Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig

Fülszöveg

új szemléletű, hiánypótló munkát tart az olvasó a kezében. Ugyanis az 1990-65 rendszerváltozás után 27 évvel sem született eddig olyan irodalomtörténet, mely elfogularianul, értékelvi alapon igyekezne bemutatni a 20. századi magyar irodalmat az olvasóknak. Valamint olyan sem, amely az országhatárokkal szétszabdalt, nyelvileg, kulturálisan azonban egybetartozó Kárpát-medencei magyar irodalmat természetes egységnek fölfogva a maga teljességében mutatná be.
1920 óta a magyarországi irodalom nem egyenlő a magyar irodalommal. Az elszakított nemzettestek különbözö utódállamokba kerülve a közös alapproblémán - kisebbségi lét - felül más és más léthelyzetben találták magukat, ezért speciális válaszokat kellett adniuk. így vált kényszerűségből önállóvá az erdélyi irodalom, és ezért indult el az önállóvá válás útján a délvidéki, a felvidéki és a kárpátaljai magyar irodalom is.
Közel száz éve már, hogy nem tanítunk egyetemes magyar irodalmat, és ez az oka annak, hogy megszűnt a... Tovább

Fülszöveg

új szemléletű, hiánypótló munkát tart az olvasó a kezében. Ugyanis az 1990-65 rendszerváltozás után 27 évvel sem született eddig olyan irodalomtörténet, mely elfogularianul, értékelvi alapon igyekezne bemutatni a 20. századi magyar irodalmat az olvasóknak. Valamint olyan sem, amely az országhatárokkal szétszabdalt, nyelvileg, kulturálisan azonban egybetartozó Kárpát-medencei magyar irodalmat természetes egységnek fölfogva a maga teljességében mutatná be.
1920 óta a magyarországi irodalom nem egyenlő a magyar irodalommal. Az elszakított nemzettestek különbözö utódállamokba kerülve a közös alapproblémán - kisebbségi lét - felül más és más léthelyzetben találták magukat, ezért speciális válaszokat kellett adniuk. így vált kényszerűségből önállóvá az erdélyi irodalom, és ezért indult el az önállóvá válás útján a délvidéki, a felvidéki és a kárpátaljai magyar irodalom is.
Közel száz éve már, hogy nem tanítunk egyetemes magyar irodalmat, és ez az oka annak, hogy megszűnt a Kárpát-medencei magyarság közös műveltség standardja. Az elszakított országrészek magyar írói, költői a szocializmus bukásáig teljes egészében, az utóbbi nagyjából negyedszázadban csak részben, de ismeretlenek maradtak egymás és a nemzet számára. Kirívó példája ennek a Kárpátalján vagy Délvidéken a két világháború között keletkezett magyar irodalom tanításának teljes hiánya. Kezdetben az internacionalizmus, később a kozmopolitizmus jegyében épp azokról feledkeztünk meg, akik szülőföldjükön maradva az ott élő magyar nemzettest lét- és sorsproblémáiról írtak. Ennek fényében nem lehet más a célunk, mint - legalább irodalomból - helyreállítani vagy létrehozni egy közös műveltség standardot. „Ahogy lehet". Vissza