A lángész

Előszó

Részlet a könyvből:

Az elmetehetség fokozatai.

Az emberi elmetehetség az emberi létnek sokféle megnyilvánulása mellett legfőképen azért érdekel, mert az emberi alkotás, vagyis az emberi haladás terén döntő szerepet játszik. Az emberiség a régmúlt időkben is egyes fajták egyéni túlfejlődése következtében a kultúra nagyon magas fokára jutott fel. Elég a régi egyiptomiakra utalni.
Az emberi elmetehetség valójában összetett fogalom ; nemcsak a középponti idegrendszer érző-érzékelő és mozgató működéseinek hiánytalanságán alapul, hanem az öntudatban összegyűjtött tudás feldolgozásán, a társító műveleteken, azaz a szorosan vett gondolkodáson is. Minden emberi alkotás közvetlen tapasztalatokból indul ki, amint ezt egy Newton, egy Edison, egy Marconi stb. stb. eseteiben látjuk ; ezeknek emberileg nagy tette az, hogy értelmük fennakadt oly körülményeken, amelyek más halandónak fel sem tűntek, illetőleg jelentőségük ezek számára teljesen homályban maradt. Tehát az emberi társítási művelet végeredményben olyan agyi munka, amely legmagasabb fokán eredeti és újszerű emberi alkotásokra, zseniális cselekményekre vezet és így az emberi elmetehetségnek csúcspontja nem egyéb, mint az agyvelő kérgében végbemenő társítási folyamat a legmagasabb hatványon. A társító munka egyénenként átlagos középszerűségben nyilvánulhat meg, de lehetséges, hogy bizonyos irányokban túlfejlődés mutatkozik, amiből az úgynevezett különleges tehetségek lesznek. Vissza