1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

"Fons, skepsis, lex"

Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére

Előszó

A ritkán megélt, rendkívüli alkalmak különös erővel szorítanak bennünket arra, hogy a rendhagyó helyzetben tisztünket, szerepünket valamiféle rendhez igazodva, méltósággal teljesítsük. Mesterünk,... Tovább

Előszó

A ritkán megélt, rendkívüli alkalmak különös erővel szorítanak bennünket arra, hogy a rendhagyó helyzetben tisztünket, szerepünket valamiféle rendhez igazodva, méltósággal teljesítsük. Mesterünk, istápoló tanárunk, tudós kollégánk és barátunk, Makk Ferenc Professzor Úr hetvenedik születésnapja kétségkívül ilyen rendkívüli alkalom számunkra. Egyszerre szeretnénk megbecsülésünket, tiszteletünket, elismerésünket és köszönetünket illő és méltó formában kifejezni, de valljuk meg őszintén, a mikéntet illetően kissé zavarban vagyunk. Ódzkodunk attól - és igyekszünk is elkerülni -, hogy mondandónk az efféle helyzetekben óhatatlanul előkerülő, ismétlődő és olykor bizony kissé közhelyes ízű gondolatokban merüljön ki. Vitathatatlan ugyan, hogy helye van ilyenkor visszatekintő látószögből múltat idézni, pályát felrajzolni, elismerésekre hivatkozni, illetve sikerekre és eredményekre utalva méltatni az ünnepeltet, most azonban aligha lenne ildomos részünkről, ha kitüntető szerepünkben megelégednénk azzal, hogy a köszöntésnek mindössze eme hagyományos kellékeivel éljünk. Tíz évvel ezelőtt ugyanis Makk Professzor Úr hatvanadik születésnapja alkalmából „Magyaroknak eleiről' címmel - Piti Ferenc és Szabados György szerkesztői munkájának hála - megjelent egy tartalmát és küllemét tekintve is impozáns kötet, amely a ünnepi köszöntőkötetek műfajában létező összes konvencionális kívánalomnak kifogástalanul eleget tett, így tehát a tíz év elteltével készült kötetek egymás mellé tétele elsősorban szembetűnő és zavarba ejtő ismétlések észrevételezésére adhatna alkalmat, amely helyzetet nyilvánvalóan szeretnénk elkerülni. Természetesen, már a két jubileumi kötet elkészültének ténye is sokatmondó, hiszen csak a legnagyobb hatást gyakorló és elismertséget élvező tudósok köréből idézhető fel néhány hasonló példa. Makk Ferenc az elmúlt évtizedben is töretlen alkotókedvvel gyakorolta történetírói, történettudósi mesterségét, odafigyelő, felelős tanárként képezte alap- mester- és doktori szinten - tíz év alatt ezret meghaladó számban - a történészhallgatókat, és bőséggel kivette részét a legkülönbözőbb szakmai fórumok bizottsági és testületi munkájában. Elénk és fáradhatatlan munkálkodását környezetének folyamatos elismerése kíséri, így azután nincs csodálkoznivaló azon, hogy a jubileumi születésnap közeledtekor az első felvetésre, ötletkezdeményre - a barátságtalanul rövid határidő ellenére is - kollégák s volt tanítványok sora csatlakozott kötetünk szerzőinek táborához. Közöttük értelemszerűen az új szerzők, az ifjabb kollégák és tanítványok élveztek elsőbbséget. Rájuk is gondolva - no meg a történeti hűség érdekében is - idézzük fel néhány mondatban Makk Professzor életútjának legfőbb adatait! A jubiláns életpályája 1940. december 1-jén Baján indult. Iskolai tanulmányait az érettségi megszerzéséig szülővárosában végezte, ahonnan egyetemi tanulmányainak folytatására 1959-ben települt Szegedre. A Bölcsészettudományi Karon 1964-ben szerzett latintörténelem szakos diplomát, majd két évvel később lezárta ógörög szakos tanulmányait is. Rövid középiskolai tanárkodást követően 45 évvel ezelőtt nyert állást az egyetemen, ahol tevékenysége azóta folyamatos. Bár a középkori magyar történelem iránti vonzalma kezdettől erős volt, csaknem két évtizeden át, egészen 1983-ig a Klasszika-Filológiai Tanszék munkatársaként dolgozott. Tanított latint és ógörögöt, ám kutatómunkájában a magyar medievisztika - akkor még elsősorban a bizantinológia révén - kezdettől hangsúlyosan jelen volt. Kandidátusi értekezését a XII. századi magyar-bizánci kapcsolatok történetének feldolgozásával 1978-ban védte meg. Vissza

Tartalom

Tabula Gratulatoria 5
Almási Tibor: Fons, skepsis, lex 7
B. Halász Éva: A körösi comes terrestrisek tevékenysége a XV. században 13
Baán István: Újabb lehetséges adalék a magyarok balkáni kalandozásaihoz 21
Bertény Iván: Vallotta vagy cáfolta-e Eckhart Ferenc a Szent Korona-eszmét? 27
Blazovich László: Az eljárásjog a Sváb tükörben 43
C. Tóth Norbert: Rozgonyi Simon országbírósága (1409-1414) 49
Dér Terézia: Szent László király alakja szekvenciájában 77
Draskóczy István: A „Landus jelentés" kéziratai 85
Érszegi Géza: A veszprémvölgyi monostor tizedjövedelméről 95
Fedeles Tamás : Drakwlyahaza 107
Ferincz István: Szent Oroszország (Szvjataja Rusz) az óorosz irodalomban 115
G. Tóth Péter: Csanád mezőváros polgárainak 1427. évi privilégiuma 125
H. Tóth Imre: Ismeretlen ismerős. Szt. Naum életrajzához 131
Halmágyi Miklós: „Kettős hitű" fejedelmek. Gondolatok Géza fejedelem hite kapcsán 137
Igaz Levente: „Estado Medieval". Az állam középkori fogalma az újabb ibérfélszigeti szakirodalomban 145
Ivanics Mária: Gondolatok a Giray dinasztianévről 151
Katona-Kiss Attila: A „sirmioni hunok". Egy muszlim katonai kötelék a XII. századi magyar királyi erőkben 159
Kis Péter: Királyi birtokvisszavételek az Árpád-kor utolsó évtizedeiben 173
Kiss Andrea: Az 1340-es évek árvizei, vízállás-problémái és környezetük. Különös tekintettel az 1342. és az 1343. évre 181
Kiss Gergely Bálint: Pápai legátusok a XI-XIII. századi Magyarországon (diplomácia, egyházkormányzat és egyházjog) 195
Kiss P. Attila: Fegyverrel örökbefogadott fiú volt-e Alboin? 203
Koszta László: Metód és a magyar kereszténység kezdetei. Zacheus püspök felszentelése 963-ban 219
Kovács Szilvia: A polovecek eredetéről és Ekinci ibn Qocqarról 235
Körmendi Tamás: Zagoriensis episcopus. (Megjegyzés a zágrábi püspökség
korai történetéhez) 247
Langó Péter: A Kárpát-medence X-XI. századra keltezett településeinek fém- és
eszközleletei. (Vázlat) 257
Nátyi Róbert: Szent István segítséget kér Szűz Máriától Konrád császár ellen 285
Neumann Tibor: Gyilkosság a pesti mezőn. (Nagy Lőrinc palotás halála 1494-ben) 299
Olajos Terézia: A bizánci-perzsa kapcsolatok egy különleges pillanata:
Maurikios császár és II. Khusrau koalíciója (590-591) 309
Petrovics István: Magyarok és románok a Duna-Tisza-Maros közben 319
Piti Ferenc: Bodrog megye hatóságának /. Lajos-kori oklevelei 331
Polgár Szabolcs: Kazária kilenc kerülete. (A De administrando imperio egyik
kazár vonatkozású fejezete) 341
Rábai Krisztina: Egy kiadatlan Zsigmond-kori oklevél margójára 351
Révész Éva: Delján Péter herceg, bán, cár az első ezredforduló táján 361
Révész László: Keselyű a Paradicsomban, avagy a honfoglaló magyarok művészete 373
Sebők Ferenc: Dunajec (Nedec) vára a XIV. században 385
Solymosi László: Levelesített káptalanok: Eger és Csázma pecsétjei a középkorban
Szabados György: Egy régész történetiségéről. Kritikai észrevételek Fodor István újabb írásai kapcsán 403
Szegfű László: Néhány X-XI. századi magyar hatalmi jelvényről 417
Szőcs Tibor: A nádori oklevéladás kezdeti szakasza 429
Thoroczkay Gábor: Néhány megjegyzés a Szent István-i egyházszervezés folyamatához 437
Tóth Sándor László: X. századi magyar fejedelmek és törzsfők 445
Veszprémy László: Megjegyzések Anonymus stílusáról és szóhasználatáról 453
Vida Beáta: A ciszterci rend kezdeteinek vitatott kérdései a Szepességben 461
Weisz Boglárka - Zsoldos Attila: A báni joghatóság Szlavóniában és a Dráván túl 469
Wolf Mária: Adatok a X. századi magyarság gazdálkodásához és életmódjához 483
Makk Ferenc szakirodalmi munkássága 493
Tartalom 505
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv