Sanzonok hangján

Fülszöveg

Reményi Gyenes István a nagy hatású, közkedvelt, de eredeti rangjához képes nálunk inkább csak a zenei életben legalizált műnem, a sanzon legjobb irodalmi szakértője, közvetítője és szövegszerzője. Kozma József műveinek vagy Piaf dalainak első kézből fordításával nagy szerepe volt az "irodalmi sanzon" honosításában. Olyan híressé vált dalok, mint a Barbara, Ilyen vagyok, Padam... padam, Nem bánok semmit sem, Mylord, Zorba tánca... máig is az ő érzékenyen alkalmazkodó, hangulati megfelelésekre fogékony fordításaiból ismeretesek.
Diákkorától írt verseket. Vidéki kisvárosból származott - Kaposváron született 1909. február 24-én, s ott érettségizett -, majd Budapesten élt. Közösségi és személyes hangját ez a környezet alakította. A kor költészetéből is elsősorban azt tette magáévá, ami a városi plebejus közízlést, a jó értelemben vett "utca emberé"-nek érzéseit, gondolatait kifejezi. A "fentebb stíl" helyett tehát inkább a stiláris demokratizmust.
Noha versekkel kezdi bemutatkozását, kötet-címválasztásával is a sanzonra teszi a hangsúlyt. Ezt dokumentálja a bevezetőnek szánt "Beszélgetés az olvasóval", mely tulajdonképp a sanzonról szóló történeti elmélkedés, és műhelytanulmány a zenére való műfordításról. A prozódiai, nyelvi tanulságlevonások úttörő jelentősége s nem utolsósorban a közvetlen hanghordozás miatt érdemes erre külön felfigyelni. A kötetnek az is érdekessége, hogy a költő a versekhez helyenként megjegyzéseket, történeteket fűz; megosztja emlékeit, élményeit az olvasóval. Vissza