1.031.314

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egyetemes történet III.

Újkor (1648-1871) - A középiskolák felső osztályai számára

Szerző

Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 267 oldal
Sorozatcím: Egyetemes történet
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: 13 fekete-fehér képpel és egy színes térképpel illusztrálva. Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

FRANCIAORSZÁG ELSŐSÉGE ÉS AZ ABSZOLUTIZMUS. (1648-1715.)

30. Tájékozódás. - A westfáliai béke után Franciaország lett világrészünk első államává. A Habsburgok világraszóló birodalmának területét... Tovább

Előszó

FRANCIAORSZÁG ELSŐSÉGE ÉS AZ ABSZOLUTIZMUS. (1648-1715.)

30. Tájékozódás. - A westfáliai béke után Franciaország lett világrészünk első államává. A Habsburgok világraszóló birodalmának területét az antireformáció küzdelmei csak itt-ott csorbították ugyan meg, de azért erejük megtört, hatalmuk lehanyatlott, s a vezető szerepet hosszú időre a Bourbonok ragadták magukhoz. E nagy változással együtt világrészünk politikai eseményeinek és műveltségének új középpontja is támadt: Párizs, amelynek jelentősége és messzeérő hatása szinte páratlanúl áll az egyetemes történetben.
Franciaországot főképen állami szervezetének egységessége, középponti kormányzása, állandó hadserege és királyainak korlátlan hatalma juttatta a többi országok élére. A renaissancekori apró olasz államok példájára a modern állami rend megalapításában és kifejlesztésében világrészünk nagyobb államai közül mindig Franciaország járt legelői. Királyai a XV. század közepe óta csaknem szakadatlanúl vívták harcaikat a féktelen hűbéres főnemességgel, s mikor ezt a küzdelmet a Bourbonok két század múlva diadalmasan befejezték, királyi hatalmuk a középkori rendi alkotmány minden korlátaitól megszabadúlt. A királyi hatalom ezentúl egy volt az állami hatalommal, s ez magában foglalta vagy a maga szolgálatára kényszeritette a nemzet és az ország minden erejét, így vált Francziaország a középkori állammal szemben az újkori állam első és legtökéletesebb példányképévé, s a korlátlan fejedelmi hatalom csodált és irigyelt nagy sikerei így tették az abszolutizmust a kor uralkodó eszméjévé, amelynek megvalósítására a koronás fők a legnagyobb áldozatokat sem csekélylették. Vissza

Tartalom

(Folytatás.)
1648-1871.
MÁSODIK RÉSZ.
Franciaország elsősége és az abszolutizmus.
(1648-1715.)
30. Tájékozódás 5-7
I. fejezet: Franciaország XIV. Lajos korában.
31. Franciaország fölemelkedése IV. Henrik és XIII. Lajos alatt. - 32. XIV. Lajos kiskorúsága. Mazarin. A Fronde (1648-1653). - 33. XIV. Lajos uralkodása (1643-1715). Kormánya. Colbert. Louvois. Vauban. - 34. XIV. Lajos első háborúi. - 35. XIV. Lajos udvara. Versailles. - 36. Új Ízlés a művészetben. A barokstíl. - 37. A francia irodalom aranykora. - 38. Az udvar hatása az ország kormányzására. - 39. A rajnai háború és a ryswicki béke (1688-1697). - 40. A spanyol örökösödési háború s az utrechti és rastatti békekötések (1701-1714). 7-42
II. fejezet: A királyság és a parlament küzdelme Angolországban.
41. A Stuartok az angol trónon. I. Jakab (1603-1625). - 42. I. Károly (1625-1649). Összeütközés a parlamenttel. Önkényuralom. - 43. A hosszú parlament és a polgárháború. Cromwell. A király kivégzése. (1640-1649). - 44. Köztársaság (1649-1660). Cromwell mint «lord protector" az állam élén. A köztársaság bukása. - 45. A Stuartok visszatérése. II. Károly (1660-1685). Ujabb viszályok a parlament és a király között. - 46. II. Jakab (1685-1688). A Stuartok bukása. Az alkotmányos szabadság diadala. III. Vilmos 42-56
III. fejezet: A Habsburgok őshazánk felszabadulása a török uralom alól.
47. A Habsburgok helyzetének megváltozása. Ausztria mint keleti nagyhatalom; viszonya Magyarországhoz és a törökhöz. - 48. I. Lipót uralkodása (1657-1705). Első háborúja a törökkel és a vasvári béke (1664). A Wesselényi-féle összeesküvés (1665-1671). - 49. Önkényuralom (1671-1681). Kurucvilág. Tököly Imre fölkelése. - 50. Török háború. Bécs ostroma és fölmentése (1683). Hazánk megszabadulása a török járom alól A karlovici béke (1699). - 51. A nemzeti ellenállás gyengítése. A pozsonyi országgyűlés (1687). Erdély és I. Lipót diplomája (1691). - Az önkényuralom megújítása. - 52. II. Rákóczi Ferenc fölkelése és a szatmári békekötés (1703-1711). - 53. A Habsburg-ház föllendülése e korszak végén 56-69
HARMADIK RÉSZ.
A felvilágosodás és az északi hatalmak.
(1715-1789.)
54. Tájékozódás 70-71
I. fejezet: Franciaország és a felvilágosodás.
55. XV. Lajos uralkodása (1715-1774); politikai hanyatlás és erkölcsi romlottság az uralkodó körökben, inség a nép között. - 56. A francia társadalom és a kor műveltsége. A közvélemény az állami intézmények és visszaélések ellen fordúl. - 57. Az újkori tudomány és a filozófiai elmélkedés fejlődése. - 58. Az uj eszmék hatása a francia irodalomban. Felvilágosodás. Montesquieu, Voltaire, Rousseau. Az enciklopédisták. - 59. A felvilágosodás terjedése és hatása 71-85
II. fejezet: Az északi hatalmak és Oroszország fölemelkedése.
60. Svédország hegemóniája és az északi hatalmak. - 61. Oroszország történetének áttekintése Nagy Péterig. - 62. Nagy Péter uralkodása (1689-1725). - 63. Az északi háború (1700-1721). - 64. Nagy Péter és utódai. II. Katalin. - 65. Lengyelország felosztása 1772. 86-99
III. fejezet: Poroszország és Ausztria.
66. A német birodalom és Poroszország. - 67. A Hohenzollernek és a brandenburgi választófejedelemség (1415-1701). - 68. A porosz királyság megalapítása (1701). I. Frigyes (1688-1713) és I. Frigyes Vilmos (1713-1740). - 69. A Habsburg-ház. VI. Károly császár (1711-1740). Az utolsó török háborúk. A nőági örökösödés (pragmatica sanctio). -
70. Az osztrák örökösödési háború (1741-1748). - A hét éves háború (1756-1763). - 72. II. Frigyes uralkodása (1740-1786). - 73. Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790) reformjai. Az egységes Ausztria megvalósításának egyengetése, utóbb erőszakolása. - 74. II. Lipót (1790-1792) helyreállítja és új törvényekkel erősíti meg a magyar alkotmányt 99-117
IV. fejezet: Anglia és az Északamerikai Egyesült-Államok megalakulása.
75. Belső béke és Anglia tengerentúli hatalmának kiterjesztése a Hannoveri ház alatt. - 76. Angolország északamerikai gyarmatai (1585-1773).- 77. Az amerikai angol gyarmatok szabadságharca (1773-1783). - 78. Az Északamerikai-Egyesült-Államok alkotmánya. - 79. Anglia lerakja világbirodalmának alapját 117-125
NEGYEDIK RÉSZ.
A francia forradalom.
(1789-1815.)
80. A francia forradalom jelentősége 126-127
I. fejezet: A királyság aj alkotmánya.
81. XVI. Lajos uralkodása (1774-1793). A rendek gyűlésének összehívása és átalakulása nemzetgyűléssé (1789). - 82. A forradalom kezdete : a Bastille lerombolása (jul. 14.). - 83. A vidék forrongása; az emigráció kezdete. Az új alkotmány. - 84. Az udvar és a nemzetgyűlés Párizsba költözik. Az alkotmány kiegészítése : a vármegyék, az egyház, az államadósság. - 85. Az új alkotmány felavatása (1790 jul. 14.). A király szökése. A nemzetgyűlés feloszlása 127-141
II. fejezet: A köztársaság és a külföldi szövetségek.
86. A párizsi klubok. A jakobinus-klub. - 87. A törvényhozógyűlés (1791-1792). A külföld első támadása. A királyi család a Templeban. - 88. Köztársasági kormány: Danton. A szeptemberi mészárlás; az ellenség visszaverése. - 89. A konvent (1792-1795). A köztársaság kimondása; a király kivégzése (1793 jan. 21.). A rémuralom. - 90. A rémuralom vége. A konvent új alkotmányt készít és feloszlik. - 91. A direktórium (1795-1799). Fordulat a forradalom történetében. A szabadság és egyenlőség helyét a rend és hadi dicsőség foglalja el. Bonaparte Napoleon. - 92. Az első európai szövetség (1793-1797). Bonaparte olaszországi és egyiptomi hadjárata. - 93. A konzulság (1799-1804). Az alkotmány átalakítása. Bonaparte, a köztársaság első konzula. - 94. A második európai szövetség (1798-1801) támadása Franciaország ellen. A lunevillei (1801) és amiensi béke (1802). - 95. Bonaparte a köztársaság örökös konzula. Országos intézkedései. A monarchia előkészítése 141-162
III. fejezet: A császárság.
96. A harmadik európai szövetség Napoleon császársága ellen. A pozsonyi béke (1805). - 97. Poroszország háborúja Napoleon ellen. A tilsiti béke (1807). - 98. Napoleon első kudarcai Spanyolországban. Ausztria háborúja Franciaország ellen. A bécsi béke (1809). - 99. Napoleon hatalma a tetőponton. - 100. Napoleon háborúinak hatása a németekre. Poroszország új életre támadása; nemzeti mozgalmak egész Németországban. - 101. Napoleon háborúja Oroszország ellen (1812). Veresége és ennek végzetes hatása. - 102. Az utolsó európai szövetség Napoleon ellen (1813-1815). A lipcsei (1813) és a Waterlooi ütközet (1815). A császárság vége. Napoleon Szent Ilona szigetén. - 103. A bécsi kongresszus (1814 szept., 1815 jun.). A szent szövetség (1815) 162-177
ÖTÖDIK EESZ.
Korunk története és a művelt államok mai állapotának áttekintése.
105. Tájékozódás 178-180
I. fejezet: Szabadságharcok és alkotmányos küzdelmek.
106. Az első forradalmi mozgalmak Spanyol-, Olasz- és Németországban, A görög szabadságharc (1821-1829). - 107. Magyarország a francia forradalom és a napoleoni háborúk után. Az 1825. évi országgyűlés. Gróf Széchenyi István. - 108. A restauráció Franciaországban és a juliusi forradalom (1830). - 109. A juliusi forradalom hatása Franciaországon kívül. - 110. Reformok Angolországban. - 111. Széchenyi programmja és a reform-országgyűlések Magyarországban (1832-1848). - 112. A februári forradalom Párizsban és a második francia köztársaság (1848-1852). - 113. A februári forradalom hatása Olasz- és Németországban. Első kísérletek a nemzeti egyesülésre. - 114. Ausztria és
Magyarország. Az 1848-ki törvények. A magyar szabadságharc. Az önkényuralom 180-203
II. fejezet: Új államalakulások a nemzeti egység alapján s Ausztria és Magyarország.
115. III. Napoleon és a franciák második császársága (1852-1870). - 116. Olaszország egyesítése (1859-1870). - 117. A német birodalom egyesítése nemzeti alapon. A mai német császárság megalakulása (1871). - 118. Ausztria és Magyarország. Az 1867. évi kiegyezés; a magyar alkotmány helyreállítása s Magyarország és Ausztria közös ügyeinek rendezése. - 119. Oroszország, Törökország és a Balkán-félsziget. - 120. Befejezés 203-222
III. fejezet: A művelt államok mai állapotának áttekintése.
121. Tájékozódás. - 122. Északnyugati Európa: Nagy-Britannia, a skandináv országok, Franciaország, Belgium és Hollandia. - 123. Dél-Európa: Portugallia, Spanyolország, Olaszország. - 124. Közép-Európa: Svájc, Németország, Ausztria és Magyarország. - 125. Kelet-Európa: Oroszország, a Balkán-félsziget országai. - 126. Az európai államok főbb birtokai és gyarmatai az idegen világrészekben. - 127. Amerika szabad államai, különösen az Északamerikai-Egyesült-Államok. - 128. Kelet-Ázsia: Khina és Japán 223-262

Sebestyén Gyula

Sebestyén Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sebestyén Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv