Haditechnikai alapismeretek II. (töredék)

Erődítési technika/Utásztechnika/Szállitás vizen/Folyamerők/Kézirat gyanánt

Szerző

Budapest

'Schmoll Endre: Haditechnikai alapismeretek II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Szerzői kiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1930
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	575 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	300 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Nyomatta Ábrahám és Sugár, Bagó M. és Fia Utóda, Budapest. Kézirat gyanánt nyomva. Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen kötet a harcászattal kapcsolatos műszaki tevékenységeket ismerteti.
Sokan a harcászat és a technika között ellentétes fogalmakat látnak, holott a harcászat és a technika folytonos és állandó... Tovább

Tartalom

Előszó
Erődítéstan	1
Bevezetés az erődítéstanba	1
Az erődítés fogalma és feladatai	1
Az erődítés alapelemei	2
Az erődítések ellenállóképessége	3
Az erődítés nemei	4
Az erődítések méretezése a korszerű tűzgépek hatásával szemben	6
A tábori erődítés	10
A hevenyészett erődítés	10
A tábori erődítés világháború alatti fejlődésének áttekintése	10
A tábori erődítés mozgóharcban	12
A hevenyészeti erődítés alkalmazása a támadónál	14
A mozgóharc támadásainál alkalmazott erődítés jellemzői	16
Hevenyészeti erődítés a mozgóharc alatti védelemben	21
Tartós harcállások. Állásharc. Aknaharc
Az állásharc általános jellemzése	25
Az állásharc kifejlődése a világháború alatt	27
A világháború állásharcainak rövid fejlődéstörténete és áttekintése	28
Az állásharc. Harcászati Szabályzatunk megvilágításában	35
Az állásrendszer	37
Az előörsállás	38
Az első harcállás és ennek főellenállási öve	39
Hátsó harcállások	39
Összefoglaló adatok az állásrendszerről	39
Különleges törekvések állásharc alatt	39
Mentesség meglepetésszerű ellenséges betörésekkel szemben	40
Nagyarányu ellenséges támadást előkészítő megsemmisítő tűz hatásának lecsökkentése	44
Az ellenség lökőerejének felőrlése az állásrendszeren belül	50
Reteszállás az első harcálláson belül	51
A két harcállás közötti terület berendezése	51
Irányelvek a műszaki berendezkedésre állásharcban	52
A létesítmények karbantartása	53
Védelem nagyszabású ellenséges támadás ellen	53
Támadás állásharcban	53
Az álláskorekturákat célzó támadások	56
A vállalkozások	56
Az állásharc áttörő csatáinak történelmi feljődése a franciáknál	57
A Joffre-féle támadási eljárás	57
A Petaine-féle támadási eljárás	58
A Nivelle-féle támadási eljárás	64
Támadás állásharcban	65
A támadás előkészítése	68
A támadás végrehajtása	69
Az állásharc jellegzetes gépei	69
Lángszórók	70
Fagyapotot előállító berendezés	71
Fényszórók	71
A mozgékony oxygén fejlesztő telep	72
Az aknaharc	74
Általános jellemzése	74
Az aknatámadás	75
Az aknavédelem	77
A passiv védelem ellenséges aknatámadás esetén	78
Az offenzív földfeletti védelem ellenséges aknatámadás felismerése esetén	78
Az aknaharc	79
Műszaki részletek	80
Az aknarendszer elrendezése	80
Aknafolyosók és aknautak építése	81
A kitermelt anyag eltávolítása	82
A szellőztetés	82
A világítás	82
Robbantás-technika	82
A munkálatok végrehajtása	84
A fülelő szolgálat	85
Gázvédelem	85
Példák a világháborúból	86
Az 1917. évi galíciai aknaharc	86
A Pasubio robbantása	87
A Cimone fej robbantása	89
Angol aknarobbantások Wytshaete-nél	89
A világháború aknaharcaiból levonható tanulságok	91
Függelék a tábori erődítés tanához	92
A rejtőzés (burkolás és álcázás) optikája	92
A jelentősebb optikai jelenségek	93
A burkolás	96
A burkolás színezése	99
Hadigeológiai Alapismeretek	102
A hadigeológia a világháborúban	102
A hadigeológia technikája	104
A hadigeológia felhasználása erődítési munkálatoknál	105
A hadigeológia felhasználása az aknaharcban	107
A hadigeológia felhasználása elárasztásoknál, vízaláhelyezéseknél és mocsarasításoknál	107
A hadigeológia a vízjelentő és figyelő szolgálatban	110
A hadigeológia a vízellátás szolgálatában	111
A hadigeológia a nyersanyagtermelés szolgálatában	111
Hadigeológiai térképek	111
Az erődítés végrehajtása télen	112
Néhány szó a fedezékek készítéséhez	114
Nagyarányu rombolások az erődítés szolgálatában	116
A gázveszély megállapítása megerősített állásokra való támadásnál	119
A tábori erődítési munkálatok tervezése és végrehajtása	122
Általában	123
A műszaki munka tényezői	123
A munkaerő	123
A munkaidő	127
Munkagépek	128
Szerszámok	129
Az anyag	131
Anyagkitermelésre vonatkozó adatok	133
Erődítési anyagok súly és szállítási adatai	134
Az egyes erődítési elemek elkészítéséhez szükséges anyagmennyiségek	138
A gyorsan kötő cementek. A citadur	139
Szállítóeszközök	143
A helyi viszonyok	145
Az időjárás, napszak, évszak	146
Az ellenséges helyzet	146
A munkateljesítmény	146
Részletadatok	147
Az erődítési munkálatok végrehajtása	152
A tervezés	152
A tervezés alapjai	152
A felső vezetés tevékenysége erődítési munkálatok megszervezésénél	155
Nagyszabásu állásépítés az ellenség ellenhatásán (tűzhatásán) kívül	156
Az állásépítést elrendelő felső vezető tevékenysége	156
A felwső vezetés általános műszaki számvetése	157
Kimutatás egy zászlóalj-védőkörleten belül szükséges erődítési munkálatokról és a szükséges anyagról mozgóharcban	159
Ugyanez állásharcban	163
Az építőanyagok készenlétbehelyezése	166
Az összesen szükséges munkateljesítmény megállapítása	167
A különleges munkákra vonatkozó számvetések	168
Az állásépítést vezető magasabb parancsok és törzse	168
Az állások kiépítésére vonatkozó parancs	169
Az állások kiépítését vezető magasabb parancsnok és törzsének tevékenysége	170
A műszaki erők és eszközök felosztása	171
Az általános alapvető szemrevételezés	171
Építőanyagok és szerszámok készenlétbehelyezése	172
Közlekedési vonalak kiépítése	173
A légvédelem	173
A munkálatok ellenőrzése	173
A híradó hálózat telepítése	174
Az építőcsoportok tevékenysége	175
A részletes szemrevételezés	175
Az építési terv	175
A munkaterv	177
A műszaki alosztályok tevékenysége	177
A középső vezetés tevékenysége erődítési munkálatok tervezésénél és végrehajtásánál	177
Mit szabályozzon a középső vezetés	178
A középső vezetés nyilvántartásai	178
A tervezés részletei	179
A műszaki törzstiszt tevékenysége	180
A műszaki szemrevételezés	181
A műszaki törzstiszt javaslatai	181
A ho. műszaki töti. tevékenysége a védőkörletek berendezkedése alatt	182
Védelmi berendezkedés harc közben	182
Az alsó vezetés szerepe az állás műszaki megerősítésénél	182
A védelmi terv	182
Az általános erődítési terv	183
Számvetések	183
Az erődítési vázlat	184
A védő alkörletek műszaki feladatkörének részletei	184
A védő alkörletek számvetései	184
Az állandó erődítés	186
Bevezetés	186
Rövid áttekintés az egyes államok jelenlegi erődítési munkálatairól	187
Az állandó erődítés történelmi fejlődése	190
Az államerődítés jellemzése	193
Az államerődítés létesítését befolyásoló tényezők	196
Az államerődítés beosztása	198
Összefoglalás az államerődítés elemeiről	200
Az állandó erődítések kiépítésének módja	200
Az erődök kialakítása	204
Az állandó erődítés elemeinek fejlődése példákon bemutatva	211
Az övvár	215
A zárók. A zárók jellemzése	220
Támadási és védelmi viszonyok a záróknál	221
A páncélozott övvonal	222
Az államerődítés és eges várak szerepe a világháborúban	222
Lüttich. Namur. Antwerpen	224
Verdum	231
Páris erődítése a világháborúban	235
Az olasz arcvonal erődítésének szerepe	239
Az olasz várak szerepe a világháborúban	241
Az orosz várrendszer ismertetése	243
Tanulságok az orosz várrendszer szerepéből	244
A világháború tanulságai a várak szerepét illetően	246
A világháború tanulságai az államerődítés kiépítése terén	251
A területi erődítés	254
A világháború tanulságai a magashegység erődítésében	255
A magashegység korszerű erődítései	256
Uj irányzatok az állandó erődítés terén	258
Az állandó erődítés uj értékelése	259
A lengyel helyzet	262
A német helyzet	265
A francia helyzet	266
A belga helyzet	268
Korszerű elméletek és javaslatok	269
Lévéque	271
Trigaud	272
Normand	276
Chauvineau	278
Perré	280
Di Gasca	284
von Schwarz	285
von Geyer	285
Tanulságok és ujszerű elvek	285
A várharc	290
Harc az övvárért	290
A várharc alakulása	291
Állandó erődítések megtámadása és védelme	293
Közlekedés az államerődítés keretében	294
Tengerparti erődítések	295
Tudnivalók csatahajókról	295
Hajó- és parti lövegek	295
Hadikikötők telepítése	296
Támadási és védelmi viszonyok	296
Történelmi példák	297
A hadikikötők várható fejlődése	297
A "Földközi tenger" tengeri erődítései	297
A légi erők és az állandó erődítés	298
Tábori erődítések állandósítása	299
Utásztechnika	301
Az utász hadianyag általában	302
Az utász hadihidak fejlődési irányai. Különböző szakemberek nézetei	303
Súlyadatok összefoglalása (a mozgó terhelések)	305
Csonka-Magyarország utász hadihídtypusai	306
A hadihídrendszerek legfontosabb elemeinek ismertetése és bírálata	306
A Birago-féle hídrendszer főbb hátrányai	312
A német hadsereg hídoszlopai	313
A sereglovasság hadihídjai	314
Csonka-Magyarország utász hadihídanyaga	315
A hadihídoszlop, a gépkocsizó hadihídoszlop, a pontonoszlop	319
A hadosztály-hídoszlop	322
A hídverés technikája	323
Általában
A híddal szemben támasztott harcászati és műszaki követelmények	323
Műszaki részletek	329
A hídverés végrehajtásának részletei	329
A hídverés vezetési tevékenységei	329
Általános munkálatok	330
szabványos hadihídak verése	331
A pontonkénti hídverés	333
A tagonkénti hídverés	334
Hadihídak áthelyezése	336
Szabványos hadihídak megerősítése	337
Az éjjeli hídverés	337
A hídterv	337
Összefoglaló adatok	339
Egy hh. oszl. anyagából verhető híd	339
Hídfajok	339
Megengedett beépítési magasság, vízmélység, vízsebesség	341
Hídverési módok	342
Megengedett pályalejtek	342
A szabványos hídosztag	343
Bak-hidak	344
Pontonhidak	344
Az áteresztők	345
Anyag-, idő-, erőszükséglet	345
Rohambürük és gyorshidak
Jellemzésük és alkalmazásuk a világháborúban	346
Alkalmazásuk módjai	347
Műszaki részletek	348
Különféle rohambürü és gyorshídszerkezetek összefoglaló ismertetése. A szabványosított rohambürü és gyorshídszerkezetek	348
A tömlőlápos könnyű hadihíd	356
Utász hadihídak veszélyeztetése ellenséges repülők által	357
Repülő bombavetések találati valószínűsége	359
Az áthajózás technikája	363
Az áthajózási eszközök	363
Helyszíni anyagok	363
Rögtönzött segédeszközök	363
Sátorlap-csónakok	364
Külön leges csónakok	364
Német nézetek a tömlőtápok alkalmazásáról	368
A vascsónak. A szabványladik	372
Áthajózás hadihídanyaggal	372
Egyszerű pontonok	372
Kapcsolt pontonok	373
Áthajózási tagok	374
Összefoglaló adatok a szabványos áthajózási tagokról	375
Egy hídmező befogadó képessége	375
Egy hh. oszl. anyagával egyszerre áthajózható harcegységek	376
Áttekintés az áthajózási eszközök szabványos kezelő legénységéről	376
Áttekintés egy, kettő vagy három hh. oszl.-ból összeállítható evezős tagokról és berendezett evezős tagokról	377
Kimutatás az áthajózási eszközök anyagszükségletéről	378
Időszükséglet percekben	379
Erőszükséglet	379
A lesodrás mérve	379
Részletek	379
Evezős tagok	379
Berendezett evezős tagok	380
Vontatott tagok	381
A géperejű vontatás az áthajózás szolgálatában	381
A géperejű vontatás harcászati és műszaki előnyei	381
A géperejű vontatás hátrányai	383
A különböző műszaki megoldások	384
Motorcsónakok	384
Külső motorok	385
Belső motorok	385
Rákapcsolható motorok	385
Átkelés jégzajlásban	386
A hadihídanyagból készülő különleges áthajózási eszközök (a kötélkomp, a görgős komp, a repülő híd)	388
Az áthajózási helyek kiválasztására vonatkozó szempontok	389
Az áthajózási lépcsők összeállítása	389
Az áthajózási erők és összetételük	389
Az áthajózással szemben támasztott követelmények	390
A hídfőkben való berendezkedés összefüggése az áthajózással	390
A lépcsőképzésre vonatkozó általános elvek	391
Az éllépcső	391
A túlsóparti utászkülönítmény	392
A felvontatás	392
Az áthajózási lépcsők mélységbe tagozása	394
Műszaki részletek	394
Az áthajózás tervezése	395
A harcász kívánalmainak leszögezése	395
Az általános áthajózási számvetés	395
A műszaki áthajózási terv	397
Az áthajózási áttekintés	397
Az áthajózási eszközök készenlétbehelyezése	397
A készenlétbehelyezés mozzanatai	397
A készenlétbehelyezés tervének felépítése	398
Az áthajózási anyag elhelyezése a rejtekhelyeken	398
Az áthajózási anyag lerakása a lerakó (készenléti) helyeken és előreszállítása a rejtekhelyekre	401
Előmunkálatok	401
Módok a keletkező zaj tompítására	401
A lerakóhelyek távolsága az elg.-től	402
Az anyag lerakása és csoportosítása	402
Az anyag előreszállítása a rejtekhelyekre	403
Hordási módok	403
A munkálatok előzetes szemrevételezése	404
A folyamátkelés előkészítéséhez szükséges idő megállapítása általában	405
A helyszíni áthajózási eszközök gyűjtése	405
Az áthajózási eszközök vízrebocsájtása, ellökés	406
Helyzet a lerakóhelyeken	406
Az áthajózás kezdete	407
Az áthajózás végrehajtásának és előkészítésének teendői időendi sorrendben (műszaki szempontból)	407
Összefoglalás (Resumée)	408
Korszerű irányzatok az áthajózási technikában	408
Folyamakadályok hadászati és harcászati jelentősége	412
A folyók akadályjellegét befolyásoló tényezők	414
A folyóakadályokkal kapcsolatos mozgóharc	415
Általában. Találkozóharc. Védelem-támadás. Üldözés, visszavonulás	415
Átkelés az ellenségtől távol	415
Átkelés ellenség közelében, ha a tulsó part még szabad	415
Átkelés ellenséges álló folyammegfigyeléssel szemben, ha az ellenséges zömök még távol vannak a folyótól	416
Átkelés, ha mindkét fél a folyóhoz egyformán közel van s mindkettő hadműveleteit a tulsó partra akarja átvinni	416
A döntés keresése támadással az innenső parton	418
A folyómenti védelem mozgóharcban	418
A halogató folyóvédelem	418
A döntést kereső a folyó előtt (átkeléssel)	420
A műszaki felderítés folyóvédelemnél	427
Az általános alapvető műszaki szemrevételezés	427
A részletes műszaki szemrevételezés	429
A meglepő átkeléssel egybekötött átkaroló támadás	430
Átkelés ellenséges folyammegfigyeléssel szemben	431
Átkelés védelemre berendezkedett ellenséggel szemben	431
Átkelés üldözésben	433
Folyón való átkelés visszavonulásban	435
Folyammenti harcok állásharcban	435
Folyamátkeléseknél betartandó általános szabályok és elvek	436
Az ellenség meglepése	436
Az ellenség meglepésének módjai	437
Tüntető átkelések	437
Az átkelés tűzoltalma	439
Az átkelés végrehajtásának időpontja	441
A hídfők	442
Az első (szűkebb) hídfő feladatai	442
A tágabb hídfő	443
Az átkelés légvédelme	444
A köd és füst alkalmazása folyamátkeléseknél	445
Az áthajózásnál	445
Műszaki részletek	446
A hídverésnél	453
Az elkészült hadihídaknál	454
A gáz alkalmazása folyómenti harcokban	457
A gáz alkalmazása a támadónál	458
A gáz alkalmazása a védőnél	459
Az átkelési helyek harcászati és műszaki biztosítása	459
A mozgás folyamatosságának és rendszerességének biztosítása átkeléseknél	461
A szolgálati ágak előkészületei	462
Hírrendszer	462
Sebesültek és hadifoglyok	463
Ellátási készletek. Utánszállítás	463
A hídon való átvonás sorrendje	464
Az átkelés műszaki részleteinek vezetése	464
Emlékeztető a műszaki általános és részletes szemrevételezés végrehajtására	465
Szükséglet műszaki erőkben és eszközökben. A műszaki többlet. A műszaki tartalék	466
Áttekintés a világháború nagyobb folyóátkeléseiről	468
A műszaki hírrendszer telepítési sémája folyóátkeléseknél	470
A felső vezetés szerepköre folyón való átkeléseknél	471
A folyamátkelés előkészítése általában	471
Az átkelési terület megállapítása	471
Az elhatározás műszaki ellenőrzése	472
Az általános műszaki számvetés	473
Az átkelést elrendelő felső vezető parancsai	475
A légi távolfelderítés	475
A magasabb műszaki törzs alkalmazása	475
Az átkelés végrehajtásával megbízott felső vezető tevékenysége	475
Repülők alkalmazása a műszaki felderítésben	476
A földi felderítés	479
A szemrevételezés	480
Az átkelés, műszaki előkészítését irányító műszaki törzstiszt feladatköre	481
Az általános alapvető szemrevételezés	481
Az általános átkelési terv	481
Az átkelés szélességbe és mélységbe való tagozása	482
Azáltalános átkelési terv részletei	484
A műszaki erők és eszközök felosztására mértékadó körülmények	485
Az átkelési sávok (helyek) kiválasztására mérvadó harcászati és mü. szempontok	486
Alapvető műszaki számvetés a mü. erők és eszközök felosztására	487
Irányelvek az átkelés előkészítésére	488
A csapatvezér intézkedései a folyamátkelés előkészítésére	488
A csapatvezérre folytatólagosan háruló előkészítő tevékenységek	490
Műszaki intézkedések és számvetések	490
A számvetések eredményeinek összefoglalása	491
Az átkelés mü. előkészítését irányító mü. töti további tevékenysége	493
Parancstervezet a mü. erők és eszközök előrevonására	494
Az előrevonási intézkedés tartalma általában	494
Intézkedés a készenlétbehelyezésre	496
Példa az erők csoportosítására és a parancsnoklási viszonyokra	497
Az egységes átkelési intézkedés	497
A középső vezetés szerepe folyón való átkeléseknél	487
A középső vezetés tevékenysége a felső vezető általános átkelési terve alapján	498
A szemrevételezés	499
A ho. pság. általános alapvető szemrevételezése	499
A középső vezetés átkelési terve	500
A helyi részletes szemrevételezések	501
Előkészítő tevékenységek a középső vezetésnél	501
A műszaki munkálatok	502
A harcászati előkészítés	504
Az alsó vezetők terveinek felülbírálása. A részletek összhangba hozatala és felülbírálása	505
Intézkedés a készenlétbehelyezésre	505
Intézkedés az átkelésre	507
Az átkelés műszaki vezetőjének intézkedései a ho. átkelési intézkedése kapcsán	508
Az alsó vezetés tevékenysége folyón való átkelésnél	509
Fedező csapatok	509
Az ezredparancsnok mint átkelési harccsoport parancsnok	511
Átkelési terv	511
Az áthajózás műszaki terve	516
Az alparancsnokok szemrevételezése	517
Az átkelési terv részletei	517
Intézkedés az átkelésre	526
A zászlóaljparancsnok tevékenysége folyón való átkeléseknél	527
Intézkedés a készenlétbehelyezésre	527
Intézkedés az áthajózásra és a partraszállás utáni magatartásra	528
A századparancsnok tevékenysége folyón való átkelésnél
Példák áthajózási áttekintések összeállítására	532
A hadosztály áthajózási áttekintése	532
Az átkelési harccsoport (ezred) áthajózási áttekintése	533
A zászlóalj áthajózási áttekintése	535
A század áthajózási áttekintése	537
Áthajózás nehéz áthajózási anyaggal	539
Nehéz helyszokásos vízijárművek	539
A motoros kompok	542
A hidászok építette görgős komp	543
A gőzkompok	543
Az egyes uszályok berendezése	544
Táblázat az uszályokról (hadképesség, közlekedési viszonyok stb.)	545
Uszálytagok berendezése	547
A befogadóképesség megállapítása	547
A be- és kihajózási idő	548
Összefoglaló adatok a gőzkompok befogadóképességéről	549
A kikötőhídak	549
A behajózás módjai	550
A nehéz anyaggal történő áthajózás előkészítése	551
Az általános áthajózási terv	552
Hadtörténelmi példák a nehéz áthajózási anyag alkalmazására	553
A vasúti komp	555
Szállítás vízen	557
A folyamhajózás eszközei	558
A gőzhajók (kerekes, lapátos, gőzösök, csavargőzösök, lánchajók)	559
Helyi szokásos hajók	559
Tutajok	559
A vontatógőzösök beosztása, menetsebessége és befogadóképessége	559
Teherhajók és csavargőzösök adatai	560
Hajók és uszályok berendezése katonai szállításra	561
A folyamerők	565
A folyamerők feladatai	565
Szervezési kötelékek és typusok	565
Folyamegységek adatai	568
Folyamerők működését befolyásoló körülmények	569
A folyamharcegységekre háramló feladatkörök részletei	570
A folyamaknászat	572
Támadó jellegű folyamaknák	572
Védő jellegű folyamaknák	573
Aknák elleni védekezés	574
Folyamzárak	574
Improvizált folyamaknákra vonatkozó adatok	575

Témakörök

Töredékkötetek > Műszaki
Töredékkötetek > Történelem
Történelem > Hadtörténet > Várak, erődítmények
Történelem > Hadtörténet > Egyéb
Műszaki
Műszaki > Hadászat, hadtörténet
Műszaki > Közlekedés > Hajózás > Egyéb

Schmoll Endre

Schmoll Endre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Schmoll Endre könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem