1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az önkormányzatiság színe és fonákja

A fővárosi törvényhatósági bizottság szabályozása 1920 és 1930 között

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: L'Harmattan
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 280 oldal
Sorozatcím: Föld-rész könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-236-245-8
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. A fővárosi törvényhatósági bizottságra irányadó szabályozást az I. világháborút követően többször is megváltoztatták (1920, 1924, 1930). A fővárosi törvényhatósági bizottság iránti törvényhozási, illetve kormányzati figyelem azonban korántsem tekinthető hízelgőnek. A két világháború közötti időszak egyik vonása, a területi alapon szervezett közigazgatási autonómiák ún. korrektívumokkal, az autonómia érvényesülését gátló jogintézményekkel történő körülbástyázása, egyúttal a kormányzati felügyelet, illetve centralizáció fokozása éppen a főváros esetében domborodott ki a legteljesebben. A kormányzati figyelem legfőbb okát a... Tovább

Fülszöveg

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi - városi és vármegyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett. A fővárosi törvényhatósági bizottságra irányadó szabályozást az I. világháborút követően többször is megváltoztatták (1920, 1924, 1930). A fővárosi törvényhatósági bizottság iránti törvényhozási, illetve kormányzati figyelem azonban korántsem tekinthető hízelgőnek. A két világháború közötti időszak egyik vonása, a területi alapon szervezett közigazgatási autonómiák ún. korrektívumokkal, az autonómia érvényesülését gátló jogintézményekkel történő körülbástyázása, egyúttal a kormányzati felügyelet, illetve centralizáció fokozása éppen a főváros esetében domborodott ki a legteljesebben. A kormányzati figyelem legfőbb okát a főváros 1867-et követő egyedülálló urbanizációs teljesítményét elősegítő, irányultságában döntően szabadelvű közigazgatás-politikai intézmények, valamint a mindezeket megtestesítő társadalmi környezet iránti kettős bizalmatlanságban kereshetjük. Az I. világháború utáni nemzeti konzervatív (keresztény-nemzeti) jelszavaktól visszhangos első esztendők Budapest-ellenes közfelfogását („Bűnös Budapest") tükrözték az 1920- as évek fővárosi novellái, illetve burkoltabb formában még az 1930-as fővárosi törvény is. A kötet a törvényhozási folyamatok feltárásával a fővárosi törvényhatósági bizottság összetételére, megválasztására, feloszlatására és hatáskörére irányadó normáknak, valamint a törvényhatósági bizottság és a kormányzat közjogi viszonyának a változásait mutatja be. A könyv foglalkozik a fővárosi választójog körüli vitákkal, és kitér a községi pártok helyhatósági választásokon elért eredményeinek a bemutatására is. A feldolgozás ugyanakkor a témával összefüggő elméleti jellegű polémiákra is kiterjed. E diskurzusok arra világítanak rá, hogy miként vélekedtek a közigazgatás-politika alakítói a törvényhatósági autonómiáról, közelebbről az önkormányzatiság „színéről" és „fonákjáról." Vissza

Tartalom

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 9
BEVEZETÉS 11
1. Vármegyei - városi - fővárosi törvényhatósági bizottság 13
2. Autonómia - önkormányzat 15
A FŐVÁROS EGYESÍTÉSE: AZ 1872. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNYCIKK 19
1. A törvény általános jellemzői 19
2. A törvényhatósági bizottság 21
A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG
REFORMJÁRA IRÁNYULÓ TÖREKVÉSEK 29
Í.Budapest városfejlődése 29
2. A főváros közigazgatási környezete. Az „új" törvényhatósági bizottság víziója 31
2.1. A közigazgatási környezet 31
2.2. Törekvések a fővárosi törvény reformjára 33
3. Törvényhatósági bizottsági választások 1873 és 1912 között.
A „pártosodás" kezdetei a fővárosban 38
A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG UTÓDSZERVEI
AZ 1918-1919-ES FORRADALMAK IDEJÉN 43
1. Az őszirózsás forradalom időszaka 43
2. A tanácsköztársaság időszaka 47
A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÚJJÁALAKÍTÁSA
(1920. ÉVI IX. TÖRVÉNYCIKK) 49
1. Az 1920. évi IX. törvénycikk megalkotásának előzménye:
a „bűnös Budapest" szókép megjelenése 49
2. A törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat 57
2.1. A törvényhatósági bizottság összetétele. A virilizmus mellőzése 57
2.2. A törvényhatósági választójog 60
2.3. A választási eljárás és a választási földrajz szempontjai 62
2.4. A belügyminiszter feloszlatási, illetve ellenőrzési joga 64
3. Ankét a közigazgatás reformjáról 65
4. A törvényjavaslat a nemzetgyűlés plénuma előtt 67
4.1. Az általános vita 67
4.2. A részletes vita 73
5. Az 1920-as fővárosi törvényhatósági választások 76
A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÚJJÁSZERVEZÉSE
(1924. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYCIKK) 81
1. Törekvések a törvényhatósági bizottságok reformjára (1920-1923) 81
2. Bethlen István és a főváros 88
3. A fővárosi törvényhatósági bizottság mandátumának lejárta 90
4. A fővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezéséről
szóló törvényjavaslat 95
4.1. A törvényjavaslat beterjesztése 95
4.2. A törvényhatósági bizottság létszáma és összetétele 97
4.3. A törvényhatósági választójog 100
4.4. A választási eljárás és a választási földrajz szempontjai 101
4.5. A törvényhatósági bizottság feloszlatása. A belügyminiszter
felügyeleti jogköre 104
5. A törvényjavaslat a nemzetgyűlés előtt 106
5.1. Az általános vita 106
5.2. A részletes vita 114
6. Az 1925. évi fővárosi törvényhatósági bizottsági választások 122
AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY (1930. ÉVI XVIII. TÖRVÉNYCIKK)
MEGALKOTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 129
1. A főváros helye az I. világháború után 129
2. A felsőházi törvény. Az 1926. évi képviselőházi választások 133
3. Az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb
ellenőrzése - az 1927. évi V. törvénycikk III. fejezete 134
4. A fővárosi törvény előkészületei 1927-1928-ban 139
5. A fővárosi törvényhatósági választások elhalasztása
(1928. évi XLIV. törvénycikk) 146
6. A fővárosi törvény előkészületei 1929-ben. A közigazgatás
rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikk 149
AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY MEGHOZATALA - A TÖRVÉNY
TERVEZETÉTŐL A TÖRVÉNYJAVASLAT BETERJESZTÉSÉIG 155
1. A fővárosi törvény tervezete 155
2. A fővárosi törvénytervezet a minisztertanács előtt 162
3. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat 166
3.1. A törvényjavaslat szerkezete. Általános rendelkezések 166
3.2. A főpolgármester 166
3.3. A törvényhatósági bizottság létszáma és összetétele 168
3.4. A törvényhatósági választójog 170
3.5. A törvényhatósági bizottság közgyűlése; hatásköre, „ügyrendje"
és bizottságai 171
3.6. A választási eljárás és a választási földrajz szempontjai 175
3.7. A felügyeleti és ellenőrzési jogkörök. A fővárosi számvevőség 177
3.8. A törvényhatósági bizottság feloszlatása 180
3.9. A törvényhatósági intézőtanács 181
3.10. A polgármester 182
A FŐVÁROSI TÖRVÉNYJAVASLAT A KÉPVISELŐHÁZ ELŐTT 185
1. A törvényjavaslat közigazgatási bizottsági tárgyalása 185
1.1. Az általános vita 185
1.2. A részletes vita 190
2. A fővárosi törvényhatósági választások ismételt elhalasztása
(1929. évi XLVIII. törvénycikk) 201
3. A fővárosi törvényjavaslat képviselőházi vitája 202
3.1. Az általános vita - polémia az autonómiáról 202
3.2. A részletes vita 211
A FŐVÁROSI TÖRVÉNYJAVASLAT A FELSŐHÁZ ELŐTT 227
1. A felsőházi vita 227
2. Az új fővárosi törvény szakmai fogadtatása 231
3. Az 1930. évi fővárosi törvényhatósági választások 236
4. Kitekintés - az 1934. XII. évi törvénycikk 242
ÖSSZEGZÉS 249
FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK 255
FÜGGELÉK 273
NÉVMUTATÓ 275

Schweitzer Gábor

Schweitzer Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Schweitzer Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv