Előszó
Részlet:
Drágák, nagyon és szépek
A Karib-tenger szigetei talán csak egy dologban hasonlítanak egymásra, és ez az időjárásuk. Kifejezetten irigylésre méltó egy meteorológusi állás ezen a környéken, mert a hurrikánszezont leszámítva gyakorlatilag egész évben meleg van, süt a nap, fúj a 15-22 csomó közti szél, és naponta ötször tíz percig esik az eső. Egyébként hol francia, hol angol, hol amerikai, hol holland fennhatóság alá tartoztak a szigetek, ezért nemcsak a kultúra és a gazdaság, de még a közlekedés iránya sem egyforma. Bármennyire fura, nem is mindegyik sziget él kiemelkedően a turizmusból, Antigua igen. Az angol gyarmatra lépve először is elüt egy jobbról jövő autó. Utána lenyűgöz egy helyi bombázó (mindkét nem hamar rádöbben - itt bizony szépek az emberek), és biztos nem telik el perc úgy, hogy egy kisbuszos taxis nem szólít le - persze mindezt nagyon kedvesen, barátságosan. Viszont meglepő, hogy a szép számmal idelátogató, jellemzően nem csóró turisták annyira nincsenek elkényeztetve. Kevés a jó étterem, a kis számú kereskedelmi egységen pedig úgy érzi az ember, hogy nem olyan fontos az ő dollárja, megvannak itt anélkül is.
Pedig ide leginkább milliomosok járnak. Itt van Tihany méretű félszigete Eric Claptonnak, hollywoodi villát megszégyenítő nyaralója Whitney Houstonnak, és itt van a világ második legjobbként számon tartott szállodája is. Ráadásul kifejezetten kedvelt bázisállomása a sziget luxischarter vállalkozásoknak.
Vissza 
