1.034.801

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Gerecse- és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének kiadványai

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 147 oldal
Sorozatcím: Földrajzi tanulmányok
Kötetszám: 20
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-054-857-7
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországon túlnyomó részben a karsztos hegységekhez vagy hegységrészekhez kapcsolódva gyakoriak az édesvízi mészkövek. A kataszterezés szerint az önálló előfordulások száma meghaladja az... Tovább

Előszó

Magyarországon túlnyomó részben a karsztos hegységekhez vagy hegységrészekhez kapcsolódva gyakoriak az édesvízi mészkövek. A kataszterezés szerint az önálló előfordulások száma meghaladja az ötszázat. Egyes hegységeknél a vizsgálatok szerint kiemelkedő jelentőségűek régészeti, faunisztikai és a felszínfejlődési folyamatok megismerése szempontjából. Keletkezésük általában a karszt- és karsztos hévforrások lerakódásainak tekinthető. Pécsi M. szakmai irányításával és támogatásával több mint egy évtizede folynak megfigyelések és kutatások a hazai édesvízi mészkövekkel kapcsolatosan. Ennek során tovább fejlesztették a korábbi ismereteket kronológiai, geomorfológiai, paleoklimatológiai és paleohidrogeológiai vonatkozásban egyaránt. A hazai édesvízi mészkövek tanulmányozása alapján megállapítható, hogy különböző típusú édesvízi mészkőféleségek léteznek, amelyeknél nagyfokú változékonyság figyelhető meg. Ez más kőzetféleségeknél nem tapasztalható, vagy csak nagyon ritkán. Hol kemény, tömör, rétegzetlen, hol laza, rétegzett stb. vagy közbetelepülő üledékek tagolják. Ez összefüggésbe hozható a kőzetet lerakó források genetikai viszonyaival, továbbá a forrásvíz kémiai összetételével, főleg az oldott kalcium mennyiségével, a források geomorfológiai helyzetével és a környezeti adottságokkal. A Budai- és Gerecse-hegység területén és azok peremi részein ismeretes édesvízi mészkő előfordulások sora az alsópannóniai alemelet utáni időszak legjelentősebb és legelterjedtebb üledékeinek egyike. Vizsgálataink szerint 100 db-nál több önálló, kisebb-nagyobb kiterjedésű előfordulás mutatható ki, amelyek közül több előfordulás díszítő- és építőkőként hasznosítható. A nagy vastagságú és legtöbb esetben nagy kiterjedésű képződmények már korán felhívták a területtel foglalkozó szakemberek figyelmét egyrészt a bányászati, másrészt a vízföldtani és felszínfejlődési folyamatok vizsgálata szempontjából. Az édesvízi mészkövek képződését minden esetben a források működésével hozták kapcsolatba, megállapítva, hogy azok az egykori feltörési magasságokban jöttek létre, rögzítve egykori feltörési helyüket. Egyes kutatók - Schréter Z. (1912a, b, 1953,1958), Jakucs L. (1950b), Schafarzik F. (1920a) - ezen túlmenően felvázolták a források fejlődéstörténetét a miocéntől a holocénig. Az édesvízi mészkövek származásukat tekintve szorosan kapcsolódnak a karsztvízföldtani viszonyok változásához, fejlődéséhez. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés, célkitűzés 7
2. Az édesvízi mészkőösszletek képződésének körülményei (Scheuer Gy.) 10
2.1. Földtani és vízföldtani adottságok 10
2.1.1. A szárazföldi karbonátos üledékképződés és mészfelhalmozódások 10
2.1.2. Az édesvízi mészkövet lerakó források és vizek vízföldtani viszonyai 10
2.1.3. Az édesvízi mészkövet lerakó források és vizek hőmérséklete és kémiai összetétele 12
2.2. Az édesvízi mészkövek képződésének geomorfológiai viszonyai (Schweitzer F.) 14
2.2.1. Állóvizekben képződött édesvízi mészkövek 14
2.2.2. Folyóvízben képződött édesvízi mészkövek 15
2.2.3. Szárazföldi (szupraterresztrikus) édesvízi mészkövek 15
2.2.4. Felszín alatti mészkiválások 17
2.2.5. Az édesvízi mészkő kiválásának formái 17
2.3. Éghajlati viszonyok, klímaingadozások hatása az édesvízi mészkövek képződésére (Scheuer Gy.) 18
3. Az édesvízi mészkőösszletek kifejlődése és típusaik (Schweitzer F.) 21
3.1. Alluviális szinteken képződött tavi-mocsári típusú édesvízi mészkőösszletek (Schweitzer F.) 22
3.2. Forráskúpos típusú édesvízi mészkőösszlet (Scheuer Gy.) 23
3.3. Völgyoldali édesvízi mészkőképződés (Scheuer Gy.) 24
3.4. Tetarátagátas édesvízi mészkőképződés (Schweitzer F.) 24
3.5. Vegyes típusú édesvízi mészkőösszletek (Schweitzer F.) 26
4. Édesvízi mészkőelőfordulások mint a geomorfológiai szintek értelmezése (Schweitzer F.) 27
5. A gerecse-hegységi édesvízi mészkőösszletek elterjedése, litosztratigráfíai tagolása (Schweitzer F.) 31
5.1. A gerecse-hegységi édesvízi mészkőelőfordulások elterjedése, kifejlődésük, geomorfológiai helyzetük és kataszterük 31
5.1.1. A Keleti-Gerecse édesvízi mészkőelőfordulásai 33
5.1.2. A Központi-Gerecse édesvízi mészkőelőfordulásai 37
5.1.3. A Nyugati-Gerecse édesvízi mészkőelőfordulásai 43
5.2. Az édesvízi mészkövek geomorfológiai helyzete 54
5.2.1. Édesvízi mészkövek, a felsőpannóniai abráziós teraszok és a deltakavicsok kapcsolata 58
5.2.2. Az édesvízi mészkövek és a felsőpliocén hegylábfelszínek kapcsolata 59
5.2.3. A folyóvízi teraszok és az édesvízi mészkőszintek kapcsolata 60
5.2.4. Kavics konglomerátumok mint geomorfológiai szintek és értelmezésük 61
5.3. Az édesvízi mészkövek kormeghatározása geológiai-geomorfológiai, biosztratigráfiai, paleomágneses és abszolút kronológiai (C14, Th/U, ESR) módszerek alapján 62
5.4. Az édesvízi mészkőösszletek képződése és a domborzat fejlődése a felsőpannóniai alemelettől a holocénig 67
5.5. Paleokarsztvízföldtani viszonyok rekonstrukciója a felsőpannóniai alemelettől napjainkig 69
6. A budai-hegységi édesvízi mészkőösszletek elterjedése, litosztratigráfiai tagolása (Scheuer Gy.) 72
6.1. A budai-hegységi édesvízi mészkövek kifejlődése, geomorfológiai helyzete és katasztere 72
6.1.1. Széchenyi-hegyi-szabadság-hegyi előfordulások 72
6.1.2. Német-völgyhöz kapcsolódó előfordulások 76
6.1.3. Ördög-árok völgyéhez kapcsolódó előfordulások 77
6.1.4. A Solymári-völgyhöz kapcsolódó előfordulások 80
6.1.5. A Dera-patakhoz kapcsolódó előfordulások 82
6.1.6. A Duna völgyéhez kapcsolódó előfordulások 84
6.2. A Budai-hegység karsztvízföldtani viszonyainak fejlődéstörténete a felsőpannóniai alemelettől a holocénig az édesvízi mészkőszintek alapján 87
6.2.1. A jelenkori hévizes karsztforrások vízföldtani áttekintése 88
6.2.2. A karsztforrások hidrodinamikai rendszere 89
6.3. A hévforrások paleo-karszthidrogeológiai viszonyainak vizsgálata 90
6.3.1. A felsőpannóniai karszthidrodinamikai rendszer 90
6.3.2. Az édesvízi mészkövet lerakó források kapcsolata a szerkezeti viszonyokkal 92
6.3.3. A paleo-karszthidrodinamikai rendszer fejlődésmenete 92
7. Felsőpannóniai abráziós teraszok, hegylábfelszínek, folyóvízi teraszok és az édesvízi mészkövek kapcsolata (Scheuer Gy.) 96
8. A Budai-hegység felsőpannóniai alemelet utáni fejlődéstörténete és szerkezeti mozgásfázisainak meghatározása az édesvízi mészkövek képződésének fázisai alapján 99
9. A budai-hegységi édesvízi mészkövek kormeghatározása, geológiai-geomorfológiai,
biosztratigráfiai és abszolút kronológiai (C14, Th/U, ESR) tagolása (Scheuer Gy.) 102
10. A Gerecse- és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei ipari hasznosításának lehetőségei, különös tekintettel a díszítőkő kutatás lehetőségeire (Schweitzer F.) 106
10.1. Az édesvízi mészkövek osztályozása építőipari szempontból (Scheuer Gy.) 107
10.2. Prognosztikus készletek meghatározása az édesvízi mészkőtömbök területén (Scheuer Gy.- Schweitzer F.) 109
Problémák és vitás kérdések (Scheuer Gy.- Schweitzer F.) 115
Irodalom 117
Melléklet 131
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv