Geofizikai kutatási módszerek II.

Mélyfúrási geofizika

Szerző

Grafikus

Lektor

'Markó László: Geofizikai kutatási módszerek II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	379 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 42156/II. 248 fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mélyfúrási geofizika tárgyalása során is azt a szolid célkitűzést követtük, hogy minél jobb és korszerűbb tankönyvet készítsünk. E cél érdekében most is elsősorban a tárgy fő elvi kérdéseit emeltük ki a mesterségbeli, rutintudnivalók kárára. A mélyfúrási geofizikában nincs olyan egységes elvi alap, mint pl. a szeizmikus, gravitációs és más módszerekben. E módszereket mind magába ötvözi, és ezeken kívül is többfajta mérésmódszert alkalmaz, amelyek sokféle fizikai és kémiai alapelven nyugszanak. A mélyfúrási geofizikában nem lehet egységes alapelvet találni, és nem célszerű egységes tárgyalásmódot sem alkalmazni. Ezért gyakran átvettük az irodalomban az egyes módszereknél általánosabban elfogadott tárgyalásokat, lehetőleg a szokottabb betűjelölésekkel. Ez veszélyeztette az egységes jelölésmód és mértékrendszer alkalmazását. A mélyfúrási geofizika nagyszámú betűjelzést és CGS-ben vagy angolszász egységekben megadott táblázatot használ. Ezek egységes átírása nem mindig látszott célszerűnek: pl. a coll-hosszegység a mi mélyfúrástechnikánkban is használatos. Mégis igyekeztünk célszerű kompromisszumot találni, a latin betűs jelölések és a CGS-rendszer (nem mindenáron történő) előtérbe helyezésével. A mélyfúrás. A mélyfúrási geofizika fontosságát aláhúzza a mélyfúrás mai technológiája. Jelenleg a rotary- és a turbinafúrás a használatos mélyfúrási eljárás. A rotary-rendszernél a fúrórudazatot forgatják, ennek végén van az acél vagy gyémánt fúrófej. A fúrórudazat csövekből áll. Ezen át fúróiszapot nyomnak le, ami az összemorzsolt kőzetszilánkot (furadékot) a felszínre hozza. A turbinafúrásnál a fúrórudazat nem forog, hanem a rudazaton lenyomott iszap lenn egy turbinát forgat a rászerelt fúrófejjel. Újabban néha levegőt vagy más gázt is használnak a fúróiszap helyett. A rudazat kiszerelése és a magmintavevő leengedése hosszadalmas művelet, ezért fúrómagot csak a legszükségesebb esetekben vesznek. A fúrómagok alapvető jelentőségűek, de csak pontszerű információt adnak, és drágák. így az átfúrt rétegekről gyakran a furadék az egyetlen információforrás. Ennek már a pontos mélysége is problematikus, mert az iszapsebesség nem mindig ismert, de ezen túlmenően is eléggé gyér az információ tartalma. Ezért a mélyfúrások elengedhetetlen része a mélyfúrás geofizikai vizsgálata. A mélyfúrásban a fúróiszap nyomása általában nagyobb, mint-a rétegvíz nyomása. Ezért a fúróiszap szüredéke infiltrál a porózus rétegekbe, ezek falán pedig iszaplepény képződik. A málló rétegeknél a fúrás átmérője a fizikai-kémiai igénybevétel miatt megnő (kavernaképződés). A lemélyített fúrást béléscsövekkel védik. Ezeket cementkötéssel rögzítik a kőzetekhez. Mindezeket a jelenségeket a mellékelt ábra szemlélteti. A fúrásnak és az átfúrt rétegeknek ez a kapcsolata lényegesen befolyásolja a geofizikai méréseket. Ezért kissé részletesebben vizsgáljuk. A fúrás és az átfúrt rétegek. A fúrást fúróiszap-öblítéssel mélyítik. Vissza

Tartalom

Tartalomjegyzék
Bevezetés (Stegena Lajos) 9
I. ELEKTROMOS ELJÁRÁSOK (Sebestyén Károly)
1. Természetes és gerjesztett potenciálmérések 13
1.1 A természetben fellépő elektromos potenciálok 13
1.2 Az SP mérése és a mérés értelmezése 21
2. Ellenállás-módszerek 28
2.1 A kőzetek fajlagos ellenállása 28
2.2 Ellenállásmérések a fúrólyukban 36
2.3 Potenciáleloszlás a fúrólyuk környezetében és az ellenállásgörbék alakja 43
3. Fókuszált áramteres (laterolog) ellenállásmérő rendszerek 64
3.1 A védőelektródás szelvényezés (laterolog-3) 64
3.2 A hételektródás laterolog (laterolog-7) 71
3.3 Különleges laterologok 78
4. A rétegek valóságos fajlagos ellenállásának meghatározása 81
4.1 Kis pontosságú közelítések a valóságos fajlagos ellenállás meghatározására 82
4.2 Analitikus eljárás a valóságos fajlagos ellenállás meghatározására három látszólagos fajlagos ellenállásgörbéből 83
4.3 Modellezés ellenálláshálóval 93
4.4 A BKZ ellenállás-szelvényezés 96
4.5 A valóságos fajlagos ellenállás meghatározása fókuszált szelvényező eszközökkel 106
5. Indukciós szelvényezés 110
5.1 Az indukciós mérőrendszer 110
5.2 Az indukciós szelvényezés kiértékelése 116
Irodalomjegyzék 119
II. NUKLEÁRIS ELJÁRÁSOK (Sebestyén Károly)
6. Természetes gamma-szelvényezés 123
6.1 Fizikai és földtani alapok. Műszerek 123
6.2 A gammasugár-lyukszelvényezés feladatai 129
7. Szórt gammasugár-szelvényezés 134
7.1 A gamma-sugár és az anyag kölcsönhatása. Gammasugár-források 134
7.2 A szórt gamma-sugárzás eloszlása és a térfogatsúly mérése 139
8. Neutronmódszerek 147
8.1 A neutron és az anyag kölcsönhatása.. Neutron források. Sugárvédelem 147
8.2 Neutronszelvényezési eljárások 164
9. Energiaszelektív gamma-módszerek. Gamma-spektrometria 174
9.1 A természetes gamma-sugárzás spektrális mérése 174
9.2 Szelektív gamma-gamma szelvényezés 174
9.3 Spektrális neutron-gamma vizsgálatok 177
9.4 Neutronaktiválásos fúrólyukvizsgálatok 180
Irodalomjegyzék 185
III. EGYÉB ELJÁRÁSOK (Stegena Lajos)
10. Akusztikus mélyfúrásvizsgálat 186
10.1 Az akusztikus szelvényezés elvi alapjai 186
10.2 Akusztikus szelvényező műszerek 189
10.3 Akusztikus porozitásmeghatározás 192
10.4 Egyéb akusztikus mélyfúrásvizsgálatok 194
11. Termikus mérések mélyfúrásokban 201
11.1 Hővezetés a mélyfúrás körül 201
11.2 Termikus karotázsműszerek 211
11.3 A termikus mérések alkalmazása 213
12. Kémiai szelvényezés 216
12.1 Spektrális szelvényezés 216
12.2 Gáz- és bitumenszelvényezés 222
12.3 Redoxipotenciál- és hidrogénpotenciál-szelvényezés 225
13. Különleges mélyfúrás-szelvényezési eljárások 228
13.1 Graviméteres mélyfúrásvizsgálat 228
13.2 Nukleáris mágneses szelvényezés 231
13.3 Mágneses (szuszceptibilitás) szelvényezés 236
14. Technikai mérések 240
14.1 A mélyfúrás geometriájának mérése 240
14.2 Egyéb technikai mérések 244
Irodalomjegyzék 246
IV. A MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKA ALKALMAZÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE (Markó László és Sebestyén Károly)
15. A mélyfúrási geofizika a szénhidrogén-kutatásban 250
15.1 Tiszta homokok és homokkövek fizikai jellemzői 251
15.2 A mélyfúrási geofizikai szelvények értelmezése tiszta homok- és homokkőtárolókban 259
15.3 Az agyagos homokkőtárolók fizikai jellemzői 282
15.4 A mélyfúrási geofizikai szelvények értelmezése agyagos homokkőtárolókban 288
15.5 A karbonátos tárolók és értelmezésük 305
15.6 Néhány korszerű szel vény kombináció a szénhidrogénes rétegek kimutatására 319
16. A mélyfúrási geofizika a víz- és a kőszénkutatásban 324
16.1 Vízkutató fúrások geofizikai vizsgálata 324
16.2 A kőszénkutatás mélyfúrási geofizikai módszerei 325
17. Karotázsszelvények digitális rögzítése és feldolgozása 333
17.1 A karotázsadatok digitális megjelenítése 333
17.2 Programok a gépi kiértékeléshez 338
Irodalomjegyzék 364
Név- és tárgymutató 366