalmazok79
Polulációk80
A tejútrendszer története81
Rádiócsillagászat82
Változó csillagok86
Novák89
A csillagok eredete92
A föld keletkezése99
Mit tud a tudomány a Föld koráról?99
Hogyan és miből keletkezett a Föld?100
A Naprendszer főbb sajátságai101
A Naprendszer keletkezésére vonatkozó elméletek103
A Smidt-féle kozmoginiai elmélet109
A bolygók kialakulása110
A bolygók azonos pályasíkja a menetiránya110
A bolygók pályájának alakja111
Bolygórendszerünk117
A Naprendszer "madártávlatból"117
Az egyetemes tömegvonzás119
A bolygók konfigurációi121
Az élet forrása: a Nap125
A Nap néhány adat tükrében125
Milyen messze van a Földtől a Nap126
A nap energiaforrása127
Milyen fényes a Nap?131
A Nap felépítése és felszíni képződményei134
A napfelszín és a naplégkör képződményei137
A napfáklyák141
A protuberanciák142
A flerek144
Séta a bolygók világában145
A földtípusú és jupitertípusú bolygók145
A bolygók fizikai tulajdonságai145
A bolygók légköre146
A földtípusú bolygók150
A kisbolygók167
A kisbolygók fizikai tulajdonságai169
A kisbolygók eredete172
Az óriásbolygók világában175
A távoli bolygók felfedezése185
A Naprendszer határövezetében188
A mellékbolygók191
A Hold193
Az üstökösök és hullócsillagok világában205
Hogyan dolgoznak az üstököskutatók?205
Az üstökösök szerkezete207
Valóban olyan veszedelmes égitestek az üstökösök?212
A visszatérő üstökösök215
Az üstökösök keletkezése219
Az üstökösök pusztulása222
A hullócsillagok224
A meteorok útja a légkörban225
Egy rendkívüli meteorhullás229
Meteoráramok236
Az állatövi fény238
A Föld241
A Föld mozgásai241
A Föld mozgása a csillagközi térségben248
Útban a világűr felé251
Rakéták, mesterséges holdak és űrrakéták251
Az első kozmikus sebesség252
A második kozmikus sebesség252
A rakéta254
A mesterséges holdak256
Holdrakéták, űrrakéták257
Fontosabb forrásmunkák jegyzéke259
AZ ÉLŐ VILÁG
Előszó263
Az élő természet határai265
Az élet lényege és az élő anyag keletkezése267
Különböző elképzelések az élet keletkezéséről267
Az élő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai270
Az élő anyag keletkezése273
Az élő anyag szerveződése277
Az élő anyag és a sejt277
A különböző sejtelméletek278
A sejtek alakja, nagysága, száma278
A citoplazma279
A sejtmag279
A sejtfal és a sejthártya280
A sejtszervek280
A sejtek osztódása281
A kolóniák285
A szövetek286
Szerv, szervrendszer szervezet289
Az életjelenségek291
Az anyagcsere291
Az asszimiláció291
Az autotróf szervezetek asszimilációja293
Anyagátalakulás a növényekben295
A heterotróf szervezetek asszimilációja295
A disszimiláció297
A fermentumok300
A vitaminok301
Az ásványi anyagok és a víz302
Az anyagcserefolyamatok egysége303
Ingerlékenység és mozgékonyság306
Az ingerlékenység elemi megnyilvánulási formái309
Idegrendszer és ingerlékenység309
Feltétlen és feltételes reflexek311
Az idegrendszer fejlődése312
A magasabb idegműködés314
Szaporodás317
A megtermékenyítés319
Az egyedfejlődés321
A növények egyedi fejlődése323
Az állatok egyed fejlődése324
A fejlődés belső tényezői325
A fejlődés külső tényezői330
A regeneráció331
Szövettenyésztés, szövetátültetés332
Öröklődés és változékonyság332
Az öröklődés törvényszerűségei333
A Mendel-féle szabályok és magyarázatuk335
A mennyiségi jellegek öröklődése339
Az anyai öröklés340
A változékonyság törvényszerűsége341
A kiválogatás alakító hatása341
Az alkalmazkodás342
Az öröklés és változékonyság a gyakorlatban344
Örökléstan a mezőgazdaságban345
Az élőlény és környezete347
Az élet feltétei a Földön347
Az élettelen környezet348
Az éghajlat350
Az élő környezet355
Az élő világ rendszere359
A növényvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése361
A legegyszerűbb élőlények361
A vírusok és a bakteriofágok362
A baktériumok365
Moszatok vagy algák365
Kékesmoszatok366
Sejtmagvas moszatok369
A gombák375
A zuzmók376
A mohák378
A harasztok381
A nyitvatermők383
A zárvatermők385
Első ágazat391
Második ágazat394
Harmadik ágazat399
Negyedik ágazat403
Az egyszikűek403
Ötödik ágazat412
Hatodik ágazat413
Növénytársulások419
Magyarország növényzetének kialakulása421
Az állatvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése421
Egysejtű állatok421
Egyféle magvú egysejtűek421
Kétféle magvú egysejtűek423
Többsejtű állatok424
Sejthalmazos állatok424
Szedercsíraszerűek424
Álszövetes állatok424
Szivacsok424
Szövetes állatok425
Csalánozók425
Bordás meduzák427
Lapos férgek427
Hengeresférgek430
Villágférgek431
Gyűrűsférgek431
Féreglábúak433
Ízeltlábúak434
Rákok435
Százlábúak438
Rovarok438
Puhatestűek450
Tapogatókoszorúsok453
Nyílférgek454
Tüskésbőrűek454
Előgerinchúrosok456
Gerincesek456
Fej-gerinchúrosok456
Körszájúak457
Halak458
Kétéltűek463
Hüllők vagy csúszómászók465
Madarak468
Emlősök477
Az evolúció493
A fajok rokonsága493
Az evolúció elmélete495
A törzsfejlődés495
Az első élőlények495
A Föld őskorának élővilága496
A földtörténeti ókor496
A földtörténeti középkor497
A földtörténeti újkor500
Az emberré válás502
A munka szerepe az emberré válásban505
A fejlődés törvényszerűségei506
A fajok változékonysága506
Az átalakulás módjai és okai507
Az ember és az élő világ509
Néhány érdekesség az élők világából521
A növényvilág óriásai és törpéi521
Az orcihidea-vadászok523
Elektromos halak525
Méhek, hangyák, termeszek526
A madarak költözéséről531
AZ EGÉSZSÉGES EMBER
Előszó537
Az emberi test ismeretének története541
Az ember helye az élő világban547
Az emberhez vezető fejlődés útja551
Az előembertől az ősemberig554
Milyen volt az ősember?558
Az emberi szervezet fejlődése561
A test szövetei564
A hámszövet564
Kötőszövet, porcszövet, csontszövet565
Az izomszövet566
Az idegszövet567
A szervrendszerek fejlődése568
A mozgásszervek568
A táplóló berendezés569
A légző berendezés569
A vizeletkiválasztó berendezés570
A nemi berendezés570
A keringési rendszer571
Az idegrendszer571
Az érzékszervek573
Az anyagcsere575
A fehérjék575
A szénhidrátok576
A zsírok577
A víz577
Az ásványi anyagok578
A vitaminok578
Az A-vitamin579
A B-vitamin579
A C-vitamin581
A D-vitamin581
Az ember energiaszükséglete581
Legfontosabb táplálékaink582
A tej582
Tejtermékek582
A tojás583
A hús584
A növényi táplálékok584
Mozgásszervek585
Csontváz585
A csontok, ízületek sérülései589
Az angolkór590
Izomzat591
A vérkeringés595
Az érrendszer596
A szív597
A vérkeringés vezérlése601
Az elektrokardiográfia602
Extraszisztolé603
A vérnyomás603
Keringési betegségek604
Magas vérnyomás604
Alacsony vérnyomás605
Az érelmeszesedés606
Szívtrombózis606
Az angina pectoris607
Reumás szívgyulladás607
A szívbillentyű megbetegedése607
A vér609
A csontvelő611
A lép611
A vér vizsgálatai612
A vércsoportok612
A véralvadás614
A vér betegségei614
A vérzékenység614
A vészes vérszegénység615
A fehérvérőség615
A vér mint gyógyszer615
A nyirok és a nyirokerek617
Retikuloendoteliális rendszer619
A zsigerek621
A tápláló berendezés622
A szájüreg622
A garat624
A nyelőcső624
A gyomor624
A vékonybél626
A vastagbél628
A felszívódott tápanyagok sorsa a szervezetben630
A tápcsatorna és az emésztőrendszer betegségei631
A székrekedés és a hasmenés631
A fekélybetegség632
A gyomor- és bélrák632
A bérelzáródás633
Epekólika634
Az épekő634
A sárgaság634
A járványos májgyulladás635
A"vakbélgyulladás"636
A lélegző berendezés637
Az orrüreg637
A légcső és a hörgők638
A tüdők639
A légzés640
A légzőszervek egyes megbetegedései641
A tuberkulózis641
A légzőizmok bénulása643
A belső légzés és a bőrlégzés643
Mesterséges légzés644
Légzés és sport644
A hangadás szervrendszere644
A hangadás646
A kiválasztás647
A vese szerkezete és működése647
A vizelet649
A vese megbetegedései649
A művese649
A szaporodás651
A férfi nemi berendezése651
A férfi nemiszervek betegségei654
A férfi nemei hormon654
A férdi magtalansága655
A női nemi berendezés656
A női ivarszervek működése és a megtermékenyülés659
A petesejt fejlődése661
Az ikerkérdés665
A méhen kívüli terhesség665
A terhesség666
Terhességi betegségek668
A női ivarszervek betegségei668
A női ivarmirigyek homonműködése670
Nemi betegségek671
A szülés672
A gyermekágy674
A magzat méhen belüli fejlődése674
Az újszülött676
A gyermek növekedése és fejlődése676
A gyermek szellemi fejlődése677
A csecsemőkor678
A gyermekkor679
A kamaszkor682
A csecsemő és a gyermek életrendje684
Testüregek687
A sérv689
Hormonok691
Pajzsmirigy692
Mellékpajzsmirigy693
Hasnyálmirigy694
Mellékvesék694
A hipofizis695
A gyógyétrendek699
A kültakaró701
A haj és a szőrzet702
A bőr mirigyei703
A festékanyag705
A szervezet védőpajzsa705
A bőr ápolása707
A bőrbetegségekről710
Az idegrendszer711
Az idegsejt működése713
A központi idegrendszer716
Az agyvelő716
Az agykéreg719
A gerincvelő722
A perifériás idegrendszer724
A vegetatív idegrendszer724
A feltételes reflexrendszer727
A második jelzőrendszer730
Intelligencia, tehetség731
Az ismeretszerzés731
Az emlékezés732
Az akarat733
A lelki alkat734
A neurózis735
Alvás és álom736
Hipnózis és szuggesztió737
Az elmebetegségek738
Az érzékszervek739
Az ízlelés739
A szaglás740
A hallás és egyensúlyozás740
A hallószerv működése742
A fül betegségei743
A látás744
A szem744
A látótevékenység746
A látás pályái és központja749
A szem betegségei751
Egészség - betegség - halál753
A környezet a klíma hatásai, frontbetegségek753
Az élő kórokozók755
Fertőzés, járvány758
A leggyakoribb kórokozó baktériumok759
Haemophilus pertussis760
A diftéria760
A pneumococcus761
A gümőkor bacilus761
A vörheny762
A tífusz762
A paratífusz762
Botulinus bacilusok762
A dizentéria763
A kolera763
A meningococcus763
Tetanuszról764
A gázvizenyőket és a gázos üszkösödést előidéző baktériumok764
A lépfene764
A takonykór764
Pestis765
A máltai láz765
A leptospirák765
A lepra765
A vírusbetegségek765
A hímlő765
A bárányhimlő766
A herpesz766
Az övsömör766
A kanyaró766
A rózsahimlő (rubeola)766
Az influenza766
Trachoma767
Veszettség767
A járványos gyermekbénulás vírusáról767
Sárgaláz768
Járványos májgyulladás768
Fültőmirigy gyulladás768
Öregedés, életkor, halál768
Járványok a történelemben773
Amit rosszul tudunk783
"Anyagcserém van..."783
"Rossz EKG-m van..."785
"Vérnyomásom van..."787
"Reumám van..."788
"1000 gammás B12-t kérek..."790
Név és tárgymutató793
A világmindenség793
Az élő világ803
Az egészséges ember828
II.kötet - TECHNIKA
Előszó (Dr. Csűrös Zoltán)7
A technika kezdetei (Lukáscs Ernőné)
Az első lépések12
Mesterségek az őskorban14
A szervezet társadalom kialakulása15
Nagy találmányok - nagy feltalálók20
Megszületik a gép22
Technika a feudalizmus korában26
Döntő fontosságú találmányok27
A tudomány áttöri a gátakat30
A születő kapitalizmus33
Megjelennek a gőzgép ősei35
Még nagyobb lépés: az elekromosság38
Energiaforrásaink és erőgépeink (Gáspár László - Várhelyi Tamás)
Legfőbb energiaforrásaink szülőanyja43
Napenergia közvetve és közvetlenül43
Mi köze a szélnek és a víznek a Naphoz?43
Fűtőanyag és táplálék45
Kozmikus energiák45
Közvetlenül hasznosítható energia a Napból46
Mérhetetlen energiatömeg46
Napsugárzásból hőenergia46
Napenergiából mechanikai munka47
Napenergiából kémiai energia49
Napból - elektromosság50
Munkára fogjuk a szél erejét51
Vitorla helyett szárnyakerék53
Néhány tudnivaló a szélről53
A repülőgép példát mutat54
Egy tanulságos képlet55
Néhány szó a magyarországi széljárásról56
Így gazdálkodhatunk jobban a szélenergiával57
A vízerő versenytársa57
Megnyergelt folyók és hullámok57
Két fontos tényező58
Hogyan növelhetjük a folyók munkaképességét?59
Völgyzárógát és duzzasztómű59
A vízikeréktől a vízturbináig60
A francis-turbina és a Pelton-kerék61
Vegyünk példát a hajócsavarról!62
Erőmű-óriások és hazai erőműveink62
Hidraulikus energiatárolás vízerőműveknél64
Energia a tenger vizéből66
Tengeri erőmű-óriások67
Jobb vízgépeket!70
Hőenergia vegyi energiából71
A tüzelőanyagok vegyi energiája71
Mesterséges olaj és egyéb tüzelőanyagok74
Harc a hatásfokért75
Hőpazarló gőzgépek76
A belsőégésű motorok már gazdaságosabbak79
Bánki Donát feltalálja az első üzembiztos karburátort81
A diesel-motorok családja82
Teljesítmény és élettartam85
Miért fontos a kompresszor?86
A gázturbinától a sugárhajtásig88
Newton már tudta91
A gázturbinák előnyei 92
Légcsavaros gázturbinák94
Új erőgép a gázturbinából és a dugattyús motorból94
Az álomautó95
Mivel kecsegtet?96
Rakétamotorok96
Motor, amelynek nincs szerkezete97
Energiatöltényes segédszerkezetek97
Vegyi energiából elektromos energia99
Galvánelemek és akkumulátorok99
Akkumulátorok töltése és kisütése100
Schenek és Farbaky akkumulátorok101
Az akkumulátorok előnyei és hátrányai102
Villamos áram - közvetlenül szénből103
Rövidzárlat az atomok között103
Közvetlen tüzelőanyag-elemek104
Az első tüzelőanyag-elem104
99 százalékos hatásfok105
Áram a durranógáz-reakcióból106
Hőerőművek versenytársa?107
Atomenergia (Fülöp Zoltán - Vámos Tibor)
Az ember és az energia111
A leghatalmasabb energiatároló - az atommag114
A maghasítás - az ember második tűzgyújtása119
Egy gramm fűtőanyaggal Budapest és Hegyeshalom között kétszer oda-vissza120
Amíg az uránércből fütőanyag lesz122
Kritikus mért - a reaktorépítés kulcskérdése125
Neutrongazdálkodás126
Robbanásveszély és fékezés128
Az ősreaktor129
A sugárzás130
A sugárveszély leküzdhető131
Mérjük a sugárzást133
A sugárvédő falak136
Az atomerőmű137
Manipulátor - a meghosszabbított emberi kéz139
Hogyan szabadulhatunk meg a radióaktív salaktól?141
A képek beszélnek143
Hasadóanyagtenyésztés145
Mi mindenre jó az atomenergia?146
A radióaktív izotópok felhasználása148
Nukleáris fegyverek interkontinentális rakéták450
A jövő a haladó emberé155
Bányászat (Hont László)
A turkálástól a nagyiparig159
Amig a termelés megindul164
Korszerű bányaművelési módzserek472
A föld alatti szénelgázosítás180
A föld feletti bányaüzem180
Kohászat (Forbáth Róbert)
Az érctől a fémig185
Az ércek előkészítése187
Kohászat = redukció190
Magyarország érckincse191
Vaskohászat192
A mangán, a Bakony kincse202
Az aluminium, a magyar fém203
A beuxitfeldolgozás egyéb fémei208
Magnézium, a jövő ígérete211
Néhány szó a fémek csoportosításáról212
Réz, az elektromosság féme213
Cink és ólom a gyöngyösoroszi ércből215
Ón és higany a hiánylistán216
Az acél szövetségesei217
A nemesfémek218
Porkohászat220
Gép az iparban (Dr. Darvas Pál)
A gép jelentősége225
Szerszámgépek228
Vas- és fémipari gépek228
Faipari gépek242
Gépgyártás243
Élelmiszeripar246
Tejipar246
Húsipar249
Hűtőipar250
Malomipar254
Sütő- és tésztaipar258
Cukor- és csokoládégyártás258
Tartósítóipar260
Szeszipar263
Sörgyártás265
Gép a mezőgazdaságban267
Hogyan készül a ruházatunk270
A fonalkészítés271
A kelmekészítés273
A kikészítés, festés278
Konfekciósipar280
Cipőgyártás281
Papirosgyártás282
Gépek az építőiparban285
A magas- és mélyépítőipar gépei285
Építőanyagipar290
Műszeripar292
A fizikai nagyság mérése293
Mennyiségmérés293
Hőfok mérése294
A nyomás mérése294
Az erőmérés294
Az időmérés294
Sebességmérés294
Villamos műszerek294
Kémia a technika szolgálatában (Forbáth Róber)
A kémia helye a technikában297
Hol találkozunk a kémiával297
A technika és a kémia297
Vegyipar, kémiai technológia298
A kémiai technológia régen és ma299
A kémiai technológia felosztása303
A kémiai ipar nyersanyagai303
Szervetlen anyagok nemesítése306
A levegő - a legolcsóbb nyersanyag307
A kénsavról313
A kősóra épült iparok317
Mészkősziklából - gumi324
Átlátszó anyagok ipara327
Hogyan készül a színes film?332
Fémek és festékek35
Az atomenergia anyagai340
Amit nem volna szabad eltüzelni348
A szerves technológiából358
A fekete kincsesbánya363
Olajkémia nélkül nincs közlekedés367
Műanyag, de nem pótanyag373
A jobb és szebb ruházkodásért381
A háztartás vegyi segítőtársai385
A szépség szolgálatában 391
A növények védelmében397
A konyha és környéke401
Az egészség szolgálatában406
Merre tart a magyar vegyipar411
A fény a tudomány és technika szolgálatában (Öveges József)
A fény terjedése418
A fény egyenesvonalú terjedése418
A fény visszaverődése419
Hogyan keletkezik a tárgyak képe a síktűkörben - hogyan a papírlapon422
Mikor keletkezik tiszta (éles) kép és mikor fényes kép?424
Egy fontos következmény: a fénytörés425
Az üveghasáb - prizma427
A teljes visszaverődés428
A lencsék mint fénytörő és képalkotó eszközök429
Így alkot képet a gyűjtőlencse431
A messzelátó434
A mikroszkóp439
A sztreoszkóp441
A színszóródás. A színkép, a spektrum442
Mi a fény?443
Hullám vagy anyagi részecske?443
Fénytalálkozás: fényinterferencia445
Egy közismert interferencia-jelenség és érdekes alkalmazása446
Bevont felületű lencsék optikai műszerekben447
A hullámelhajlás449
A fényelhajlás - egyszínű fényben449
Fényelhajlás - fehér fényben451
A fényelhajlás és a messzelátó, mikroszkóp452
A színképelemzés454
Amit a színkép a testek anyagáról és távoli csillagokról elárul454
A színképelemző készülék455
A Nap és a csillagok színképe456
A színkép láthatatlan részei. A vörösöntúli sugarak457
A színkép ibolyántúli része459
A hőmérsékletemeléssel előidézett energiasugárzás alaptörvényei460
A fénykvantum - a foton462
Hogyan keletkezik a fény?464
Hogyan sugároz az atom?464
Az izzítás rossz eljárás465
Új gondolat - az elektrongyorsítás466
A luminoforok467
A fény kémiai hatása468
A fény elektronokat szabadít ki469
Milyen hullámmozgás a fény?471
A fénysarkítás - poláros fény471
A poláros fény alkalmazásai473
A fény kettős természete474
A fénymérés475
A sugárzás erősség475
A fénymérésben használt egységek475
A napsugaras vetített kép477
Az egyre tökéletesebb képalkotás felé477
Lencsehibák. a színi eltérés477
Másik hiba: a gömbi eltérés479
Az anasztigmát lencse479
A lencsék fényereje480
A messzelátók fényereje482
A fénymikroszkópban látható kép tökéletesedése483
A mikroszkóp megvilágító berendezése. az utramikroszkóp485
Nyomdaipar a művelődés szolgálatában (Löblin Imre)
A gondolatközlés eszközei, az írás fejlődése491
A papiros497
A könyvnyomtatás feltalálása. Gutengerg működése. A könyvnyomtatás elterjedése500
Betűkészítés503
A könyvnyomtatás elterjedése507
A nyomtatás formái508
Bető és betűöntés509
A szedés512
A magasnyomtatás521
A tömöntés (stereotípia)528
Galvanoplasztika530
A magasnyomás illusztrálási eljárásai531
A képsokszorosítás mechnaizálódása. Fotomechanikai képsokszorosítás533
Vonalas klisé (Fototípia)534
Autotípia534
A háromszín nyomtatás539
Síknyomás. Litográdia és offset-nyomtatás542
Siknyomás a fémről543
Offset-nyomtatás547
Fénynyomtatás (Lichtdruck)549
A mélynyomtatás548
Művészi mélynyomó eljárások549
A rakel mélynyomtatás. Íves és rotációs mélynyomtatás553
Nyomóforma előállítása a rakel mélynyomtatásnál554
A diapozitívek készítése555
Szerelés (montirozás)555
Pigmentpapír556
Másolás557
Átvitel a rézhengerre, előhívás557
A maratási eljárás558
Nyomtatás, papír, festék559
A nyomdafestékekről561
A nyomdafesték alkotórészei562
Könyvkötészet566
A nyomdatechnika új eljárásai569
A villamosság (Tábori Róbert-Valkó Iván Péter)
Röviden a villamosságról575
Az elektronmos energia575
Mit tudunk az elektromosságról?577
Az áramfejlesztés használatos módszerei580
Mindenütt jelenlevő energia583
Váltóáram-egyenáram?589
Hogyan állítunk elő a villamos energiából más energiafajtát?594
A villamosság a mindenapi életben598
A hírközlés útja611
A híradástechnika őskora611
Az első távíró615
Villamos távírás618
Morse és a többiek621
Betűnyomó távírógépek623
Távgépíró készülék625
A hang továbbítása627
A távbeszélő készülék631
A távbeszélő központ633
Az automatikus távbeszélő központ635
A hang legyőzi a távolságot640
Légvezeték és kábel642
Az elektromágneses hullámok643
A rádió gyermekora649
Az elektroncső650
Mikrofon és hangszóró653
A rádió átalakítja a világot657
A mai rádiókészülék659
A rádiózás legújabb fejlődése662
Mit hoz a tranzisztor?665
Hogyan történik a rádióadás?669
A fonográftól a beszélő könyvig670
A mágneses hangrögzítés674
A hangosfilm677
A szélesvásznú mozi679
Televizíó682
A képátvitel elve682
Képfelbontás686
Adóállomás-vevőberendezés690
Elektronsugárcső695
Az ikonoszkóp697
Színes televízió698
Radar701
Történelmi visszapillantás701
Felhasználjuk az elektromágneses hullámokat704
A berendezés706
A sugárzások (Öveges József)713
A sugárzások713
Fajtáik714
Az elektronsugár716
Hogyan keletkezik az elektronsugár?718
Az elektronsugár terjedési irányának megváltozása elektromos és mágneses térben719
A katódsugár - oscilligráf - a rajzoló elektronsugárcső720
Az elektronmikroszkóp722
Ezt tudja -így született722
A pontvetítős elektronmikroszkóp723
Az elektronlencsék724
Az elektronmikroszkóp726
Az ionsugár - az anódsugár729
Milliomodrésznyi pontossággal mérjük a láthatatlant729
Röntgensugár731
A röntgensugarak tulajdonságai731
A röntgensugár alkalmazása732
Sugárözönben élünk. A természetes sugárzások733
Új világ születése a fizikában733
A rádióaktív sugarak734
A háromféle rádióaktív sugárzás735
Az atomenergia természetes felszabadulása737
A rádium738
Az atomsugárzások megfigyelésére szolgáló eszközök740
A legegyszerőbb eszköz - az elektroszkóp740
Egyetlen részecske jelzése - számlálócsővel741
A ködkamra742
A felvillanások módszere - a szcintillációs számláló743
A fényérzékeny lemez módszere744
A kozmikus sugárzás744
Egyszerű jelenség - izgalmas kérdés744
A pozitron - az energia tömeggé alakulása - a mezon745
Miből áll a kozmikus sugár?747
A mesterséges rádióaktivitás748
A műszaki forradalom küszöbén (Dr. Tarján Rezső)
Bevezetés753
Automaták régen és most755
Hogyan működik ez az egyszerű automata?756
Egy kis kóstoló egy pilóta feladataiból760
Hogyan működik a robotpilóta?761
Szabályozás - vezérlés763
A rádióirányítás alapelvei763
A modern automata bevonul a termelésbe765
Hogyan működik a másoló eszterga?766
A marógép megtanul rajzot olvasni769
Elektronikus digitális számológépek771
Mi szükséges az automatikus számoláshoz?772
Hogyan érintkezik a gép a külvilággal?774
Hogyan "emlékszik" a számológép?777
Hogyan működik az elektronikus számológép?782
Néhány példa783
Néhány szó a modern nagyüzem problémáiról785
Útban az ember nélküli gyár felé794
Mi mindent jelenthet egy utasítás?795
A modern nagyüzem - közelről796
A számológép átveszi a termelés irányítását798
Hivatal hivatalnokok nélkül800
Hol tartunk most?803
A közlekedés fejlődése (Dr. Czére Béla)
Legyőzzük a távolságot és az időt809
Így kezdődött812
Az ókor népei szárazon és vízen819
Készülődik az ipari forradalom830
A közlekedés forradalma853
A géphajózás korszaka883
A közút forradalma: a gépkocsi895
Meghódítjuk a levegőt is906
Útban a világűr felé920
Epilógus, avagy térjünk vissza egy pillanatra a Földre933
Név- és tárgymutató935
III. Kötet
A KÉPZŐMŰVÉSZETEK
Végvári Lajos: Előszó7
Kampis Antal: Az európai művészet története15
Az őstársadalom művészete17
Az őskorszak (paleolitikum) emlékei17
Az új kőkorszak (neolitikum) emlékei19
A fémkorszak (rézkor, bronzkor, vaskor) emlékei20
A rabszolgatársadalom művészete21
Az ókori Kelet művészete21
Egyiptom21
Építészet23
Szobrászat25
Festészet és iparművészet33
A mezopotámiai népek művészete35
Égei kultúra39
Az ókori görög és római művészet42
A görög művészet42
Mykene44
Geometrikus stílus45
Építészet49
Szobrászat64
Festészet66
Vázafestészet68
A római művészet69
Építészet71
Szobrászat74
Festészet76
A provinciák művészete77
A bomló rabszolgatársadalom korának művészete77
Ókeresztény és bizánci művészet77
Katakombák78
Építészet83
Szobrászat84
Festészet89
Iparművészet93
A feudális társadalom művészete93
Az európai középkor kultúrája93
Karoling-művészet93
Építészet95
Festészet96
Szobrászat97
A román stílusú művészet97
Építészet99
Szobrászat112
Festészet122
Könyvfestészet127
Iparművészet129
A gótikus stílusú művészet130
Építészet131
Szobrászat146
Festészet157
Iparművészet186
A korai kapitalizmus művészete187
Renaissance187
Építészet188
Szobrászat
Festészet226
A bomló feudalizmus, az ipari forradalom, az abszolút monarchiák korának művészete268
A barokk stílusú művészet268
Építészet288
Szobrászat301
Festészet
A kapitalizmus virágkorának, az imperializmus és a proletárforradalmak korának művészetew339
A klasszicizmus339
Építészet340
Szobrászat343
Festészet346
Romantika348
Építészet349
Szobrászat351
Festészet354
Realizmus364
Az impresszionizmus374
A XX. század művészete380
Kampis Antal: Magyar művészettörténet399
A honfoglalás és államalapítás korának művészete401
A román stílusú művészet402
A gótikus stílusú művészet410
A renaissance művészet426
A barokk stílusú művészet436
A XIX. és a XX. század művészete461
Molnár Antal: Út a komoly zenéhez557
Szabolcsi Bence: A zene története rövid összefoglalásban557
A zene történeti alapfogalmai569
Az anti világ zenéje572
Középkor576
Francia, olasz, flamand és német renaissance579
Barokk583
Rokokó és klasszicizmus588
Romantika597
A XX. század600
Szabolcsi Bence: A magyar zen története rövid összefoglalásban609
Őstörténet: Finnugor és török-mongol örökség611
Írásnélküli emlékezet612
Magyar gregoriánum613
Énekmondók hivatása614
Nyugatias udvari kultúra615
Históriás ének615
Humanizmus617
Magyar protestáns korál617
Hajdútánc618
Városok619
Rezindenciák620
Virginálzene, magyar barokk621
Egyházi kompozíciók: magyar kantátaforma kísérlete621
Kollégiumok, magyar rokokó622
A németes dal624
Verbunkosok625
Cigányok628
Magyar opoera629
Népies dal, nóta630
"Magyarosodunk"631
Romantikus program632
A százdaforduló nyugatos visszahatása634
Új magyar zene637
Molnár Antal: Zenei alapismeretek641
Bevezető643
Kottaolvasás643
Szolmizáció648
A dúrskála651
A hangrendszer658
További hangsorok665
A hangnemek675
A hangnemrokonság685
Általános hangköztan688
Egy kis zenei ritmika694
A tempóról710
A hangerősségről718
A hangforrásokról725
Kóstoló a zenei formatanból737
Gál György: A könnyű múzsa755
Könnyű zene- komoly zene757
Az operett760
A tánczene775
A jazz780
Gál György Sándor: A XX. század nagy előadóművészei787
Nagy mesterek - nagy iskolák787
Színpad- és hangversenydobogó787
Zongoraművészek789
Mai magyar mesterek793
Századunk nagy hegedűművészei793
Nagy lengyel és orosz mesterek794
Német mesterek795
Az énekművészet mesterei797
SZÍNHÁZ
Staud Géza: Mit kell tudni a színházról?805
Két álarc807
A befejezetlen művek írója808
Egy furcsa épület810
Egy nyitott szoba812
A színházi üzem814
A színész816
Az ezerfejű Cézár819
A láthatatlan színház821
Hegedűs Géza: A görök színháztól a szovjet színházig823
Az éneklő kecskék825
Harmincezer néző, háromnapos előadás826
Komédia a kocsmában834
Szertelenségek színháza839
A "Földgömb"-ről elnevezett színház845
A nagy világszínház850
Rögtönzött színművek, selyemruhás pásztorok853
A függöny felgördül855
Zokog a nézőtér860
Színházi csata866
Múzeum a színpadon870
Alkonyati csodabogarak876
Fehér madár és függönyön883
Mindenki színháza888
Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar színészet története897
Előzmények899
Harc a nemzeti színészetért900
A második kísérlet903
Keresztül-kasul az országon905
Megtelepülés Budán907
Megvalósult álom909
Az első évek910
A műsor kialakulása912
Nehéz évek915
A Budai Népszínház917
A Nemzeti Színház aranykora918
A Népszínház és az Opera922
Paulay utódai925
A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália927
A magyar színészet vidéken931
A tanácsköztársaság színházai933
Két háború között 935
A felszabadulás után940
A FILM
Balázs béla: A film eszétikája945
Péreli Gabriella: Hogyan készül a film?953
Pánczél Lajos: A film világtörténete977
Így kezdődött979
1896-1916
Az első film983
Burleszkek és drámák984
Trükk- és rajzfilmek987
Németország és Dánia a franciák nyomában988
Az amerikai film indulása991
A filmpartitura és gépmozgás992
Új művészeti irányok jelentkeznek993
Így indulnak a filmkarrierek995
1916-1926
Griffith-Lubitsch-Chaplin996
A művészi filmért100
Az olasz film1003
Az osztrák némafilm1005
A svéd filmművészet1005
A némafilm nagy korszaka1010
Megjelenik a szovjet filművészet1012
1926
A hangosfilm múltja1017
A film megszólal1018
A nagy Chaplin-filmek1023
A hangosfilm győzelme1027
A szovjet hangosfilm1032
A francia film fejlődése1037
Az olasz film előretörése1040
A németnyelvű film a másidik világháború után1043
Az észeki filmgyártás1044
Új országok előretörése a filmművészetben1046
Megjelenik a szélesvásznú film1051
Mit hoz a jövő?1055
Szinetár György: A magyar film története1057
Az első mozgóképek Budapesten1059
Született 1901-ben1061
A magyar filmmávészet bölcsője: Kolozsvár1065
A magyar film a viharban1067
A film a forradalomban1071
A vesztett háború után1072
Megszólal a film1074
Az első siker1075
Vissza a művészethez1079
A felszabadulástól az állomosításig1080
Az államosítás után1082
Névmutató1089
Betűrendes képjegyzék1137
IV. Kötet- Irodalom - Filozófia - Nevelés
Előszó (Benedek Marcell)7
Nyelv és irodalom (Erdődi József-Szende Aladár)
A nyelvek eredete11
A nyelvek csoportosítása14
Holt és mesterséges nyelvek19
Az írás19
A magyar nyelvről20
Irodalmi nyelvünk fejlődéséről20
Nyelvünk válotozatai22
Nyelvünk összetevőiről24
A szókincsről és életéről24
A nyelvtani rendszer28
Az író és a nyelv31
Az író és a hangok31
A szavak és az író33
Az író és a mondat37
A mondatrészek stilisztikájáról39
Az összetett mondat stilisztikája41
A stílusrétegek43
Bevezető az irodalom világába (Benedek Marcell)
Az író, a mű és a közösség48
Mi az irodalom?48
Mit nevezünk irodalmi alkotásnak?49
Az olvasóközönség54
Irodalom és nem-irodalom59
Néhány irodalomesztétikai fogalom66
A szépség különböző fajtái67
Az észtétikai élmány71
Műfajok73
Epikus (elbeszélő) költészet73
A líra81
A dráma86
Határos területek90
Esszé91
Életrajz92
Műbírálat92
Irodalomtörténet92
Újságírás93
Az író munkájáról94
Mi a stílus?126
Kis verstan138
Ritmus 138
Magyar nemzeti (hangsúlyos) verselés139
Időmértékes vers140
Rím143
A próza kötöttsége150
Irodalom és valóság (Nyírő Lajos)151
A világirodalom (vázlatos áttekintés) (Benedek Marcell)
Mi a világirodalom?165
A klasszikus irodalom167
Görögök168
Latin irodalom185
A középkor századai190
Újjáébredés200
A barokk218
A világosság százada231
A romantika248
Új társadalomkritika265
A Polgári társadalom válságának kora: XIX. század második fele277
Francia naturalizmus és szimbolizmus277
Az orosz irodalom fénykora283
Angolok291
Németek296
Északiak300
Déliek305
A két utolsó emberöltő307
Franciák308
Angol nyelvű irodalom317
Németek320
Skandináv irodalmak325
Északi szláv népek326
Déli szláv népek328
Román irodalom329
Török irodalom331
Spanyol és portugál nyelvű irodalmak331
Olaszok332
A szovjet irodalom333
Magyar irodalom
A régebbi magyar irodalom (Lengyel Dénes, Miklós Róber, Nemeskürty István és Pálmai Kálmán)
A magyar irodalom a felvilágosodásig ( - 1772)347
Ősköltészet. A latin nyelvű világi és egyházi irodalom347
A magyar nyelvű irodalom kezdetei348
A humanizmus, janus Pannonius, kolostori irodalom349
XVI. századi homanisták, énekmondók. A reformáció irodalma351
Balassi Bálint355
A XVII. század irodalma357
Zrínyi Miklós359
A kuruc költészet és az emigráns kuruc irodalom361
A XVIII. századi emlékiratírók. A műköltészet. Az irodalomtörténetírás kezdetei362
A felvilágosodás (1772-1825)364
Bessenyei György. A nemesi ellenállás írói364
a magyar verselés megújítói366
A magyar jakobinus írók366
Szentimentalizmus368
Csokonai Vitéz Mihály és költőbarátai369
Kazinczy és a nyelvújítás373
Két korszak határán374
Nemzeti drámánk: Katona Bánk bánja375
A reformkor és a szabadságharc korának irodalma (1825-1849)379
A politikai helyzet és az irodalom379
Kölcsey Ferenc380
Kisfaludy Károly381
Vörösmarty mihály383
Vörösmarty költő társai388
Petőfi Sándor388
A regény kezdetei395
A dráma397
Irodalmunk az önkényuralom és a kiegyezés korában399
Az ország és az irodalom helyzete az önkényuralom idején399
Arany János400
Tompa Mihály 406
Jókai Már407
Kemény Zsigmond412
Madách Imre412
Irodalmunk és a kiegyezés416
Gyulai Pál és a század második felének kritikája417
Vajda János419
Az ellenzési lírikusok421
Arany László421
Tolnai Lajos422
Mikszáth Kálmán423
A realista próza426
A magyar drámáért427
A magyar irodalom a XX. században (Szabolcsi Miklós)
Előzetes megjegyzés433
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905)434
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918)440
Ady Endre443
Móricz Zsigmond447
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt464
Az első világháború évei (1914-1918)465
A forradalmak tüzében (1918-1919)468
A két világháború között (1919-1944)470
A konzervatív irodalom471
A Nyugat és köre473
A "népi" írók mozgalma483
A forradalmi irodalom 1919 után494
József Attila507
A felszabadulás utáni magyar irodalom519
A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK FŐ KORSZAKAI
Előszó (Dr. Sándor Pál)529
A rabszolgatartó társadalmak filozófiája
Az ókori Kelet filozófiája535
Az indiai filozófia535
A kínai filozófia538
Az antik filozófia540
Forrásai540
A görök filozófia kezdetei541
A materialista természetbölcselet új szakasza548
A szofisztika. Sokrates és Platon552
Aristoteles559
A hellenisztikus kori filozófia565
A késő antik filozófia569
A hűbériség korának filozófiája
A keresztény dogmatika kiépülése575
Az ókori gondolkodás válsága575
A patrisztika579
Augustinus581
A dogmák filozófiai igazolása583
A skolasztika hajnalhasadása583
Realizmus és nominalizmus vitája. Pierre Abélard584
Az arab tudomány. Az averroizmus586
Párizs és Oxfrod. a skolasztika fénykora588
A renaissance előestéje591
A feltörekvő polgárság filizófiája
A renaissance filozófiája595
Az új világszemlélet alapjai595
A firendzei Akadémia596
Nicolaus Cusanus597
Aristoteles ellen599
A természettudományok születése599
Az új társadalombölcselet600
A gondolkodás szabadsága603
Giordani Bruno604
A filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában606
A természettudományok fellendülése606
Francis Bacon és a kísérleti tudományok607
Hobbes materializmusa610
Descartes és a kartezianizmus611
Spinoza616
A newtoni világkép618
Locke619
Leibniz idealizmusa620
A felvilágosodás filozófiája624
Az ész trónraemelése624
A győztes angol polgárság filozófiája625
Az enciklopédia627
A felvilágosodás gondolkodásformája628
A természetszemlélet alapvonásai632
Az ismeretelmélet kérdései633
Új erkölcstan634
A felvilágosodás eszméinek elterjedése637
A német klasszikus filozófia639
A francia forradalom és a német filozófia939
Kant640
Fichte645
Schelling649
Hegel653
Feuerbach660
Az orosz forradalmi demokrácia filozófiája664
Az orosz fejlődés664
Az orosz forradalmi demokrácia előzményei665
Új szakasz az orosz filozófia történetében666
Belinszkij667
Hercen669
Csernisevszkij és Dobroljubov671
Az orosz forradalmi demokrácia jelentősége674
A marxizmus filozófiai forradalma
A marxista filozófia kialakulása679
Új korszak a gondolkodás történetében679
A hegelianizmus felbomlása és a fiatal Marx681
A dialektikus materializmus kialakulása686
A történelmi materializmus megteremtése689
Alap és felépítmény693
A kifejtés marxi módszere695
Marx tőkéje és a dialektika problémái696
Engels filozófiai főművei699
A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza705
A leninizmus 705
A materializmus továbbfejlesztése707
Lenin és a dialektika kérdései709
A kommunista tudatosság és pártosság713
A marxista filozófia fejlődése a szocializmus korszakában715
A polgári filozófia válsága
Általános vonások723
A polgári filozófia a marxizmus megjelenése után723
A polgári filozófia válságának tünetei725
Egyes irányzatok731
Schopenhauer és Nietzsche731
Újkantizmus és újhegelizmus734
Az empiriokriticizmus737
Az "életfilozófia"739
Egzisztencializmus744
Pragmatizmus746
Objektív idealista rendszerek748
Logikai pozitivizmus750
NEVELÉS
Bevezető757
Lélektan (Kardos Lajos)
Általános lélektan761
A lélektan ágai és részterületei761
A lélektan alkalmazásai és feladata762
A lélektan tárgya763
A lelki jelenségekről763
Az érzékelés764
Az érzékelés formái764
Az érzékelés lélektanának problémái765
A figyelem766
Az emlékezés767
A képzet768
A képzelet769
A nyelv és a valóság tükrözésének magasabb formája770
Beszéd és munka770
Beszéd és megismerés771
Gondolat és fogalom772
Analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás772
Tudatosság772
Következetesség, gondolkodás773
Az érzelmi élet773
A cselekvés és az érzelem774
A cselekvés és akarás775
Elhatározás és szándék776
A személyiség és jegyei776
Gyermeklélektan (Hermann Alice)
A gyermeklélektan - fejlődéslélektan780
A csecsemő (0-1 év)782
A kisgyermek (1-3 év)785
Az óvodáskorú gyermek (3-6 év)788
A kisiskolás (6-10 év)790
A serdülő és az ifjú (10-19 év)793
Mire tanít a neveléslélektan? (Radnai Béla)
A neveléslélektan feladatai797
A szerkezet és funkció összefüggése799
A Transzfer (átvitel)800
Az érdeklődés fejlesztése801
Az életkori sajátosságokról802
Az emlékezet fejlesztése, a tanulás803
A fantázia fejlesztése805
A gondolkodás fejlesztése806
Nevelés
Nevelés és neveléstudomány (Hermann Alice)811
A nevelés fogalma813
A nevelés lehetőségei és korlátai817
A neveléstudomány818
A nevelés területei819
A nevelés egysége821
Mi a nevelés célja (Székely Endréné)
A nevelés célja az ősközségi társadalomban822
Hogyan vélekedtek az ősi Kínában a nevelés céljáról823
Nevelési cél a régi Egyiptomban824
Görög nevelési eszmények az ókorban824
Nevelési célkitűzések Rómában826
Középkori nevelési célkitűzéek828
Újkor: az ember és a világ felfedezée829
A magyar nevelésügy kezdetei831
Polgárosodást és nemzetté válást elősegítő nevelési célkitűzések832
A francia felvilágosodás pedagógiai célkitűzései835
A polgári társadalom nevelési céljai837
Magyar nevelési törekvések a XIX. században840
A marxizmus-leninizmus tudományosan feltárja a nevelés mibenlétét844
Korunk nevelési célkitűzései846
A magyar nevelésügy jelenlegi célkitűzései847
Nevelési intézményekről
Az óvoda történetéből (Vág Ottó)
A legfiatalabb intézmény851
Az első óvodák851
Óvodák és népóvodák853
Az óvoda az imperialista országokban853
Óvodák a Szovjetunióban855
Hogyan foglalkoztatják a gyermekeket az óvodáinkban855
Az iskolarendszer történeti típusai (Zibolen Endre)
Az iskolarendszer felépítése860
Az iskola fokozatai861
Az iskola rendszer szétágazása863
Az egységes iskola programja864
Alapvető iskolarendszeri típusok865
Kitenkintés867
Modern pedagógiai törekvések (Faragó László)
A kulturális domokrácia elveinek megvalósítása a világ különböző országaiban869
Tankötelezettség korhatárának kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos problémák869
Harc az egységes iskolarendszer megteremtéséért871
A magániskolák kérdése. Állam és egyház viszonya876
A nevelés két sarkpontja: tartalom és módszer878
A társadalmi igények: a szakoktatás, a politechnikai képzés, a munkára nevelés878
Az új szovjet iskolareform879
A polgári reformpedagógiai mozgalmak ismertetése880
Az új nevelői mozgalmak és a szocialista pedagógia. Mekarenko, krupszkaja889
Gyógypedagógia (Bárczi Gusztáv)891
A gyógypedagógia fogalma, alapelvek892
Új utakon892
A gyógypedagógiai iskolák és osztályok általános szempontjai894
Az értelmi fogyatékosok nevelése894
Nagyothalló gyerekek nevelése gyógypedagógiai intézet süketnémák számára898
Csökkentlátók és vakok900
Nyomorék gyermekek nevelése gyógypedagógiai intézetekben902
Hibásbeszédű gyermekek902
A rendellenes lelkületű gyermekek és ifjak gondozása903
Gyógypedagógusok képzése904
A nevelés időszerű kérdései
A politechnikai képzés (Gordos István)
A politechnikai előkészítés909
Régi ismeretek új jelleggel910
Új tárgyak az iskolában911
Közelebb az üzemhez912
A szocialista nevelés módszerei (Szarka József)
A hogyanról914
A közösség914
A meggyőzés916
A gyakorlás917
Az ellenőrzés917
Az értékelés918
Jutalmazás - büntetés919
Alapelvek920
Az erkölcsi nevelésről (Szávai Nándor)
Az erkölcsi nevelés nehézségei921
Mi az erkölcs925
A gyermek fejlődése és az erkölcsi nevelés928
Befejezésül935
A népművelés (Ibos Ferenc, Maróti Andor)
A szélesebbkörű népművelés kezdetéről939
A szabadművelődésről942
A szocialista népművelés első lépéseiről (1948-1956)944
Ismeretterjesztés945
Műkedvelő művészeti együttesek946
Új népmávelési intézmények946
Gondok, nehézségek,947
A népművelés új útjai 1956 után948
A népművelés szervezetéről951
Szemelvények (Székely Béla)
Plutarchos: A spártai nevelésről (Párhuzamos életrajzok)955
Platon: az athéni nevelésről (Protagoras)957
Aristoteles: A nevelésről (Politika)958
Ciceró: A gyermek nevelhetősége960
Quintilianus: A tanító erkölcseiről és kötelességeiről961
Erasmus: Miért kell a gyermeket tanítani és nevelni. A gyermekek nevelése. A tanulmányok módszere961
Rebelais: Hogyan nevelte Gargantuát Ponokrates963
Montaigne: Gyermekeinket érdemeik szerint szeressük965
Montaigne: Az atya és a gyermekek bizlamasságáról966
Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés966
Mátyás nézetei a nevelésről967
Comenius amos János: Az ifjúságot közösségben kell nevelnünk és ehhez iskolákra van szükség967
Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról968
Condillac: A jó tanulmányoknak jelenlegi akadályairól970
Rousseau: A természetes nevelésről. A gyermeket lássák gyermeknek972
Rousseau: A szeretet, általában az érzelmek szerepe (Emil, vagy a nevelésről)974
Helvétius: A nevelés mindenható974
Diderot: A zongoralecke. (Rameau unokaöccse)975
Pestalozzi: A szemléletről. (Hogyan tanítja Gertrud gyermekeit?)977
Owen: Az új erkölcsi világ könyve978
Herbart: A képzetkörök979
Táncsics Mihály: Miért kell nevelni? (Életpályám)981
Marx: Fiatalkorúak és gyerekek munkája982
Marx: Gépi berendezés és nagyipar983
Engels: A munkásosztály helyzete Angliában984
Lenin: Hogyan nevelődik az ifjúság kommunistává985
Makarenko: Fegyeleme987
Makarenko: A közösségről990
N.K. Krupszkaja: Tanítsuk-e a fiúkat is "női" munkára?991
N.K. Krupszkaja: Az iskola céljainak kérdéséhez993
N.K. Krupszkaja: Közösségi nevelés993
Névmutatók és irodalomjegyzék995
V. kötet A föld országai
Előszó (Dr. Bulla Béla)7
EURÓPA
Észak Európa9
Norvégia9
Svédország15
Finnország20
Dánia23
Grönland26
Izland27
Nyugat-Európa31
Nagy-Britannia31
A Brit Nemzetközösség45
Az Ír Köztársaság46
Hollandia48
Belgium52
Luxemburg56
Franciaország57
A Francia Közösség71
Monaco72
Andora72
Dél-Európa74
Spanyország74
Portugália82
Olaszország85
Vatikánállam98
San Marino98
Közép-Európa99
Svájc99
Liechtenstein104
Ausztria104
Németország110
Lengyelország133
Csehszlovákia140
Délkelet-Európa154
Magyarország154
Románia222
Bulgária233
Jugoszlávia242
Albánia248
Görögörszág251
A Szovjetunió257
Ázsia
A Közel-Kelet Országai303
Szaud-Arábia303
A Perzsa-öböl arab országai306
Kuwait307
Bahrein308
Qatar308
Szerződéses Omán308
Az Arab-tengerpart országai309
Masqat és Omán Szultánság310
Az Adeni Protektorátus310
Aden angol koronagyarmat311
Jemen312
Szíria316
Jordánia317
Libanon319
Izrael322
Törökország327
Ciprus328
Irak331
Irán336
Afganisztán340
Elő-India345
Bharat357
A Himalája hegyi országai357
Kasmir357
Nepál357
Sikkim357
Bhutan357
Pakisztán358
Ceylon361
Hátsó-India365
Burma367
Thaiföld (Sziám)371
Laosz374
Kambodzsa375
Vietnám376
Malájföld379
Indonézia382
Az Indonéz köztársaság384
A Fülöp-szigetek Köztársasága391
Kelet- és Belső Ázsia393
Japán393
Korea400
Kína403
Mongol Népköztársaság426
AFRIKA
Az Atlasz-országok431
Marokkó432
Spanyol enklávék Marokkó földjén437
Algéria437
Tunézia442
A Szahara országai445
Gyarmatok a Szaharán448
Spanyol szahara448
Mauritánia449
Szaharai Algéria449
Líbia450
Egyiptom452
Szudán458
A Francia Nyugat-Afrikából alakult autonóm köztársaságok461
Nyugat Szudán461
Szenegál461
Mali Köztársaság461
Elefáncsontpart Köztársaság462
Felső-Volta462
Dahomey462
Portugál és angol gyarmatok a Guineai-öböl északi partján463
Gambia463
Portugál-Guinea463
Makaronézia, az északnyugati atlanti part szigetvilága463
Madeira464
Kanári-szigetek464
Zöldfoki-szigetek464
Független országok a Guineai-öböl északi partján465
Libéria465
Ghana465
Guineai Köztársaság467
Közép-Szudán468
Niger468
Nigéria468
Szudáni Köztársaság469
Egyenlítői Afrika472
Csád Köztársaság472
Gaboni Köztársaság472
Kongói Köztársaság472
Közép-afrikai Köztársaság472
Kamerun Köztársaság474
Spanyol-Guinea475
Kongó Köztársaság478
Ruanda-Urundi479
Angola480
Kelet-afrika481
Az Etióp Császárság484
Francia Szomáliföld484
Szomália485
A Kelet-afrikai Tóhátság országai485
Kenya487
Uganda488
Tanganyika490
Dél-Afrika492
A Dél-afrikai Unió496
Délnyugat-Afrika503
Basuto-, Swazi- és Becsuánaföld504
Rhodézia és Nyaszaföld Szövetsége505
Mocambique507
Madagaszkár508
AMERIKA
Észak-Amerika511
Kanada511
Amerikai Egyesült Államok520
Mexikó538
Közép-Amerika és a Nyugat-indiai szigetvilág543
Guatamala543
Honduras545
Brit-Honduras546
El Salvador546
Nicaragua547
Costa Rica548
Panama és a Csatorna-övezet550
A nyugat-indiai szivgetvilág553
Kuba553
Jamaica555
Hispaniola555
Haiti555
A dominikai Köztársaság556
Puerto Rico556
A Bahama-szigetcsoport557
A Bermuda-szigetek557
A Kis-antillák557
Virgin-sziget558
Trinidad-sziget558
Dél-amerika559
Az Andok országai559
Chile559
Bolívia565
Peru570
Ecuador575
Columbia578
Venezuela581
Dél-Amerika keleti országai586
Guayana586
Brazilia587
Paraguay601
Uruguay603
Argentína605
A Falkland-szigetek615
AUSZTRÁLIA ÉS ÚJ-ZÉLAND
Az Ausztráliai Államszövetség618
Új-Zéland629
Óceánia634
Melanézia634
Mikronézia636
Polinézia636
Antarktisz639
AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETE
Ókor
A történelem kezdetei645
Az ember kiemelkedése az állatvilágból645
Az őskőkor felső szakasza647
A barbárság648
Chalkotitikum és bronzkorszag650
Az osztálytársadalmak kialakulása650
A legkorábbi osztálytársadalmak653
Mezopotámia653
A sumerek653
Az akkádok655
Egyiptom657
Az Egyiptomi Óbnirodalom659
A Középbirodalom662
India662
A buddhizmus663
Kína664
A Shan-dinasztia664
A despotikus kínai állam kialakulása666
A Közel-Kelet államai a perzsa hódításig667
A hegyi népek668
A hikszoszok670
Az egyiptomi Újbirodalom670
A tengeri népek672
A főniciaiak673
Az arámiak674
A zsidók675
Az asszírok676
A médek és a perzsák680
Az Ókori Görögország682
Az égei világ682
Kréta682
Az akháj kor684
A dór vándorlás és következményei686
A görög történelem archaikus kora (i.e..VIII-VII. század)687
Spárta693
A görög történek klasszikus kora695
A perzsa háborúk695
Az athéni demokrácia kibontakozása697
Az athéni demokrácia korátai701
A Klasszikus kor kultúrája702
Az athéni külpolitika a perzsa háborúk ujtán704
A peloponnészoszi háború (i.e. 431-404)704
A IV. századi válság és Makedónia felemelkedése705
Nagy Sándor és a görök világhódító törekvések708
Nagy Sándor birodalma709
A diadochosz államok710
Gazdaság és társadalom712
Görög államok714
Egyiptom715
Pergamon716
A Szeleukida állam716
Imperium Románum718
Itália és Róma legrégibb története718
Róma kialakulása720
A római köztársaság722
Patriciusok és plebejusok osztályharca724
Ítália egyesítése725
A római állam és Itália megszervezése728
A földközi-tenger medencéjének meghódítása731
Róma és Karthágó731
A hellenisztikus államok és Róma keleti hódítása733
A Római Köztársaság utolsó évszázada734
A római társadalom a nagy hódítások után734
Az első sziciliai rabszolgafelkelés és a Gracchusok reformmozgalma737
Marius és katonai reformjai 739
Sulla diktaturája
Útban a monarchia felé740
Ceasar monarchiája741
A római császárság743
Augustus monarchiájának kiépítése745
Augusztus utódai745
A római birodalom a császárság első két évszázadában748
A római birodalom válsága és bukása751
A katona-császárok756
a szellemi élet válsága756
Diocletianus758
Cunstantinus760
A római társadalom a IV-V. században761
A birodalom felbomlása763
Az Imperium bukása után764
A barbár államok766
A ket-római császárságtól766
Bizáncig769
Középkor
Az európai feudalizmus kialakulása773
A római osztálytársadalom és a germán nemzetiségi rend összolvadása feudális társadalommá...773
A germán hadvezér kísérete: a feudális erőszakszervezet magva774
A római patronátus: a feudális függési viszonyok alapja775
A frank királyság kialakulása777
A Meroving-anarchia779
A Karolingok felemelkedése780
A Kariling-birodalom: az európai feudalizmus egységének kohója781
A pápai hatalom alapvetése781
A pápaság és a frank királyság szövetsége783
Nagy Károly birodalma784
A természeti gazdálkodás uralomrajutása Nyugat-Európában786
A Karoling-birodalom felbomlása és a Nyugat-Európai feudális államok kialakulása788
A normannok rablóhadjáratai Franciaország és Németország kialakulása790
Normann államalapítások791
A spanyol reconquista kezdetei793
Bizánc és a balkáni szlávok feudalizálódása794
Bizánc: Róma örököse795
A bizánci feudalizmus795
A bolgár államalapítás796
A bizánci uralom helyreállítása a Balkánon 798
A szláv ősközösség és a nomád feudalizmus: a kelet-európai feudalizmus alapjai799
Szláv földművelők- gtürk nomádok800
Kazárok és magyarok800
A kijevi Rusz802
A nyugati szláv államok létrejötte803
A magyar feudális állam804
Az ázsiai feudális államok806
Az arab birodalom807
Az iszlám808
Az arab hódítás808
Az arab társadalom átalakulása809
Az abbászidák despotikus kalifátusa810
Az arab kulturális szintézis811
A kalifák birodalmának felbomlása813
Az Iszlám türk hegemónia alatt814
Az önálló muzulmán államok kialakulása815
India és Kína nagy századai816
A buddhizmus virágkora817
Indiában817
Hátsó-India és Indonézia indiai befolyás alatt817
Muzulmán hódítók Indiában818
A kínai birodalom egységének megszilárdulása819
A buddhizmus elterjedése Kínában820
A Tang-korszak: Kína fénykora822
A kínai fejlődés megtorpanása823
A japáni feudalizmus825
A mongol hódítás és az ázsiai feudális államok hanyatlása826
A mongol feudalizmus827
A mongol birodalom828
A mongol birodalom felbomlása830
A mongol hódítás történelmi jelentősége831
A nyugat-európai feudalizmus virágkora833
A feudális Európa alapvető osztályai: jobbágyok és földesurak833
A kétnyomásos gazdálkodás és a villicatio833
A mezőgazdasági technika átalakulása834
A háromnyomásos rendszer és a faluközösség835
A telepítések és a szabadköltözésű jobbágyság kialakulása836
A lovagság838
A feudális egyház839
Az európai város újjászületése...841
A városi élet római hagyományainak továbbélése841
Az ipar és a kereskedelem megélénkülése843
Kommunák és eretnekek844
A középkori európai város társadalma846
Az olasz és német városok tengeri kereskedelme848
A pápák és császárok küzdelmei. A keresztesháborúk850
A német-római császárság850
Az invesztitura-harc851
A keresztes háborúk854
A pápaság és a Hohenstaufok küzdelme855
Az egyházi világszemlélet válsága857
A nyugat-európai rendi monarchiák kialakulása859
Az angol-francia ellentét kezdetei859
Az angol és a francia rendi monarchiák kialkulása860
Az angol és a francia feudalizmus eltérő fejlődése862
Az ibériai félsziget államai864
A nyugat-európai feudalizmus kezdődő felbomlása866
A feudális gazdálkodás felbomlásának kezdetei868
A paraszti osztályharc élesedése868
Az ipar és a kereskedelem kiszélesedése869
A kapitalista termelés első formái870
A tőke behatolása a falusi háziiparba és a céhes iparba871
A vízkerék a vaskohászatban871
Puskapor, szélmalom, vitorla, kerekes óra873
A folyamatos forgómozgás technikai problémája874
A forgattyús lábhajtás feltalálása875
A könyvnyomtatás876
A német-római birodalom széthullása877
A pápaság- Itália egységének akadálya877
Az eretnekségek és a zsinati mozgtalom879
A humaniszmus és a pápaság881
Az olasz városállamok882
A városi szegénység harcai Sienában és Firenzében883
A Habsburgok felemelkedése és a svájci kantonok szabadságharca884
A némegt-római császári hatalom hanyatlása885
A politikai központosítás előrehaladása az atlanti országokban886
A százéves háború első szakasza és a "Jacquerie"887
Jeanne d'Arc és a százéves háború befejezése889
Wat Tyler felkelése és a "rózsák harca" Angliában891
Spanyolország politikai egységének kialakulása893
A feudalizmus virágkora Kelet- és Észak-Európában894
Bizánc hanyatlása894
Az oszmán-törökök balkáni hódításai894
Az orosz fejedelemségek895
Az orosz nép harca a mongol hódítás ellen897
A kelet-európai és s skandináv rendi monarchiák899
Német tejeszkedés kelet-Európában901
A Hansa és a német lovagok balti hegemóniája901
A köznemesség és a városok Cseh-, Lengyel- és Magyarországon903
Cseh kísérlet kelet-európai birodalom megteremtésére905
A lengyel, cseh és magyar rendi monarchiák kialakulása906
A huszita háborúk908
A Habsburgok és a nemzeti dinasztiák harca a kelet-európai államok egyesítéséért909
Az abszolutizmus kora és a polgári átalakulás kezdetei Nyugat-Európában913
A felfedezések és a gyarmatosítás kezdetei913
A portugál úttörők914
Kolumbus916
A portugál gyarmatosítás918
A spanyol gyarmatosítás918
A tőkés gazdálkodás kibontakozása920
Az eredeti felhalmozás920
A kereskedőtőke szerepe a gyarmatosításban. Az "árforradalom"922
Az európai mezőgazdaság különböző útjai924
A céhes ipar hanyatlása, a manufaktúrák elterjedése926
A középkori technikai találmányok tökéletesítése927
A német és olasz ipari hegemónia alkonya929
A manufaktúra szerepe a technikai fejlődésében930
A manufakttúra-korszak technikájának belső ellentmondásai931
Az egyházi reform összefonódása az olasz és német egység kérdésével 932
A klérus "lelki" hatalma932
A pápaság és Itália egysége935
Az egyházi és birodalmi reform kérdése Németországban936
A német reformáció és az ellenreformáció938
Luther reformációja938
A német reformáció egységfrontjának felbomlása940
A német parasztháború943
A német vallásháborúk945
Az ellenreformáció946
A kálvini reformáció és a németalföldi szabadságharc949
A reformáció az újlatin országokban949
Németalföldi kereskedelmi hegemónia a Baltikumban950
A németalföldi szabadságharc951
Hollandia, az első polgári állam953
A "tőkés mintaország"954
Az angol és francia abszolút monarchiák felemelkedése. A spanyol despotizmus hanyatlása956
Az abszolút monarchia956
A polgári átalakulás kezdete és a reformáció Angliában957
Az angol-spanyol konfliktus és következményei958
Az angol polgárság szembefordulása az abszolutizmussal960
A fancia abszolutizmus961
A francia vallásháborúk és a központosítás győzelme963
Spanyolország hanyatlása965
Kelet-Európa és a Baltikum a "Második Jobbágyság" kialakulásának korszakában966
A soknemzetiségű orosz birodalom kialakulása és bekapcsolódása a világpiacba967
Háborúk a balti hegemóniáért970
A lengyel nemesi köztársaság971
Lengyelország kelet-európai hatalmi törekvései973
Az orosz nép harca a lengyel hódítás ellen974
Az osztrák Habsburgok és a Harmincéves Háború975
Az osztrák Habsburgok központosítási kísérletei975
Török háborúk976
Az osztrák Habsburgok birodalmának válsága978
A harmincéves háború első szkasza: a cseh felkelés979
A harmincéves háború összeurópai konfliktussá való kiszélesedése980
Újkor
Európa polgári átalakulása983
Az angol forradalom983
Az abszolutizmus és a polgári érdekek szembefordulása984
A parlament forradalma985
A polgárháború987
A forradalmi tábor meghasonlása. A levellerek990
A monarchia megdöntése992
A köztársaság népi ellenzékének s az ír és skót ellenállásnak leverése993
Küzdelem Hollandiával a tergerek uralmáért995
A "csonka" parlament feloszlatása996
A "szentek" parlamentje998
A protektorátus999
A polgári rendszer kifejlődése Angliában1000
A Suartok restaurációja1000
A dicsőséges forradalom1001
Az angol alkotmányos királyság1002
Agrárforradalom angliában1005
Az ipari forradalom kezdetei1006
Az abszolutizmus fénykora és válsága Franciaországban1008
A francia hivatalnokság a polgárság élén1009
A Fronde1010
XIV. Lajos korlátlan egyeduralma1011
A colbertizmus1012
XIV. Lajos hódító háborúi1014
Az abszolutizmus szembefordulása a haladással1016
A francia patriotizmus harca az abszolutizmus ellen1017
A francia felvilágosodás1018
A felvilágosult abszolutizmus kísérlete1020
A polgári átalakulás kezdetei a közép- és dél-európai államokban1022
A Német Birodalom társadalmi elmaradottsága1022
Az osztrák Habsburgok balkáni terjeszkedése és harca a spanyol örökségért1024
A porosz militarista abszolutizmus1026
Felvilágosult abszolutizmus Poroszországban és Ausztriában1027
Felvilágosult abszolutizmus Poroszországban és Ausztriában 1029
Felvilágosult abszolutizmus a dél-európai államokban1030
Oroszország felemelkedése Észak- és Kelet-Európa vezető hatalmává1032
A közákok szabadságharca1032
Az északkeleti háború1033
Oroszország belső megerősödése1035
A svéd és török hatalom megrendülése1036
I. Péter cár reformpolitikája1037
Az északi háború1038
Az orosz nemesi monarchia kialakulása1040
Felvilágosult abszolutizmus Oroszországban1041
Lengyelország felosztása; orosz kijárás Fekete-tengerre1042
Svédország és Dánia polgári átalakulása1043
Az Európán kívüli világ; az amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca1044
Az ázsiai feudális birodalmak hanyatlása1045
India gyarmatosítása1047
Tőkés fejlődés az észak-amerikai angol gyarmatokon1049
Az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca1052
A nagy francia forradalom. Napóleon birodalma és Európa (1789-1814)1057
Forradalmi válság kialakulása Franciaországban és a forradalom kitörése1057
A forradalom érlelődése1058
A rendi gyűlés. A forradalom kezdete1060
Az alkotmányos monarchia (1789-1792)1062
A törvényhozó gyűlés1064
A francia forradalom európai hatása1064
VI. kötet - Matematika/Fizika/Kémia
Matematika
Előszó7
Mi a matematika?9
Néhány szó a matematikáról9
Néhány megoldatlan probléma11
A szám15
A természetes számok15
Számolás természetes számokkal16
Az egész számok18
A számok írása19
Számrendszerek21
Kettes számrendszer22
Játékok a kettes számrendszer segítségével23
Számelmélet25
A prímszámok25
Egy fontos kitérő27
A számelmélet alaptétele31
A számok osztói és többszörösei32
Osztó és többszörös32
Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös34
Az eukleidészi algoritmus36
A kongruencia38
Egy kis kitérő39
A kongruencia maradékosztályai41
Az általános aRb ekvivalencia relációi42
Kölcsönösen egyértelmű megfelelkezés43
Halmazok ekvivalenciáj43
Számolás kongruenciákkal45
Diophantészi egyenletek48
Oszthatósági szabályok50
A kilences próba és a tizenegyes próba53
A kínai maradéktétel54
Megjegyzések a magasabbfokú kongruenciákról55
Algebra59
Kombinatorika59
Permutáció60
Ismétléses permutáció62
A binomiális tétel62
Variácó66
Ismétléses variáció70
Kombináció71
Ismétléses kombináció73
Sorozatok. Számtani sorozat75
Egyenletek81
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek81
Kétismeretlenes egyenletrendszerek89
Determinánsok90
A másodrendű determináns néhány tulajdonsága90
Matrix95
Háromismeretlenes egyenletrendszer95
A racionális számok108
A számegyenes123
A valós számok134
Intervallumskatulyázás146
A halmazelmélet elemei151
A másodfokú egyenlet172
A hatványozás általánosítása179
A logaritmus186
A logaritmusokra vonatkozó azonosságok188
A logarléci197
A másodfokú egyenletek megoldása197
Számolás komplex számokkal204
Komplex szám, mint vektor206
A harmadfokú egyenlet214
A harmadfokú egyenlet megoldó képlete219
Valós együtthatós harmadfokú egyenletek gyökeinek minősége222
A negyedfokú egyenlet226
Megjegyzések az n-ed fokú egyenlethez229
Elemi síkgeometria233
Bevezetés233
A geometria tárgya és feladata234
Néhány alapfogalom236
Egyenes, félegyenes, távolság236
A szög237
A kör238
Mértani hely239
A szög mérése. A szögfajták239
Párhuzamos egyenesek241
Párhuzamos szárú szögek243
Merőleges szárú szögek243
A geometriai transzformáció244
Párhuzamos eltolás244
Forgatás245
A tengelyes szimmetria246
A sokszögek247
A háromszög247
A háromszögek legfontosabb vonalai248
Az egyenlőszárú háromszög szimmetriájából következő tulajdonságai249
A háromszög szögei249
A külső szög250
Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között251
Összefüggés a háromszög oldalai között252
A háromszögek egybevágósága252
A háromszögek egybevágóságának esetei253
Geometriai szerkesztés253
Alapszerkesztés255
Nevezetes négyszögek261
A trapéz261
Paralelogrammák262
A paralelogramma-tételek megfordításai263
Deltoid265
Szerkesztési feladatok265
A kör265
Az egyenes és a kör kölcsönös helyzete269
Két kör kölcsönös helyzete271
A kerületi szög271
A körbe és a kör köré írt sokszögek276
A háromszög nevezetes pontjai277
A hasonlóság277
Távolságok mérése279
A háromszögek hasonlósága280
A sokszögek hasonlósága281
Szerkesztési feladatok287
Arányos távolságok288
Osztásarányok meghatározása290
A súlyvonalak metszéspontja290
Területátalakítások291
Pitagorasz tétele292
Összefüggés a körcikk ívhossza és területe között298
A geometriai közép300
Mértani közepek a derékszögű háromszögben300
Trigonometria302
A hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése302
Néhány különleges szög függvényei303
Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között303
A derékszögű háromszög megoldása304
A hegyesszögű háromszög megoldása306
Sinus-tétel310
Cosinus-tétel310
A szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögre312
Az ívmérték312
Inverz függvények. Ciklometrikus függvények315
Összegzési tételek317
Szögek összegének függvényei321
Szögek különbségeinek függvényei323
A szög kétszeresének, illetve felének függvényei323
A tangens-tétel326
A tompaszögű háromszög megoldása328
Trigonometrikus azonosságok és egyenletek333
A szabályos sokszögek341
A szabályos sokszög szögeinek meghatározása341
Térgeometria342
Az egyenes és a sík342
Az egyenesek hajlásszöge349
A lapszög. Merőleges síkok352
Három sík kölcsönös helyzete353
Testszöglet354
A triéder tulajdonságai354
Szögletes testek355
Euler tétele356
A hasáb361
Cavalieri tétele363
A gúla364
A csonkagúla366
A görbelapú testek366
A henger366
A kúp367
A csonka kúp368
A göm368
Gömbháromszögtan374
Gömbi távolság374
Gömbháromszög375
A gömbkétszög és gömbháromszög felszíne376
A gömbháromszög megoldása376
A derékszögű gömbháromszög376
A gömbháromszögtan sinus-tétele377
A gömbháromszögtan cosinus-tétele378
Távolságmeghatározás a földgömbön379
Nem-eukleidészi geometria381
Történelmi fejlődés381
A háromféle lehetséges geometria382
A sík három különböző formája383
Analitikus geometria384
Koordináta-rendszerek384
Koordináta-rendszer az egyenesen384
Koordináta-rendszer a síkban387
Koordináta-rendszer párhuzamos eltolása390
Koordináta-rendszer a térben391
Vektorok395
Az egyenes egyenletei396
Vektorok a térben403
Irányok, iránycosinusok409
A sík egyenlete412
Kúpszeletek414
A kör415
Parabola415
Ellipszis417
Hiperbola421
Párhuzamos eltolás423
Analízis429
A határérték (limes) fogalma430
Sorozatok fogalma, sorozatok határértéke430
Monoton sorozatok435
Mértani sor444
Végtelen sorok444
Néhány szó a végtelen sorokkal való számolásról455
A természetes logaritmus alapszáma458
A Cauchy-féle általános konvergencia kritérium460
Bolzano-Weierstrass-tétel461
Függvények határértéke462
Feladatok függvények határértékeinek kiszámítására466
Folytonosság469
Folytonos függvények tulajdonságai472
Az elemi függvények folytonosságai474
Összetett függvény folytonossága476
Monoton függvény folytonossága476
A differenciálhányados477
Néhány feladat a differenciálási szabályok gyakorlására484
Függvények szélső értékei489
Folytonosság és differenciálhatóság488
Integrálszámítás489
A határozott integrál496
Differenciál- és integrálszámítás496
Primitív függvény fogalma500
A differenciálszámítás középérték-tétele506
Néhány szó differenciál-egyenletekről518
Matematikai logika522
A matematikai logika helye a tudományok rendszerében522
A matematikai logika rövid története523
Néhány példa a matematikai logika tárgyában524
Az ítéletkalkulus525
Összefüggések a logikai műveletek között529
A logikai függvénykalkulus531
A kvantorok533
Néhány szó a lineárius programozásról535
Függelék538
Matematikai jelölések és elnevezések538
A számok logaritmusa 1-1000-ig540
A szögfüggvények értéke542
A szöggüggvények logaritmusa546
Fizika
Előszó553
Mi a fizika?555
Megfigyelés-kísérlet-mérés-törvény556
A fizika helye a tudományok világában. - Mivel foglalkozik a fizika?556
Tiszta fizika - alkalmazott fizika és a technika557
A fizika felosztása558
Mechanika559
Az erő559
Az erő mérése559
A kilogrammsúly, a kilopond560
A fajsúly560
A nyomóerő és a nyomás562
A rugalmassági erők563
A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei565
A testek állásának biztonsága566
A munka567
A munkasiker568
Elektromos munkavégzés570
8 ezermillió kilowattóra570
Az energia571
Sokféle energia van573
Fogy-e az energia munkavégzés közben?574
Gépeink hatásfoka574
Megoldhatatlan és megoldható problémák575
A mozgást akadályozó erők576
A súrlódás576
A közegellenállás579
Az egyszerű gépek583
Az erőátviteli eszközök584
A lépcső és a szerpentinút fizikája590
Az iránymennyiségek, vektorok591
A folyadékok és a gázok592
A folyadékok összenyomhatósága - A hidraulikus fék594
A hidraulikus prés595
A vízvezeték. - A közlekedőedények596
A felhajtóerő597
Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők?598
A levegő súlya599
Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők601
Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok?601
Hogyan működik a vérnyomásmérő? - A nyomásmérők602
Nyomáskülönbségen alapuló eszközök603
Folyadékok és gázok áramlása607
A molekulásk között ható erők612
A molekula612
A felületi feszültség613
Hogyan keletkezik a felületi feszültség?613
A hajszálcső614
A molekulák örökös mozgása614
Diffúzió oldatok esetében616
A mozgások tudománya616
A kinematika616
Dinamika624
Periodikus mozgások635
A forgómozgás635
A hullámmozgás646
Hangtan (Akusztika)651
A hang hullámmozgása651
Az ultrahang alkalmazásai652
Hangvisszaverődés, szóródás653
Rezonancia a hangtanban654
A hangszín655
A hang rögzítése655
A hangerő657
Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre?658
Fénytan (Optika)660
A fénysugarak660
Fénytani eszközök680
A fény hullámtermészete683
A fény hullámmozgása686
Vékony lemezek színei686
Bevont felületű lencsék688
Hőtan690
A molekulák és mozgásuk690
A molekulák mozgása és a hőmérséklet691
A hőmérő691
A meleg mennyisége693
A hőtágulás a gyakorlati életben694
A hő terjedése696
A hő terjedésének módjai696
A hővezetés696
Hőterjedés áramlással697
A hő terjedése sugárzással698
Fűtés, tüzelés, szellőztetés699
Halmazállapotváltozások700
A fémek hőkezelése700
Az olvadás-fagyás701
Párolgás-forrás703
A cseppfolyósodás. Lecsapódás704
Alkalmazások705
A hő mint energia708
Az elektromosság713
Az elektromos áram724
Az elektromos áram hatásai731
A hőhatás és alkalmazásai731
Az áram vegyi hatása és alkalmazása735
A mágnesesség és az elektromos áram739
Az áramtekercs mágneses hatása741
Az elektromos energiaátvitel753
Kihozzuk a vezetőből az elektronokat756
Az elektroncső761
A fényelektromos hatás. - A fény elektronokat szabadít ki765
Elektromos rezgések767
Az elektromos sűrítő, kondenzátor767
Az önindukció770
Az elektromos rezgőkör773
Az elektromágneses hullámok775
A televízió777
A radar780
A félvezetők forradalmat okoznak az elektronikában784
Az atommag fizikája789
A gammasugárzás789
Az alfasugárzás790
A bétasugárzás791
Az atomenergia természetes felszabadulása792
A ködkamra és a számlálócső793
Az atommag alkotórészei794
Az atommagok összetétele795
A radioaktív elemátalakulási sor796
A rádium a polónium és a többi sugárzó elem796
A természetes atommagátalakulás797
A mesterséges atommagátalakítások798
A mesterségesen felgyorsított lövedékek799
A relativisztikus tömegnövekedés zavaró hatása és megszüntetése800
A betatron úgy működik, mint a transzformátor801
Az óriásgyorsítók802
A magátalakítás tipikus esetei802
Az atomenergia mesterséges felszabadítása805
A magösszetételkor felszabaduló energia810
A sugárzás modern elmélete815
A sugárzó atom817
A kozmikus sugárzás819
A relativitás elmélete824
Az általános relativitás elve829
Kémia
Előszó837
Az anyag és átalakulásai839
Néhány szó a kémia tudományáról839
Mivel foglalkozik a kémia?841
A világ anyagi egysége844
Földünk, az elemek mintakollekciója846
Thot istentől a királyt elnyelő éhes szürke farkasig851
Az életelixírtől a mérlegig857
Az atom felfedezése860
A nagy rendszer865
A periódusos rendszer ma867
Az atomszerkezet néhány részlete873
Atomok egymással és egymás ellen881
A kristálytól a plazmáig888
A kémia sajátos nyelve900
A szervetlen kémia birodalma911
Az oxigén, éltetőnk és ellenségünk911
Az égés, a láng és a magja921
Kémiai változás és energia930
A hidrogén, világunk építőköve935
Oxidáció és redukció940
Egy "különös" folyadék944
Savak-bázisok-sók952
Egy kis rendcsinálás a reakciók között956
A kémia és a villamosság962
A "valódi" és a kolloid oldatok972
Kalandozás az elemek között979
A szénvegyületek kémiája1012
A szerves kémia és az életerő1012
A "csodálatos" szénatom1014
A nyílt szénláncú vegyületek1019
Nyílt láncú vegyülete több elemmel1028
Szervzetünk néhány alapvető építőanyaga1052
A benzol és származékai1061
Egyéb gyűrűs vegyületek1077
Az óriásmolekulák világából1079
Néhány szó a biokémiáról1088
Felhasznált főbb irodalmi források1100
Kémiai elemek periódusos rendszere1101
Név- és tárgymutató1103
VII. kötet - Magyar irodalom - A magyar nép története
Magyar irodalom
Előszó7
A régi magyar irodalom (A kezdetektől a XIX. századig)9
Az ősköltészet (Kb. a XI. századig)11
A középkor (A XI. századtól a XVI. század elejéig)14
A reneszánsz (A XV. század közepétől a XVII. század elejéig)23
A barokk (A XVIII. század elejétől a XVIII. század végéig)42
A magyar irodalom a XIX. században59
A magyar felvilágosodás kora (1772-1820)61
Reformkor, Romantika (1820-1844)88
Az utóromantikának és a realizmus kialakulásának kora (1844-1867)109
A realizmus kora (1867-1900)148
A magyar irodalom a XX. században163
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905)165
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918)173
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt201
Az első világháború évei (1914-1918)203
A forradalmak tüzében (1918-1919)206
A két világháború között (1919-1944)208
A konzervatív irodalom209
A Nyugat köre211
A "népi" írók mozgalma222
A forradalmi irodalom 1919 után234
A felszabadulás utáni magyar irodalom (Rövid áttekintés)268
Bibliográfia276
A magyar nép története
Előszó281
Őstörténet283
A honfoglalás és a feudális társadalom kialakulása287
A feudalizmus korai szakasza (XI-XII. század)293
A feudális anarchia kibontakozása (XIII. század)300
A királyi hatalom megszilárdulása és a társadalom rendi tagozódásának kialakulása (1312-1382)309
A rendi-képviseleti monarchia kialakulása (1382-1458)317
A centralizáció kísérlete és bukása (1458-1526)326
Magyarország három részre szakadása (1526-1571)339
A Habsburg-hatalom válsága és az erdélyi fejedelmek országegyesítő kísérletei (1571-1660)347
Kuruc szabadságharcok a Habsburg-abszolutizmus ellen (1660-1711)357
A Habsburg-abszolutizmus és a magyar rendek kompromisszuma (1711-1790)368
Rendi-nemzeti ellenállás, köztársasági mozgalom, forradalomellenes kompromisszum és nyílt abszolutizmus (1790-1825)380
A polgári-nemesi reformmozgalom kibontakozása és zsákutcája (1825-1847)390
Polgári forradalom és nemzeti függetlenségi háború (1848-1849)417
Az abszolutizmus kora (1849-1867)441
Gazdaság és társadalom az átmenet éveiben444
Az abszolutizmus válsága (1859-1861)449
A kiegyezés útján (1861-1867)456
Az Osztrák-Magyar Monarchia fénykora (1867-1890)462
A dualista rendszer megszilárdulása (1867-1875)462
A nyugalom időszaka (1875-1890)470
A gazdasági és társadalmi fejlődés fő vonalai475
A Monarchia alkonya490
Az egyensúly megbolása490
Az 1905-1906. évi politikai válság503
A koalíciós kormány és ellenzéke507
Úton a világháború felé513
A világháború és a Monarchia felbomlása516
A polgári demokratikus forradalom526
A Magyar Tanácsköztársaság533
Az ellenforradalmi rendszer uralomra jutása, gazdasági és politikai berendezkedése (1919-1929)543
Gazdasági válság, további fasizálódás a második világháború előkészítésének idején (1929-1938)559
Magyarország a második világháborúban574
A magyar népi demokrácia története592
Küzdelem a munkáshatalom győzelméért (1944-1948)592
A szocializmus építésének útján614
Történeti kronológia622
Név- és címmutató629
VIII. kötet - Sport és testkultúra/A tánc/A világ népei
SPORT ÉS TESTKULTÚRA
Előszó7
A testkultúra és sport rövid története (dr. Földes Éva)9
A testkultúra kezdetei9
Az ókori görög testkultúra9
Olimpiai játékok12
Testkultúra és cirkuszi játékok Rómában17
Lovagi tornák a középkorban18
A városi sportélet kezdetei20
Testnevelés az újkorban22
A francia felvilágosodás korának elképzelései26
A mai sportélet kezdetei27
Marx és Engels a testnevelésről31
A sportélet és testnevelés indulása Magyarországon33
Az újkori olimpiai játékok36
Athén36
Párizs38
St. Louis39
Ismét Athén40
London41
Stockholm43
Antwerpen45
Párizs46
Amszterdam49
Los Angeles50
Berlin53
London56
Helsinki57
Melbourne60
Róma61
A munkás sportmozgalom64
A szocialista testkultúra kialakulása67
Testnevelés és sport a szocialista Magyarországon (Terényi Imre)69
A demokratikus sportmozgalomért70
Az első sikerek71
Nagy eredmények és nagy hibák72
Az MSZMP testnevelési és sporttézisei75
Társadalmi önigazgatás a sportban80
A versenysport napjainkban (Csanádi Árpád, Granek István, Kerezsi Endre, Kolos Ferenc, Kisgyörgy Lajosné, Laki Károly, Matura Mihály, Nagy Imre, Páder János, Pálfai János, Pető Béla, Pozsgai József, Sas Tibor, Sárosi Imre, Sidó Ferenc, dr. Sir József, Veres Győző, Zsolt Róbert83
Professzionizmus és amatőrök83
Sokoldalúság és specializálódás84
Technika - taktika - erőnlét85
Tehetség és edzésmunka85
Edzés és edzésmódszerek86
Asztalitenisz92
Atlétika96
Autóversenyzés102
Birkózás104
Cselgáncs108
Ejtőernyőzés110
Evezés111
Gyeplabdázás113
Íjászat115
Jégkorongozás116
Kajak-kenu117
Kerékpározás120
Kézilabdázás122
Korcsolyázás125
Kosárlabda128
Labdarúgás130
A labdarúgás elterjedése133
A labdarúgás lényege133
A labdarúgó-technika135
A labdarúgás taktikája136
A labadarúgók edzése137
A labdarúgók zászlóvivői138
A labdarúgás nagy játékos-egyéniségei140
Lovaglás142
Modellezés144
Motorozás145
Motorcsónak-versenyzés146
Műugrás148
Ökölvívás149
Öttusa152
Röplabdázás155
Síelés157
Sportlövészet160
Súlyemelés162
Tekézés164
Tenisz166
Természetjárás169
Torna173
Úszás177
Vitorlázás180
Vitorlázórepülés183
Vívás183
Vízilabdázás188
Magyarországon nem űzött sportágak192
Badminton192
Bandy (Jéglabda)192
Base-ball192
Bob193
Bowling194
Cricket194
Golf195
Görkorcsolya195
Görkorcsolya-hoki196
Jéglövészet196
Jégvitorlázás196
Kajak-slalom196
Kerékpár-póló197
Lacrosse198
Lovaspóló198
Műkerékpározás199
Rugby199
Amerikai futball200
Skeleton200
Sporthorgászat200
Sportszánkó201
Vízisíelés202
Testneveléstudomány203
A sportteljesístmények tudományos fejlesztése (Dr. Hepp Ferenc)203
Az erő fejlesztésének szerepe a sporteredmények javulásában205
Az izomerő fejleszthetősége különböző életkorokban206
A terhelés mértéke és az erőfejlesztés207
A szünetek (pihenés) jelentősége az erőfejlesztésben207
A nap melyik szakában vagyunk a legerősebbek?208
Lassít-e a súlyemelés208
A gyorsaság fejlesztése208
Az állóképesség fejlesztése210
A gyorsaság fejlesztése212
A ruganyosság213
Korai szakosítás214
Milyen életkor a legalkalmasabb a mozgásügyesség fejlesztésére?215
A terhelés - pihenés aránya és a teljesítőképesség215
Formaidőzítés217
Rajtláz és bemelegítés218
A sport mechanikai kérdései (Balogh Lajos)219
A sport és a mechanika219
A sporteredmények ngyarányú fejlődésének okai219
A biomechanika220
A sportmechanika221
A legkedvezőbb belső feltételek és a mozgásérzékelés226
Az izomzat erőfeszítésének kérdései227
A testkultúra tömegigény233
Testmozgásra minden embernek szüksége van233
Testnevelés a családban (Kovács Géza)236
Testnevelés a munkahelyen239
Iskolai tízperces pihentető testnevelés243
Különleges kísérletek245
Kondicionáló testnevelés247
A megoldás lehetőségei249
Gyógyítás testneveléssel (Gárdos Magda)250
Orvostudomány és sport264
A testnevelés élettani szerepe (Dr. Lissák Kálmán - dr. Donhoffer Hilda)264
A nyugalmi folyamatok265
Változások az izommunkában266
Az idegrendszer és a mozgás273
Testnevelés a serdülőkorban278
Testmozgás és a belső elválasztás (Dr. Kup Gyula)281
A neuroendorin szervek hormonális működlése és a testmozgások283
A hipofízis elülső lebenyének és a mellékvesekéregnek működéscsökkenése, kiesése és a testmozgások286
A mellékvese kéregállomány és az agyközpontok hormonális kapcsolata288
A mellékvese és a központi idegrendszer kapcsolatai289
A mellékvesekéreg túlműködése és a testmozgások290
A pajzsmirigyműködés és a testmozgás294
A pajzsmirigy fokozott működése és az izomrendszer295
A kevés testmozgás és túltáplálás hatása a hasnyálmirigyre296
A mellékpajzsmirigy rendszere és a testmozgások297
A nemi mirigyek hormonális működése és a testmozgások298
A csecsemőmirigy és a testmozgások299
Az örökletes tényezők szerepe300
A vér és a vérképzőszervek testmozgással kapcsolatos változásai (Dr. Horányi Mihály - Dr. Sárfy Erzsébet)301
A vér összetétele302
Az adaptációs szindróma302
A fehér vérsejtek számának és összetételének változása304
A vérfehérjék306
A vércukor306
A vérzsírok306
A vitaminok szerepe307
A hormonok mennyiségének változása a vérben testmozgáskor309
Az időjárás hatása309
A versenyző táplálkozása (Dr. Kemény Tibor - dr. Tarján Róbert)313
Energiafelhasználás314
A versenynapok kalóriaigénye318
Hogyan táplálkozzék a sportoló?323
A sport- és bőrbetegségek (Dr. Földvári Ferenc)326
Gombás fertőzések327
Különféle más bőrfertőzések330
Egyéb veszélyek331
A sportorvos feladatai (Dr. Kereszty Alfonz)334
Szűrő- és minősítő vizsgálatok336
Az edzés és versenyzés ellenőrzése. Tanácsadás az edzés módjára és mértékére339
A környezet szerepe és az egészségügyi feltételek351
A TÁNC
A tánc története rövid összefoglalásban357
Bevezetés359
A tánc keletkezése és társadalmi funkciója359
Ősi formák, ősi tartalmak362
Formai és tartalmi differenciálódás364
Rabszolgatartó birodalmak364
Egyiptomi táncművészet364
Ősi India táncai367
Krétai és görög táncművszet369
Etruszk és római táncművészet374
Antik és barbár mozgáskincs találkozása376
Feudalizmus táncművészete376
Korai középkor376
A késői középkor lovagi táncai377
Tudatos európai formaalkotás377
Korai kapitalizmus táncművészete378
Renaissance tankönyvek és illemtanok378
A ballo és a balletto378
Az olasz tánckincs sorsa a francia udvarban380
Intermedium, mascarade, trionfo383
A francia klasszikus balett kialakulása384
Udvari balett - Akadémiai tánc384
Barokk táncok389
A rokokó balett és a felvilágosodás390
Noverre balettreformja394
A balettdráma megteremtése394
Noverre elmélete398
Noverre tanítványai és követői399
A francia forradalom korának táncélete400
Polgári bálok - polgári táncok400
A contre és a valse400
Nemzeti mozgalmak, 1848-as forradalmak táncai403
Valcer, polka, mazurka, plonaise, körmagyar, csárdás403
Olasz balettdráma404
Angiolini, gioia és vigano404
Az orosz táncművészet népi és udvari gyökerei406
Romantikus balettművészet407
A romantikus balett mesterei412
Blasis - Perrot - Saint Léon412
A nyugati balettművészet hanyatlása414
A romantikus balett klasszicizálódása Oroszországban416
A Gyagilev-féle orosz balett-társulat416
Fokin balettreformja416
Balettellenes irányzatok419
Szabad tánc - mozgásművészet419
A modern nyugati balett422
Szovjet balettművészet425
A magyar balett rövid története429
A VILÁG NÉPEI
Előszó439
EURÓPA NÉPRAJZA
Az európai népek etnogenezisének főbb problémái441
Az európai lakosság hagyományos életmódjának fejlődése, e fejlődés rugói és csomópontjai454
A zsákmányolás455
A zsákmányolók szerszámai456
Üldözéses vadászat és halászat456
Passzív zsákmányolás457
Közlekedés, lakásviszonyok458
A zsákmányoló életmód rekonstrukciója458
A mezőgazdaság kezdeti lépései459
Európa ősi agrárforradalma461
A paraszti kézművesség és konyhatechnika462
Parasztházak464
A falu és élete465
A civilizáció technológiai alapja466
Az ipar munkamegosztása467
A civilizációk mezőgazdasága és az új technológia terjedése468
Közlekedés és szállítás469
A társadalom átalakulása471
A civilizáció központja és az "értelmiség"473
Hagyomány és tudomány474
Áruforgalom - európai civilizáció474
Az európai civilizáció technológiai vívmányai475
A vas478
Bányászat479
Az új technika és a tulajdonviszonyok480
A civilizáció és a barbárok480
Az új falu484
Életmódbeli különbségek a kora-középkori Európában486
A középkor technológia szakismeretei486
Áruforgalom és technológiai haladás489
Az ipar új manufakturális technológiája490
A kézműves munka és a hűbéri rend ellentéte491
Lakásviszonyok és viselet492
A kézműves technológia utolsó erőfeszítései495
A tulajdonviszonyok és az üzemszervezet átalakulása496
A paraszti életmód reneszánsza és összeroppanása498
Az ipari forradalom technológiája és következményei500
Új életformák501
A proletárforradalom és a hagyományos életformák503
Az életformák megváltozása és a néprajz503
Az európai népek folklórja506
Mi a folklór?506
Egységes-e Európa folklórja?510
Az európai folkórkutatás története511
Az európai őstársadalmak folklórja512
A történeti ókor európai folklórja518
A mai nyugat-európai népek folklórja525
Kelet-Európa népeinek folklórja531
Az európai folklór sajátosságai536
A magyar nép etnográfiája538
A magyar nép etnikai fejlődése538
Honfoglalás és etnikai konszolidáció539
Etnikai csoportok és vidékek540
A magyar nép hagyományos életmódjának története543
Őstörténet543
Nomád életmód545
A letelepedés547
A jobbágy életformák konzerválódása553
A jobbágyfelszabadítás556
A magyar folklór története560
Finnugor réteg561
A vándorlások korának folklórja566
A feudalizmus korának folklórja571
A kapitalizmus magyar folklórja581
ÁZSIA NÉPEI
Bevezetés583
Török népek584
Közép-Ázsia török népei587
A Kaukázus török népei601
Az anatóliai és balkáni törökség602
Kaukázus népei606
Nyelvi és embertani kép606
Anyagi és szellemi kultúra609
Szibéria népei618
Szibéria nyelvi és embertani csoportjai618
A szibériai népek gazdasági típusai és formái620
Vadászat, halászat621
Állattartás622
Táplálkozás, viselet, hajlék624
A szibériai népek társadalma626
A szibériai népek díszítőművészete627
A szibériai samanizmus629
Az Arab-félsziget népei631
Az arab népek antropolóigiai sajátosságai632
Anyagi kultúra632
Társadalom, szokások635
Az arab népek vallása640
Irán népei642
A kurdok646
Afganisztán népei647
Az iráni népek szellemi kultúrája650
India népei651
Nyelvi és antropológiai csoportok651
India régészeti képe653
Gazdasági típusok655
Vadászat, halászat656
Táplálkozás656
Település, építkezés657
Viselet658
Háziiparok659
Társadalmi élet660
India folklórja666
Ceylon népei668
Gazdasági élet669
Anyagi kultúra669
Társadalmi élet670
Délkelet-Ázsia népei671
Ősemberleletek, antropológiai viszonyok673
Nyelvi viszonyok675
Régészet, történelem678
Délkelet-Ázsia jelenkori kultúrái682
A zsákmányoló életmódot folytató népcsoportok kultúrái682
Anyagi kultúra683
Társadalmi, szellemi kultúrák685
Kapás földművelő kultúrák687
Anyagi kultúra688
Földművelés689
Állattartás692
Vadászat, halászat693
Élvezeti szerek694
Házformák, település695
Viselet, ékszer, testtorzítás698
Technikai ismeretek701
Társadalmi és szellemi kultúra702
Matriarchátus, patriarchátus706
A vallások712
A művészetek717
A délkelet-ázsiai kultúrnépek717
Belső- és Kelet-Ázsia népei718
A mongol népek719
Etnikai és nyelvészeti kép719
Anyagi kultúra721
Társadalom726
Kína népei730
Történeti és nyelvészeti kép730
Anyagi kultúra731
Társadalom734
Kína nemzetiségei736
Korea népe744
Anyagi kultúra745
Társadalom746
Japán népei747
Emberi és nyelvészeti kép748
Anyagi kultúra748
Társadalom750
AFRIKA NÉPEI
Afrika útja az őskortól a történelmi időkig752
Afrika antropológiai és nyelvészeti képe758
Gyűjtögető és vadász kultúrák763
A legrégibb földműves kultúrák766
Szudán népei766
Anyagi kultúra767
Társadalom771
Szudán történelmi útja773
A niloták776
Anyagi kultúra776
Társadalom778
Etiópia népei778
Anyagi kultúra779
Társadalom779
Őserdei földműves kultúrák780
A közép-afrikai övezet népei781
Anyagi kultúra781
Társadalom782
A nyugat-afrikai övezet784
Anyagi kultúra784
Társadalom787
Vallás789
Kelet- és Dél-Afrika sztyeppi földműves kultúrái789
A bantu népek790
Kelet-afrikai bantuk790
Anyagi kultúra790
Társadalom791
Vallás793
A közép-bantuk793
Anyagi kultúra793
Társadalom794
Vallás795
A dél-afrikai bantuk796
Anyagi kultúra796
Társadalom797
Nomád pásztorkultúrák798
Anyagi kultúra799
Társadalom 800
Vallás801
Szudán pásztortörzsei801
Anyagi kultúra802
Társadalom803
Észak-Afrika népei803
AMERIKA NÉPEI
Amerika benépesülése és ősrégészete809
Az amerikai kontinens régészeti kronológiája812
Az embertani és nyelvészeti kép813
A legfontosabb nyelvcsoportok és azok törzsei815
Az amerikai őskultúrák áttekintése816
Az általános néprajzi kép818
Kultúrák találkozása - a hódítás és következményei819
Észak-Amerika természeti népei823
Az eszkimók823
Anyagi kultúra823
Társadalmi, szellemi kultúra825
Atapaszkok, algunkinok, maszkokik és az észak-nyugati törzsek826
A síksági indiánok828
A kaliforniai indiánok831
A pueblo indiánok832
Prekolumbián magaskultúrák833
Mexikó és Közép-Amerika magaskultúrái834
A maya indiánok835
Az aztékok kultúrája841
Dél-amerikai magaskultúrák842
A chimu kultúrák845
Az inkák kultúrája845
A chibchák kultúrája850
Dél-Amerika természeti népei850
A trópusi őserdők indiánjai850
A Gran Chacó-i indiánok855
A gampai-patagóniai indiánok856
A tűzföldi indiánok857
ÓCEÁNIA ÉS AUSZTRÁLIA NÉPEI
Óceánia862
Embertani és nyelvészeti kép862
Gazdasági élet, anyagi kultúra865
Földművelés865
Halászat, vadászat867
Állattartás868
Az étel elkészítése és tartósítása, élvezeti szerek869
Technikák869
Viselet872
Település, építkezés874
Közlekedés, szállítás876
Csere, kereskedelem, pénz877
Háború, fegyverek878
Társadalom880
Vallás882
Művészet886
Hangszerek888
Ausztrália889
Településtörténeti és nyelvészeti kép889
Gazdasági élet, anyagi kultúra890
Társadalom893
Vallás895
Művészet897
Tasmania898
Embertani és nyelvészeti kép898
Gazdasági élet, anyagi kultúra899
Társadalmi900
Szellemi kultúra900
Tájékoztató irodalom "A világ népei" c. részhez903
"A világ népei" szövegében előforduló törzs- és népnevek906
Név- és tárgymutató915
Tartalomjegyzék949
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII. A kultúra világa I-VIII.

A kötetek lapélei és néhány oldaluk enyhén foltos. A hatodik kötet előlapján ajándékozási bejegyzés látható. A második kötet előzéklapja sérült. Az első kötet kötése megtört.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
18.000 ,-Ft
90 pont kapható
Kosárba