| Bevezetés | 3 |
| I. | 6 |
| Közállapotaink II. József korában | |
| A magyar színpad fölállításának szüksége | |
| Fordítások idegen írókból | |
| Schiller Räuberjének hatása nálunk | |
| Fiesco Bécsben | |
| B. Wesselényi Moor Károly fordítása | |
| Schiller-fordításokról Kazinczy Orpheusa | |
| A Die Räuber franczia, cseh, angol s orosz fordításai | |
| A Schiller-cultus s a magyar ref. ifjúság jenai tanulmányai | |
| Kis János Schillerről, mint professorról és költőről | |
| Az 1793-ig kész Schiller-fordítások | |
| A Szövevény és Szerelem magyarosítása 1795-ben Ihászi Imrétől | |
| A Darvas-féle «Hegyi tolvajok» censori tilalma | |
| Az első Schiller-előadás 1794-ben és Pesten 1795-ben | |
| Bécs színészete és Schiller | |
| Schiller-paródiák | |
| A Die Räuber, Kabale u. Liebe magyar és német előadásának összehasonlító időrendje | |
| II. | 20 |
| A magyar Schiller-cultus két kiinduló pontja | |
| Kazinczy vezető szerepe | |
| Fogsága s fogsága utáni irodalmi szereplése | |
| Véleménye Schiller drámáiról | |
| Idegenkedése Moor Károlytól | |
| Egy orosz herczeg gyűlöletének indokai | |
| Kazinczy Don Carlost kezdi fordítani | |
| Véleménye Schiller lyrai költeményeiről | |
| Magyar írók Schiller-rajongása | |
| Schiller a magyar nők kedvencze | |
| Kazinczy Schiller ismeretségét keresi | |
| Schiller halálának hatása | |
| A magyarországi német színészet Schiller-műsora | |
| III. | 29 |
| A magyar színészet 1796 után | |
| B. Wesselényi erdélyi színtársulata | |
| A Fortély és szerelem első erdélyi előadása | |
| B. Wesselényi a Schiller-árváknak a magyar Schiller-előadások jövedelmeit küldi el | |
| Hensler Haramiái és Schiller Moor Károlyja | |
| Moor K., a Fortély é szerelem első előadásai Pesten | |
| Schiller-cultus Erdélyben | |
| A tanító elm téves kiemelése Moor Károlyban | |
| Glatz Jakab a magyarországi német Schiller-előadásokról s a censura törléseiről | |
| A Die Räuber bécsi előadásai 1816-ból és 1850-ből. Holbein Fridolinjának magyarosítása Frigyesi Elek czímen | |
| Fiesco-fordítás Inczédy Lászlótól, előadva 1812-ben | |
| Az Orleansi szűz fordítása Báró Kemény Miklóstól, előadva 1812-ben | |
| Főbb előadóik | |
| A Schiller-cultus föllendülése 1812-ben | |
| Kazinczy barátainak Schiller-cultusa | |
| Bőlöni Farkas Sándor | |
| Don Carlos-fordítása | |
| Tanítványaival egész Schillert le akarja fordítani | |
| Kölcsey és Schiller | |
| U. Tóth László és Schiller | |
| Cosmopolitismus | |
| A hazai közviszonyok sivársága | |
| Schiller közhatása | |
| Katona József és Bárány Boldizsár | |
| Nagyuraink közönye | |
| Kazinczy a Schiller-fordítások díjazásáról | |
| Ujjáébredés 1825-ben | |
| IV. | 47 |
| A magyar színészet jelentősége | |
| A vidéki megpróbáltatás kora | |
| Schiller-előadások a vidéken 1818-tól 1825-ig | |
| Stuart Mária első előadása Pécsett | |
| A darab jellemzése a színlapon és Déri István fordítása | |
| A Fáncsy-féle színlapgyűjtemény Schiller-műsora 1830-ból | |
| Egy vidéki Stuart Mária-előadás | |
| Turandot színrehozatala | |
| V. | 58 |
| A Haramiák fordítása Schedeltől 1823. | |
| Levele Kazinczyhoz | |
| A Hazai és Külföldi Tudósítók és a Hasznos Mulatságok bírálata | |
| A Tudományos Gyűjtemény bírálata | |
| Egykorúak véleménye e fordításról magyarság szempontjából | |
| Kisfaludy K. Xeniája a Haramiák fordítójához | |
| Schedel Fiesco-fordítási terve | |
| A Kedveskedő-ben (1824) fordítási mutatvány a Die Piccolominiből | |
| Puky József Schiller-fordítása | |
| Hazafias érzése a fordítás egyik indoka | |
| Schedel a Puky fordításáról | |
| Schedel jelentése a Szenvey József kész Schiller-fordításairól 1828-ban | |
| Bajza véleménye a Szenvey Schiller-fordításairól | |
| Az Akadémia kijelöli a lefordítandó Schiller-drámákat | |
| Nagy Ignácz Színműtárának új Schiller-fodításai | |
| A magyar színpad Schiller-cultusának jellemző vonásai | |
| A színpad és irodalmi kapcsolata | |
| VI. | 70 |
| A vidéki magyar szinészet; a színi kritika fogyatkozásai | |
| Az 1833-37-iki budai színtársulat jelentősége | |
| Hamlet és Moor Károly szerepei | |
| Az egyes Schiller-drámák előadásinak kimutatása a vidéken 1828-tól 1837-ig | |
| A Honművész kritikái a vidéki előadásokról | |
| Tell Vilmos botrányos előadása Nagybányán | |
| A budai szinészet és Schiller-előadásai | |
| Előadók, közönség, jövedelmek | |
| Nagy Ignácz Fiesco-fordításának birálata | |
| Szinészetünk fejlődése | |
| Turandot-előadás és kovacsóczy fordításának bírálata | |
| A Honművész és a Kassai Szemlélő | |
| A Kassai Szemlélő bírálata Moor Károly s a Cselszövény és szerelem kassai előadásairól | |
| VII. | 91 |
| A «pesti magyar szinház» megnyitása 1837-ben | |
| Vörösmarty az 1837-ikévi Moor Károly-előadásról | |
| A darab aetheticai méltatása | |
| A szinészek birálata | |
| Vörösmarty új Schiller-fordítások szükségét hangsúlyozza | |
| A Nemzeti Színház Schiller-műsora 1837-től 1867-ig | |
| VIII. | 97 |
| Schiller s a Haramiák közhatása | |
| Benke Józseftől: A theatrum czélja és haszna | |
| A Játék-Szín, Schiller után | |
| Schiller elvei a korabeli színpad feladatairól | |
| Ziegler Theobald Schiller elveiről | |
| A színpad, mint a német nemzet egység elősegítője | |
| A magyar színpad nemzeti feladatairól Benke | |
| Agyagas Molnár Sámueltől: A megtért Moor | |
| Schiller nemesítő befolyása | |
| Függelék | |
| Schiller-drámák időrendje hazánkban | 103 |
| Schiller-drámák fordításainak jegyzéke | 109 |
| Moor Károly a Schiller Tolvajaiban (Mutatvány Darvas fordításából) | 110 |
Folytatás Microsoft-tal