A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

»A nagy válságtól« »a rendszerváltásig«

Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához II. 1930-1990

Előszó

"»A nagy válságtól« »a rendszerváltásig«" című szöveggyűjtemény - a "»Kelet Párizsától« a »bűnös városig«" címmel megjelent, az egyesített főváros első hat évtizedét (1870-1930) átfogó első... Tovább

Előszó

"»A nagy válságtól« »a rendszerváltásig«" című szöveggyűjtemény - a "»Kelet Párizsától« a »bűnös városig«" címmel megjelent, az egyesített főváros első hat évtizedét (1870-1930) átfogó első kötethez hasonlóan - elsősorban az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karán (a volt Budapesti Tanítóképző Főiskolán) bevezetett 'Budapest története' tantárgy hallgatóinak felkészülését, szemináriumi munkáját hivatott segíteni, de információink szerint hasznosítható más - egyetemi, ill. középiskolai - képzési formákban is. Az első kötettel kapcsolatos visszajelzések ismeretében kissé nagyobb bizakodással reméljük, hogy tanulságos olvasmányként szolgálhat mindazok számára, akiket a város történetének alapkérdései, valamint az 1930-1990 között eltelt hat évtized Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata érdekelnek.
A válogatásnál most is elsősorban arra törekedtünk, hogy a városra mint egészre (annak fejlesztésére, szerepkörére, státuszára, igazgatási szervezetére) vonatkozó legfontosabb korabeli álláspontokat, döntéseket, másrészt a társadalmi jelenségeket, folyamatokat, a művelődés kereteit, a mindennapi életet és ezek egykorú megítélését dokumentáljuk. E témaköröknek az adott terjedelmi keretek között lehetséges sokszínű bemutatása érdekében csak jelzésszerűen szerepelhetnek olyan nem kevésbé fontos kérdések, mint a gazdaság, a politikai élet, vagy éppen a városi infrastruktúra fejlődése. El kellett tekintenünk a nagy történelmi fordulatok, háborúk, forradalmak menetének sokrétű ábrázolásától is, csupán villanásszerűen igyekszünk érzékeltetni egyet-mást abból, hogyan élte át ezeket a város lakossága. A válogatásnál tehát sem a témakörök, sem a korabeli álláspontok között nem törekedtünk/törekedhettünk valamiféle "arányosságra". Szempontunk az volt, hogy az egyes - oktatási céljaink jegyében választott - szövegek önmagukban is tartalmilag gazdagok legyenek és a város fejlődésének valamely lényeges, vagy akár csak jellegzetes problémáját markáns korabeli vélemények kíséretében tükrözzék. Igyekeztünk elkerülni az átfedéseket a rendelkezésre álló, és az oktatásban ugyancsak használható forrásgyűjteményekkel, különösen a Budapest Főváros Levéltára által kiadott Források Budapest Múltjából c. sorozat III., IV. és V/A., V/B. köteteivel - ezekből csak egy-két "megkerülhetetlen" dokumentumot vettünk át. Amennyire elsődleges céljaink engedték, kiadatlan levéltári dokumentumokból, vagy ma már alig hozzáférhető, kevéssé ismert kiadványok anyagából válogattunk, ezzel is segítve a mélyebb érdeklődést mutató lokálpatrióták, ill. a kapcsolódó diszciplínákat oktatók tájékozódását, könnyen hozzáférhető forrásbázisuk bővítését.
Ahogy az ilyen típusú szöveggyűjtemények általában, szemelvényeink együtt olvasva sem adják Budapest összefüggő "történetét". A várostörténet alapkérdéseivel még csak ismerkedők számára elsősorban tanári segítséggel ajánljuk, illetve feltételezzük az alapvető várostörténeti összefoglalások valamelyikének vezérfonalként történő használatát. Vissza

Tartalom

Előszó13
Ajánlott irodalom15
Koncepciók és víziók "Budapest Székesfővárosról"19
Szabó Dezső: A falu Budapest (1935. április 13.)19
Szabó Dezső: Budapest környéke (1937. november 15.)24
Budapest városfejlesztési programja (1940 október)28
A Magyar Közigazgatástudományi Intézet emlékirata Nagy-Budapest megszervezéséről (1941. április 12.)41
Szendy Károly a leendő Nagy-Budapest szociális igazgatásának feladatairól (1942)50
Weis István: Nagy-Budapest (1942)57
Metszetek "Budapest Székesfőváros" életéből61
Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapest életében (1935)61
Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)69
Buziássy Károly: A budapesti mozik és hangversenyek statisztikája (1938)93
Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1934)97
Erba Odescalchi Sándor herceg az arisztokrácia társaséletéről106
Javaslat 200 és 300 pengő havi jövedelem beosztására (1934)111
Vasvári László: A korszerű kislakás építészeti szempontból (1934)115
Németh László: A Medve utcai polgári (1937)118
Babirák Mihály - Kokovai Lajos: A polgári iskolai tanulók pályaválasztásáról (1936)132
Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)143
Fischer József: A budapesti munkáslakások szociológiája (1943)159
Szécsi János: A pesti nyomorgyűrű (1938 december)163
A Székesfőváros Társadalompolitikai Ügyosztályának 1940. évi jelentéséből170
Markos Béla a főváros idegenforgalmáról (1936 november)179
Jankovits Miklós: A nyolcosztályos elemi népiskola jelentősége Budapest Székesfőváros szempontjából (1940 december)183
Az iparosok és kereskedők származásának igazolása a "második zsidótörvény" alapján (1939 szeptember)189
Megemlékezés Észak-Erdély visszacsatolásáról a Csobánc utcai elemi iskola szülői értekezletén (1940. december 11.)193
Az Állami Németnyelvű Tanítóképző - Líceum tanári karának jegyzőkönyve a német nemzetiségű diákok körében uralkodó szellemről (1942. február 25.)195
Budapest, a "Frontváros"199
Edelsheim-Gyulai Ella: Légi támadás (1942 szeptember)199
A budapesti területi főigazgató körrendelete az iskolák hősi halottainak nyilvántartásáról (1942. október 8.)203
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete az iskolák légoltalmi riasztószolgálatának megszervezéséről (1943. november 13.)204
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanárok által követendő magatartásról a német megszállás után (1944. március 23.)208
Zsidó szerzők műveinek eltávolítása a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet könyvtárából (1944 április)211
Szerb Antal elbocsátása a középiskolai tanári szolgálatból a zsidók közszolgálatának megszüntetéséről szóló rendelet alapján (1944. április 24.)216
Mi lesz a zsidó üzletekkel? (1944. április 29.)218
A XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet épületének igénybe vétele német katonai kórház céljára (1944. május 16.)220
Munkácsi Ernő a budapesti zsidóság összeköltöztetéséről223
Fenyő Miksa naplójegyzete, 1944. június 28.228
Veesenmayer német birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügyminiszternek a budapesti zsidók deportálásának tervéről (1944. július 9.)230
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanítás befejezéséről (1944. október 25.)233
Magyar katonai dokumentumok az ostromlott Budapesten uralkodó állapotokról (1944. december 30.; 1945. február 10.)235
Darvas József az ostrom napjairól241
Márai Sándor: Budai séta (1945 március)247
Újjáépítés, útkeresés - új koncepciók, új víziók251
Csorba János polgármester felterjesztése Miklós Béla miniszterelnökhöz a főváros helyzetéről (1945. február 11.)251
Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után255
Jegyzőkönyv a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet tanári karának üléséről (1945. április 3.)261
Vita a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén a földreform végrehajtásáról és a német nemzetiségű lakosság kezeléséről (1945. április 11.)266
Dokumentumok a csepeli Weiss Manfréd-művek sorsáról 1944-1945-ben271
Fischer József a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utolsó éveiről275
Schifferné Szakasits Klára 1945. május 1-ről283
Marcell Gyula: Budapest lakosságának életharca ötszáz tanuló étrendjében (1945 december)286
Detektívjelentés a pénzromlás által kiváltott közhangulatról (1946. március 15.)294
Péter Gábornak, az Államvédelmi Osztály vezetőjének kimutatása az osztály 1946. október 20-ig kifejtett működéséről297
Jegyzőkönyv a Nagy-Budapest kialakítása ügyében kiküldött munkabizottság üléséről (1945. július 27.)301
Az új fővárosi törvény előkészítésére kiküldött különbizottság jelentése (1947 május)317
Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)324
Az egyházi iskolák államosítása ellen tiltakozó röplap (1948 április)332
1848 centenáriumának ünneplése (1948. szeptember 20.)334
Schifferné Szakasits Klára az új vezető réteg életmódjáról336
Pongrácz Kálmán polgármester jelentése a belügyminiszternek Budapest lakosságának 1949 decemberi politikai közhangulatáról341
A polgármesteri I. (elnöki) ügyosztály összefoglaló jelentése a Nagy-Budapest létrejöttével kapcsolatos közhangulatról (1949. december 23.)344
A hidegháború "frontvárosa"347
Nagy-Budapest 10 éves városfejlesztési tervének vázlata (1950. március 23.)347
A Budapesti Városi Tanács VB Népművelési Osztályának feljegyzése Sztálin szobrának elhelyezése ügyében (1950. március 7.)358
A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek alapítólevele (1950. március 30.)361
Nemes György a Rákosi-kultuszról362
Görgey Gábor az 1951. évi kitelepítésekről364
Jelentés a főváros lakosságának 1952 februári politikai közhangulatáról368
Jelentés a Budapesti Városi Tanács irányítása alá tartozó színházak, varieték és a cirkusz műsorpolitikájáról (1952. július 21.)371
A Budapesti Rendőrkapitányság ügyeletének jelentése a Sztálin halálával kapcsolatok megnyilvánulásokról (1953. március 9.)375
A Budapesti Városi Tanács VB egyházügyi előadójának 1953 március havi jelentéséből377
Hangulatjelentés Nagy Imre kormányprogramot ismertető beszédének visszhangjáról a lakosság körében (1953. július 15.)383
Pongrácz Kálmán tanácselnök jelentése Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének a főváros életét, a lakosság ellátottságát jellemző adatokról (1953. október 9.)388
Tájékoztató az üzemi dolgozók és üzemi vezetők által felvetett szociális és kulturális problémákról (Ganz Vagongyár) (1953 október)393
Rendőrségi jelentés az 1954. évi labdarúgó-világbajnokság döntőjének elvesztését követő tüntetésekről (1954. augusztus 14.)396
A Belügyminisztérium Budapesti Főosztályának utasítása az 1954. évi tanácsválasztásokkal kapcsolatos rendőri feladatokról (1954. október 16.)400
Iskolabírálat I. Faragó László fővárosi tanulmányi felügyelő értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző oktató-nevelő munkájáról (1956. február 20.)404
Iskolabírálat II. Szathmáry Lajos tanulmányi vezető (farsangi) értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző oktató-nevelő munkájáról. (1956. február 25.)409
A világ figyelmének középpontjában417
Angyal István vallomása az 1956. október 23-i eseményekről417
Kopácsi sándor az 1956 október végi napokról422
"Az ország szíve kinyílt..." (1956. november 3.)426
Csepel felveszi a munkát (1956. november 3.)428
Kővágó József megbízott polgármester nyilatkozata a Magyar Nemzetnek 1956. november 3-án429
Malasenko altábornagy visszaemlékezése a szovjet csapatok 1956 novemberi budapesti harcairól431
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése a kormányhoz a budapesti harcok során keletkezett károkról (1957. január 21.)435
A Fővárosi Bíróság jelentése az "ellenforradalmi bűncselekményekkel" kapcsolatos ítélkezésről (1958. június 25.)440
Az "újra csendes" Budapesttől a "legvidámabb barakk" fővárosáig449
A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1959. július 21.)449
Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)465
Polónyi Károly: Budapest városképe (1973)482
A népesség és a jövedelmi viszonyok alakulása a hatvanas években486
Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981)492
Csőregh Éva: Lakótelepi gyerekek (1978)498
Kolosi Tamás: "Mifféle népek laknak arra?" (1979)509
Kemény István - Kozák Gyula: A Csepel Vas- és Fémművek munkásai (1971)515
Solt Ottilia: Szakképzetlen családok (1977)528
Solt Ottilia "Kész a leltár". Egy budapesti kerület alacsony jövedelmű munkáscsaládjai (1975)532
Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981 november)539
Berey Katalin: A város előszobája (1981)548
Juhász Júlia: A Skála születése (1976)555
Emlékezések a "hatvanas évek" "Ifipark"-jára559
Budapest oktatásfejlesztésének irányelvei (1969)562
Állambiztonsági jelentések az 1988. és 1989. június 16-i megemlékezésekről570
Összegzés és kitekintés575
Beluszky Pál: Budapest társadalma a modernizáció útján. 1948-tól máig (1992)575
Függelék593
Statisztikai táblázatok593
A szemelvények szerzői620
Rövidítések jegyzéke622
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv