1.034.178

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához I-II.

"Kelet Párizsától" a "Bűnös városig" 1870-1930/"A nagy válságtól" "A rendszerváltásig" 1930-1990

Előszó

Jelen szöveggyűjtemény elsősorban a Budapesti Tanítóképző Főiskolán bevezetett 'Budapest története' tantárgy hallgatóinak felkészülését, szemináriumi munkáját hivatott segíteni, de reményeink... Tovább

Előszó

Jelen szöveggyűjtemény elsősorban a Budapesti Tanítóképző Főiskolán bevezetett 'Budapest története' tantárgy hallgatóinak felkészülését, szemináriumi munkáját hivatott segíteni, de reményeink szerint hasznosítható más képzési formákban is, és tanulságos olvasmányként szolgálhat bárki számára, akit a város történetének alapkérdései, valamint az elmúlt közel 130 év Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata érdekelnek.
A válogatásnál egyrészt arra törekedtünk, hogy a városra mint egészre (annak fejlesztésére, szerepkörére, státuszára, igazgatási szervezetére) vonatkozó legfontosabb korabeli álláspontokat, döntéseket dokumentáljuk, másrészt arra, hogy a társadalmi jelenségeket, folyamatokat, a művelődés kereteit, a mindennapi életet és ezek egykorú megítélését szemléltessük. E témaköröknek az adott terjedelmi keretek között lehetséges sokszínű bemutatása érdekében, csak jelzésszerűen szerepelhetnek olyan nem kevésbé fontos kérdések, mint a gazdaság, a politikai élet, vagy éppen a városi infrastruktúra fejlődése. El kellett tekinteni a nagy történelmi fordulatok, háborúk, forradalmak menetének sokrétű ábrázolásától is, csupán villanásszerűen igyekszünk érzékeltetni egyet-mást abból, hogyan élte át ezeket a város lakosságú. A válogatásnál tehát sem a témakörök, sem a korabeli álláspontok között nem törekedtünk/törekedhettünk valamiféle - a kurzustól függetlenül amúgy is sokféleképp elvárható-„arányosságra". Szempontunk az volt, hogy az egyes - oktatási céljaink jegyében választott-szövegek önmagukban is tartalmilag gazdagok legyenek és a város fejlődésének valamely lényeges, vagy akár csak jellegzetes problémáját markáns korabeli vélemények kíséretében tükrözzék. Igyekeztünk elkerülni az átfedéseket a rendelkezésre álló és ugyancsak használható forrásgyűjteményekkel, különösen a Budapest Főváros Levéltára által kiadott Források Budapest Múltjából c. sorozat II. és III. köteteivel - ezekből csak egy-két „megkerülhetetlen" dokumentumot vettünk át. Vissza

Tartalom

I. kötet:
ELŐSZÓ 11
1. fejezet
Koncepciók és víziók a nemzeti fővárosról 15
Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula miniszterelnök részére
Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december) 15
Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871, április 25-28.) 25
Jegyzőkönyv a Nagykörút létesítése ügyében a Fővárosi Közmunkák
Tanácsa és Budapest Főváros által kiküldött vegyes
bizottmány üléséről (1884. január 14.) 30
Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról
Budapest fejlődésére (1891. március 20.) 36
Bernát István: Gazdasági decentralizáció (1899) 46
Harrer Ferenc: A modern városigazgatás problémái (1911) 51
Basch Imre: A főváros mint vállalkozó (1913) 57
Preyer Hugó a szociális szempontok érvényesítéséről
a várospolitikában (1910) 59
Bárczy István - Harrer Ferenc: Tanulmány a szomszédos községeknek
Budapesthez való kapcsolásáról (1908) 61
Molnár Ferenc felszólalása a városegyesítés 40. Évfordulója
alkalmából tartott díszközgyűlésen (1913. november 17.) 68
2. fejezet
METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" 73
Kőrösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880) 73
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a főváros
malomiparáról (1870-1875) 83
Krausz Simon bankár visszaemlékezéseiből 86
Kőváry László: A millennium lefolyásának története (1896) 90
A budapesti társaság (1886) 96
Herczeg Ferenc emlékezései a nyolcvanas évek Budapestjére 107
Salamon Ödön: A mai Budapest (1898) 111
Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907) 115
Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888) 127
Tiszti főorvosi jelentés a IX. és a X. kerületi nagyüzemek
munkásainak lak- és táplálkozási viszonyairól (1892) 140
A szegényügy rendezését tárgyazó rendszabály (1875) 146
Horváth János tanácsnok előadói javaslata a szegényügy
rendezése tárgyában (1885) 152
Thirring Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai (1886) 158
Nemes Lipót: A kültelki gyermekek élete és jövője (1913) 162
Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok
javítása tárgyában (1909) 170
Pataki Béla: Adatok az iskolás gyermekek fürdéséhez (1911) 180
Buchinger Manó: A magyar munkásmozgalom bölcsőjénél 182
Kassák Lajos a lakbérsztrájk- és házbojkott-mozgalmakról (1910) 189
Kassák Lajos a „vérvörös csütörtökről" (1912. május 23.) 197
Wildner Ödön tanácsnok előterjesztése a főváros tanácsához
a munkanélküliek segélyezése tárgyában (1913. március 1.) 202
Madzsar József: A meddő Budapest 209
Thirring Gusztávnak, a Székesfőváros Statisztikai Hivatala
igazgatójának emlékirata a vasúti tarifapolitikának
a fővárosra gyakorolt hatásáról (1912. február 22.) 217
Békey Imre: Budapest főváros közoktatásának vázlatos története
az 1868. évtől az 1881. év végéig 222
Bárczy István tanácsnok előterjesztése a székesfőváros közoktatási
intézményeinek fejlesztése ügyében (1902) 235
Gróf Festetics Géza tanácsnok körlevele a községi elemi iskolák
vezetőihez a szegény tanulók megsegítésére szolgáló
perselyek ügyében (1908) 241
Gróf Festetics Géza tanácsnok előterjesztése a tanácshoz egy fővárosi
tanítóképző felállítása ügyében (1911) 243
Szabó Ervin: Községi nyilvános könyvtár Budapesten (1910) 250
A fővárosi közgyűlés vitája „Ferenc József Koronázási Jubileumi Díj"
adományozásáról Ady Endre részére 256
3. fejezet
TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN 259
Krúdy Gyula: Hogy tört ki a forradalom? (1918 október) 259
József főherceg a forradalom kitöréséről 264
Hatvany Lajos: Egy hónap története 267
Munkáselőadás az Operában (1919 február) 271
Szerdahelyi Sándor emlékei a Tanácsköztársaságról 273
A Hadügyi Népbiztosság felhívása a Vörös Hadseregbe történő
jelentkezésre (1919. április 20.) 277
Budapest munkástanácsának felhívása a vidéki direktóriumokhoz
(1919 nyara) 279
Tervezet a fővárosi lakosság egy részének vidékre telepítéséről
(1919 nyara) 281
Herczeg Ferenc emlékezései 1919-ről 284
A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának
1919-1920. évi jegyzőkönyveiből 292
Horthy Miklós fővezér válasza Bódy Tivadar polgármesternek a nemzeti
hadsereg bevonulása alkalmával a Gellért szálló előtt mondott ünnepi
beszédére (1919. november 16.) 307
Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti
Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december) 308
Hilbert Vilmos indítványa a Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén
a főváros alkalmazásában álló zsidók kimutatásáról
(1921. február 16.) 318
A Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala által készített röplapszöveg
a Szent István hét népszerűsítésére (1927) 323
A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat
minisztertanácsi tárgyalása (1929. november 13.) 325
4. fejezet
Metszetek a város életéből
a trianont követő évtizedben 331
Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930) 331
Schuler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban
(1920-1928) 343
Móricz Miklós: A ház és a lakás (1920-1930) 350
Pásztor Mihály: Budapest gondjai (1927)
Zentay Dezső: A munkanélküliség alakulása
a szellemi pályák körében (1930) 366
Molnár Olga: Munkanélküliség a szellemi pályákon
alkalmazott nők körében 372
Török István: A munkanélküliség a fizikai munkások
körében (1914-1932) 377
Krúdy Gyula: A békebeli tavasz (1925) 383
Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai 385
Zentay Dezső: ötven munkáscsalád háztartási statisztikája (1929) 406
Csorna Kálmán: Program a főváros gyermekvédelmi
szervezetének kiépítésére (1927) 417
Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926) 421
Thirring Gusztáv: Művelődés- és iskolaügy (1873-1923) 443
5. fejezet
FÜGGELÉK 465
Statisztikai táblázatok 465
A szemelvények szerzői 479

II. kötet:
ELŐSZÓ 13
Ajánlott irodalom 15
I. fejezet
Koncepciók és víziók
"Budapest székesfővárosról" 19
Szabó Dezső: A falu Budapest (1935. április 13.) 19
Szabó Dezső: Budapest környéke(1937. november 15.) 24
Budapest városfejlesztési programja (1940 október) 28
A Magyar Közigazgatástudományi Intézet emlékirata
Nagy-Budapest megszervezéséről (1941. április 12.) 41
Szendy Károly a leendő Nagy-Budapest szociális
igazgatásának feladatairól (1942) 50
Weis István: Nagy-Budapest (1942) 57
II. fejezet
Metszetek „Budapest székesfőváros" életéből 61
Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapest életében (I935) 61
Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország
szellemi életében (1938) 69
Buziássy Károly: A budapesti mozik és hangversenyek
statisztikája (1938) 93
Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági
viszonyai Budapesten (1934) 97
Erbe Odescalchi Sándor herceg az arisztokrácia társaséletéről 106
Javaslat 200 és 300 pengő havi jövedelem beosztására (1934) 111
Vasvári László: A korszerű kislakás építészeti szempontból (1934) 115
Németh László: A Medve utcai polgári (1937) 118
Babirák Mihály - Kokovai Lajos: A polgári iskolai tanulók
pályaválasztásáról (1936) 132
Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943) 143
Fischer József: A budapesti munkáslakások szociológiája (1943) 159
Szécsi János: A pesti nyomorgyűrű (1938 december) 163
A Székesfőváros Társadalompolitikai Ügyosztályának
1940. évi jelentéséből 170
Markos Béla a főváros idegenforgalmáról (1936 november) 179
Jankovits Miklós: A nyolcosztályos elemi népiskola
jelentősége Budapest Székesfőváros szempontjából (1940 december) 183
Az iparosok és kereskedők származásának igazolása
a "második zsidótörvény" alapján (1939 szeptember) 189
Megemlékezés Észak-Erdély visszacsatolásáról a Csobánc utcai
elemi iskola szülői értekezletén (1940. december 11.) 193
Az Állami Németnyelvű Tanítóképző - Líceum tanári karának
jegyzőkönyve a német nemzetiségű diákok körében
uralkodó szellemről (1942. február 25.) 195
III. fejezet
BUDAPEST. A „FRONTVÁROS" 199
Edelsheim-Gyulai Ella: Légi támadás (1942 szeptember) 199
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete az iskolák
hősi halottainak nyilvántartásáról (1942. október 8.) 203
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete az iskolák légoltalmi
riasztószolgálatának megszervezéséről (1943. november 13.) 204
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanárok által követendő
magatartásról a német megszállás után (1944. március 23.) 208
Zsidó szerzők műveinek eltávolítása a XII. ker. Állami Líceum
és Tanítóképző Intézet könyvtárából (1944 április) 211
Szerb Antal elbocsátása a középiskolai tanári szolgálatból
a zsidók közszolgálatának megszüntetéséről szóló
rendelet alapján (1944. április 24.) 216
Mi lesz a zsidó üzletekkel? (1944. április 29.) 218
A XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet épületének igénybe
vétele német katonai kórház céljára (1944. május 16.) 220
Munkácsi Ernő a budapesti zsidóság összeköltöztetéséről 223
Fenyő Miksa naplójegyzete, 1944. június 28 228
Veesenmayer német birodalmi megbízott távirata Ribbentrop
külügyminiszternek a budapesti zsidók deportálásának
tervéről (1944. július 9.) 230
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanítás
befejezéséről (1944. október 25.) 233
Magyar katonai dokumentumok az ostromlott Budapesten
uralkodó állapotoktól (1944. december 30.; 1945. február 10.) 235
Darvas József az ostrom napjairól 241
Márai Sándor: Budai séta (1945 március) 247
IV. fejezet
ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS -ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK 251
Csorba János polgármester felterjesztése Miklós Béla
miniszterelnökhöz a főváros helyzetéről (1945. február 11.) 251
Török István: Budapest népességének vándormozgalma
a háború alatt és az ostrom után 255
Jegyzőkönyv a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet
tanári karának üléséről (1945. április 3.) 261
Vita a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén a földreform végrehajtásáról
és a német nemzetiségű lakosság kezeléséről (1945. április 11.) 266
Dokumentumok a csepeli Weiss Manfréd-művek
sorsáról 1944-1945-ben 271
Fischer József a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utolsó éveiről 275
Schifferné Szakasits Klára 1945. május 1-ről 283
Marcell Gyula: Budapest lakosságának életharca ötszáz tanuló
étrendjében (1945 december) 286
Detektívjelentés a pénzromlás által kiválton
közhangulatról (1946. március 15.) 294
Péter Gábornak, az Államvédelmi Osztály vezetőjének kimutatása
az osztály 1946. október 20-ig kifejtett működésétől 297
Jegyzőkönyv a Nagy-Budapest kialakítása ügyében
kiküldött munkabizottság üléséről (1945. július 27.) 301
Az új fővárosi törvény előkészítésére kiküldött
különbizottság jelentése (1947 május) 317
Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja
tárgyában. (1947 január) 324
Az egyházi iskolák államosítása ellen tiltakozó röplap (1948 április) 332
1848 centenáriumának ünneplése (1948. szeptember 20.) 334
Schifferné Szakasits Klára az új vezető réteg életmódjáról 336
Pongrácz Kálmán polgármester jelentése a belügyminiszternek
Budapest lakosságának 1949 decemberi politikai közhangulatáról ... 341
A polgármesteri I. (elnöki) ügyosztály összefoglaló jelentése
a Nagy-Budapest létrejöttével kapcsolatos közhangulatról
(1949.december23.). 344
V. fejezet
A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA" 347
Nagy-Budapest 10 éves városfejlesztési tervének
vázlata (1950. március 23.) 347
A Budapesti Városi Tanács VB Népművelési Osztályának feljegyzése
Sztálin szobrának elhelyezése ügyében (1950. március 7.) 358
A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek alapítólevele
(1950. március 30.) 361
Nemes György a Rákosi-kultuszról 362
Görgey Gábor az 1951. évi kitelepítésekről 364
Jelentés a főváros lakosságának 1952 februári politikai közhangulatáról . . 368
Jelentés a Budapesti Városi Tanács irányítása alá tartozó színházak.
varieték és a cirkusz műsorpolitikájáról (1952. július 21.) 371
A Budapesti Rendőrkapitányság ügyeletének jelentése a Sztálin
halálával kapcsolatos megnyilvánulásokról (1953. március 9.) 375
A Budapesti Városi Tanács VB egyházügyi előadójának
1953 március havi jelentéséből 377
Hangulatjelentés Nagy Imre kormányprogramot ismertető beszédének
visszhangjáról a lakosság körében (1953. július. 15.) 383
Pongrácz Kálmán tanácselnök jelentése Nagy Imrének,
a Minisztertanács elnökének a főváros életét,
a lakosság ellátottságát jellemző adatokról (1953. október 9.) 388
Tájékoztató az üzemi dolgozók és üzemi vezetők által felvetett szociális
és kulturális problémákról (Ganz Vagongyár) (1953 október) 393
Rendőrségi jelentés az 1954. évi labdarúgó-világbajnokság döntőjének
elvesztését követő tüntetésekről (1954. augusztus 14.) 396
A Belügyminisztérium Budapesti Főosztályának utasítása
az I954. évi tanácsválasztásokkal kapcsolatos rendőri
feladatokról (1954. október 16.) 400
Iskolabírálat I. Faragó László fővárosi tanulmányi felügyelő
értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző
oktató-nevelő munkájáról (1956. február 20.) 404
Iskolabírálat II. Szathmáry Lajos tanulmányi vezető (farsangi)
értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző
oktató-nevelő munkájáról. (1956. február 25.) 409
VI. fejezet
A VILÁG FIGYELMÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN 417
Angyal István vallomása az 1956. október 23-1 eseményekről 417
Kopácsi Sándor az 1956 október végi napokról
„Az ország szíve kinyílt..." (1956. november 3.) 426
Csepel felveszi a munkát (1956. november 3.) 428
Kővágó József megbízott polgármester nyilatkozata
a Magyar Nemzetnek 1956. november 3-án 429
Malasenko altábornagy visszaemlékzése a szovjet csapatok
1956 novemberi budapesti harcairól 431
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése a kormányhoz a
budapesti harcok során keletkezett károkról (1957. január 21.) 435
A Fővárosi Bíróság jelentése az „ellenforradalmi bűncselekményekkel"
kapcsolatos ítélkezésről (1958. június 25.) 440
VII. fejezet
AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL
A .LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG 449
A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága
előtt (1959. július 21) 449
Budapest általános rendezési terve az MSZMP
Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.) 465
Polónyi Károly: Budapest városképe (1973) 482
A népesség és a jövedelmi viszonyok alakulása a hatvanas években 486
Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981) 492
Csőregh Éva: Lakótelepi gyerekek (1978) 498
Kolosi Tamás: "Miféle népek laknak arra?" (1979) 509
Kemény István - Kozák Gyula:
A Csepel Vas- és Fémművek munkásai (1971) 515
Solt Ottilia: Szakképzetlen családok (1977) 528
Solt Ottilia: "Kész a leltár". Egy budapesti kerület
alacsony jövedelmű munkáscsaládjai (1975) 532
Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok
helyzetéről (1981 november) 539
Berey Katalin: A város előszobája (1981) 548
Juhász Júlia: A Skála születése (1976) 555
Emlékezések a "hatvanas évek" "Ifipark"-jára 559
Budapest oktatásfejlesztésének irányelvei (1969) 562
Állambiztonsági jelentések az 1988. és 1989. június 16-i
megemlékezésekről 570
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS 575
Beluszky Pál: Budapest társadalma a modernizáció útján
1948-tól máig (1992) 575
FÜGGELÉK 593
Statisztikai táblázatok 593
A szemelvények szerzői 620
Rövidítések jegyzéke 622
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv